Szokatlan és formabontó döntést hozott a múlt héten a Bajnai-kormány. A 1003/2010 (I.19) sorszámú, azonnal hatályba is lépett határozat döntési moratóriumot rendel el, amely többek között megtiltja a minisztériumoknak újabb szakmai tanácsadók felvételét, áprilistól időlegesen nem hozható támogató döntés a pályázatok ügyében és eddig nem tapasztalható szocialista mértékletességről tanúbizonyságot téve, a közbeszerzési eljárások lefolytatására vonatkozóan is önkorlátozó rendelkezéseket tartalmaz a határozat.

„A Kormány felhívja tagjait, gondoskodjanak arról, hogy a vezetésük, irányításuk alá tartozó központi államigazgatási szervek, illetve más költségvetési szervek, továbbá a vagyonkezelésükbe tartozó, vagy a részvényesi joggyakorlásuk alá eső gazdasági társaságok e határozat hatálybalépését követően csak olyan közbeszerzési eljárást indító hirdetményt tegyenek közzé, amelynek eredményeként az eljárást lezáró ajánlatkérői döntés a következő kormány minisztereinek kinevezését követően hozható meg” – szól a rendelkezés.

Az állami szervek a közpénzek elköltését meghatározott szabályok szerint, a közbeszerzési törvény rendelkezései alapján végzik. Ez a jogszabály elvileg szigorú keretet ad, de a szocialista kormányzás időszakából számos példa bizonyítja, hogy minden szabály áthágható. Ismeretes az óvodai „kakaóbiztos számítógépbeszerzés” esete, de nagy port vert fel a több száz ezer forintos biciklik beszerzése is a postásoknak, vagy a fénymásolók beszerzésére szánt hárommilliárd forint.

Legutóbb a benzintender néven elhíresült, nagy sikerű szocialista produkcióban a Mol helyett az OMV nyerte a közbeszerzést a rendőr-, a mentő- és a tűzoltóautók üzemanyagigényének kielégítésére, aztán kiderült, egy tankolásért egyes esetekben akár száz kilométert is kocsikázni kéne, mivel az OMV benzinkútjainak száma jóval kisebb, mint a Mol esetében.

A Horn-korszakban elterjedt „lehet, hogy nem erkölcsös, de jogszerű” felfogás példái jelzik, egyáltalán nem mindegy, hogy kik milyen közbeszerzési eljárásokat folytatnak le, kik lesznek a tenderek nyertesei, és főleg milyen beszerzésekre kerül sor. A Bajnai-kabinet mostani határozatával arra hívta fel a minisztériumokat, hogy csak olyan közbeszerzési eljárást írjanak ki, ahol a döntést már a következő kormány tagjai hozzák meg. A felhívás valójában egy veszélyes kommunikációs csapda. A leköszönő szocialisták tetszés szerinti mennyiségben és volumenben indíthatnak be projekteket, fizetni azonban már a következő kormánynak kell. S ha nincs miből – mert honnan lenne –, már indulhat is a szocialista propagandagépezet: az Orbán-kormány elvette a pénzt…

– Érdekes helyzet, most próbáljuk a határozat értelmezését megtalálni – mondta a Demokratának dr. Bűrös László, a Közbeszerzési Jogászok Országos Szövetségének elnöke. – Az egyik alapvető gondot az okozza, hogy figyelembe véve a választások már kitűzött, áprilisi időpontját, kimondható, hogy május-június környékén áll fel az új kormány, ami mától még legalább öt-hat hónap. A most hatályba lépett kormányhatározat tehát azt jelenti, hogy még legalább öt hónapig blokkolódnak azok a beszerzések, amiket az érintett szervezeteknek a normális működés biztosítása érdekében el kellene indítaniuk. Persze van egy ennél sokkal lényegesebb kérdés is. Vannak olyan beszerzések, amiknek az alapját már létrejött támogatási szerződés, vagy valamilyen pályázat képezi, ezeknél pedig a befejezési határidők meglehetősen kötöttek. Hogy a gyakorlatban ez a kormányhatározat milyen helyzetet eredményez, az ezekben az esetekben fontos kérdés, hiszen a közbeszerzési törvény rendelkezései ilyen határidő-kitolást, mint amilyet a kormány most megfogalmazott, nem ismernek, vagy is ha egy közbeszerzési eljárás megindul, akkor azt határidőre be kell fejezni. Az új eljárások megindításánál nagyon is kérdéses, hogy ki lehet-e várni, amíg feláll az új kormány. Ez nyilvánvalóan veszélyezteti a beszerzéseket, másrészt az uniós pénzek határidőre történő felhasználását is. Ilyen helyzet korábban még soha nem fordult elő. Feltételezem, a cél az volt, hogy ne történjen olyan jelentős kötelezettségvállalás, ami behatárolja a következő kormány mozgásterét, de maga a kormányhatározat szövege nem ezt a célt éri el, mindenképp differenciálni kellett volna – mondja a szakértő.

A helyzet érthetővé válik, ha a közbeszerzési eljárás folyamatát nézzük. Az ajánlatkérő, vagyis a minisztérium meghatározza, mit óhajt beszerezni. Rögzíti azokat a paramétereket, amelyek alapján a beérkező ajánlatokat majd elbírálja, és közzéteszi a tenderkiírást. Az ajánlattevők a rögzített paraméterek alapján adnak nyújtanak be pályázatot a minisztériumnak, ajánlatuk komolyságának alátámasztására pedig sok esetben komoly összegű ajánlati biztosítékot tesznek le. Jól látható tehát, hogy a tender legfontosabb részei tekintetében a jelenlegi kormányzati szervek hozzák meg a szükséges döntéseket. Az új kormány új minisztere elé pedig majd a folyamat végén leteszik a beérkezett ajánlatokat, amikből választhat, vagyis gyakorlatilag kész tények elé van állítva.

– Az ajánlatkérői oldalon addig van mozgástér, ameddig az ajánlattételi határidő le nem jár – támasztja alá az előbbi gondolatmenetet Bűrös László. – Addig még bármit lehet tenni a megindított eljárásokkal, ha viszont sor került az ajánlatok beadására, az ajánlatkérőt, vagyis a minisztériumot értékelési kötelezettség terheli, ami határidőhöz kötött. Harminc-hatvan nap áll rendelkezésére, amely egy ízben további harminc nappal meghosszabbítható. Nyilvánvaló, hogy a kormányhatározatban megfogalmazottakkal ellentétben itt döntésképtelen „köztes időszak” szóba sem jöhet, a beérkezett ajánlatokat el kell bírálni akkor is, ha éppen egy átmeneti állapot van, mert ha a bírálatra nem kerül sor, annak következményei vannak. Ha nem tudnak döntést hozni, mert például még nincs, aki döntést hozzon, és a törvény szerinti határidő letelt, és volt ajánlati biztosíték, akkor az ajánlatkérőnek az összeg dupláját kell visszafizetni. Általában öt- és tízmillió forint közötti összegekről van szó, tehát ennek a dupláját kell számítani. Az eljárásban részes cégek azonban további kártérítési igényeket is támaszthatnak – mondja a közbeszerzési jogi szakértő.

Vagyis ha a mai minisztériumok beindítanak egy közbeszerzés eljárást, s a döntést látszólag nagyvonalúan rábízzák a következő kormányra, s az új miniszter úgy ítéli meg, hogy a közbeszerzés adott esetben felesleges volt, és nem hirdet győztest, nyugodtan lehet rá mutogatni, hogy kárt okozott az államnak. A másik lehetőség, hogy az új miniszter fogcsikorgatva fizet. A harmadik lehetőség, hogy mivel a kormány megalakulása nem fért a határidőbe, dupla összegű büntetést fizet, és még be is perelik, amit elveszít és további kártérítést is fizet. Azaz, akármit is tesz, az felhasználható lesz ellene.

Nem véletlen, hogy trójai falónak látja a kormányhatározatot Varga Mihály, a Fidesz Gazdasági Kabinetjének vezetője is.

– Ha a következő polgári kormány jogszabálysértéssel szembesül, meg fogja tenni a szükséges lépéseket. Ez a kormányhatározat is azt mutatja, hogy a Bajnai-kormány nem rendezett viszonyokat ad át a következőnek, hanem taposóaknákat akar elhelyezni az államigazgatáson belül. Az új kormány szigorú átadás-átvételt fog megkövetelni, és amennyiben olyan közbeszerzésre bukkan, ahol szabálytalanság történt, mind az eljárásokat, mind azok lebonyolítóit számadásra fogja kötelezni.

A Fidesz pénzügyi szakpolitikusa arra utalt, a közbeszerzési eljárások lebonyolítóit nem érheti meglepetésként, hogy Magyarországon választások lesznek tavasszal, ezért semmiképpen sem fogadható el az, ahogy a Bajnai-kormány a következő kabinet mozgásterét szűkíteni igyekszik. Vagyis az ajánlattevők aligha nevezhetők jóhiszeműeknek, hiszen tudniuk kell, hogy ez már nem tiszta játék: az új kormány minisztereit olyan döntési kötelezettség terheli, amiért ha akarnának sem tudnának felelősséget vállalni.

A csapdából a szakértők szerint két menekülési útvonal is létezik. Ha az ajánlati árak olyan magasak, hogy nincs rá fedezet, és ezt indokolni is tudja az új kormány tisztviselője, akkor eredménytelennek nyilvánítható a közbeszerzés.

Minden más esetben csak jogsértően lehet egy tendert eredménytelenné nyilvánítani, ami azt jelenti, hogy a Közbeszerzési Döntőbizottság bírságot szabhat ki, és a nyerési pozícióban lévő pályázónak polgári jogi igénye is lehet.

A másik kiutat maguk a szocialisták teremtették a „trükkök százaival”: az új polgári kormány könnyen arra kényszerülhet, hogy megismerve az ország valós helyzetét, módosítania kell a költségvetést. Ez kihatással lehet a folyamatban lévő közbeszerzési ügyekre is, ami szintén megoldhatja a helyzetet.

– Ha az elbírálási szakaszban lévő ügyekben fedezetelvonásra kerül sor, azaz ha a szerződés megkötésére előre nem látható állami intézkedés miatt nem kerül sor, akkor a tender kiírója mentesül – mondja dr. Bűrös László.

Jelenleg nincs olyan információs bázis, amiből meg lehetne mondani, mekkora kört érint a Bajnai-kormány döntési moratóriumra vonatkozó határozata, mivel most készülnek az állami szervek idei közbeszerzési tervei.

A szakjogász szerint elképzelhető, hogy a szükséges közbeszerzési eljárások jelentős része már el sem indul. Ha mégis, mindenkinek magának kell mérlegelnie, hogy a mostani kormányhatározatot fogadja el kötelezőnek, vagy figyelembe veszi azt a tényt, hogy 2010. április 11. után új világ köszönt Magyarországra. Olyan világ, amelyben egy merőben új elv érvényesül: ami nem erkölcsös, az nem lehet jogszerű.

Udvarhelyi István