A baloldal azzal riogat, ami nincs
Az uniós szankciós politika és a háború egész Európában nehézségeket okoz. Az Orbán-kormány mindent megtesz az energiaellátás biztosításáért, valamint több területen segíti a családokat és a vállalkozásokat. A baloldal pedig hiába állítja, hogy a gazdaság összedőlt, ez egész egyszerűen nem igaz – erről ír a Magyar Nemzet.Arról beszél a magyarországi baloldal, hogy hazánkban megélhetési válság van, amelyet az „Orbán-kormány idézett elő. Ehhez még időnként azt is hozzáteszik, hogy a gazdaságpolitika kudarcot vallott” és a kabinet politikailag már megbukott. A Demokratikus Koalíció árnyékkormányt alakított, hogy bármikor készen álljon a hatalom átvételére – írja a lap.
Mást mutat a valóság
A valóság azonban teljesen mást mutat. A magyar kormány felmérések szerint is a legstabilabb az Európai Unióban, ráadásul hatalmas felhatalmazás áll mögötte. Ezt bizonyítják az időközi választások is, amelyeket kevés kivétellel a kormánypárti képviselőjelöltek nyertek meg eddig. Az igaz, hogy nehéz időszakot él meg Magyarország, ahogy egész Európa is. Ezt azonban nem lehet a magyar kabinet számlájára írni.
A gondot az energiaválság és a háború jelenti
A gondot az energiaválság és a háború jelenti, amelynek negatív pénzügyi és gazdasági hatásait a sokszorosára erősítették az Oroszország elleni szankciók. Megélhetési válságról Magyarországon szó sincs.
A minap közölte a Központi Statisztikai Hivatal, hogy júliusban a bruttó átlagkereset félmillió forint volt. A 13,7 százalékos inflációt figyelembe véve az átlagos reálkeresetek 1,4 százalékkal bővültek éves alapon. Ha az első hét hónapot nézzük, akkor a reálbérek 6,9 százalékos növekedést mutattak, azaz érdemben hozzájárultak a fogyasztás növekedéséhez.
Szintén jó hír, hogy a munkaerőpiac alakulásán eddig nem mutatkozott meg a szomszédos országban dúló háború. A foglalkoztatottak létszáma már három egymást követő hónapban haladta meg augusztusban a 4,7 millió főt, míg a munkanélküliségi ráta továbbra is alacsony, még az uniós tagállamokkal összevetve is. Mindezek mellett a kormányzat is tisztában van a kedvezőtlen körülményekkel.
Hozzá kell nyúlni a költségvetéshez
Varga Mihály pénzügyminiszter a közgazdász-vándorgyűlésen a többi között arról beszélt, hogy hozzá kell nyúlni a jövő évi költségvetéshez. Magasabb lesz ugyanis az államháztartási hiány az eredetileg kalkulált 4,9 százaléknál. Ennek oka, hogy hazánk jelentős mennyiségben kénytelen plusz gázmennyiséget beszerezni. A nehézséget pedig pont az energia ára és az ellátásbiztonság garantálása jelenti.
Tények támasztják alá, hogy az energia árát a szankciós politika növeli, ezért az Orbán-kormány szerint ezen mindenképpen változtatni kell. Az ügy fontosságát jelzi, hogy a kérdésben nemzeti konzultáció kezdődik hazánkban.
A baloldal osztja a szankciópárti álláspontot
Az Európai Unió vezetői azonban ezt máshogy gondolják, szerintük fokozni kell az Oroszország elleni intézkedéseket. Ennek viszont az lesz a következménye, amit az elmúlt hónapokban is tapasztalni lehetett, azaz: tovább emelkednek az európai energiaárak és nő az inflációs nyomás.
A magyar baloldal osztja a szankciópárti álláspontot. Ezzel kapcsolatban a Századvég több példát is összegyűjtött. A többi között emlékeztettek arra, hogy a Demokratikus Koalíció több alkalommal sürgette a Paks II beruházás felmondását, míg a momentumos Fekete-Győr András azt nyilatkozta, hogy ha ők lennének kormányon, csatlakoztak volna az olajembargóhoz. Szerinte ugyanis a „békének ára van”. Ez csak két példa a sok közül, ám összességében kijelenthető: a baloldal szerint a szankciókat akkor is fenn kell tartani, ha azok kedvezőtlen hatást gyakorolnak az ellátásbiztonságra és az inflációra.
Az Orbán-kormány hosszú ideje arra figyelmeztet, hogy Európa saját magát teszi tönkre ezzel a politikával.
A kabinet több intézkedést is bevezetett, amelyek segítséget nyújtanak a magyar családoknak és vállalkozásoknak. Idetartozik a többi között a rezsicsökkentés fenntartása az átlagfogyasztás mértékéig, az üzemanyagok és egyes élelmiszerek ársapkája, a kamatstop, a tűzifaprogram és az energiaintenzív vállalkozások támogatása.
A Magyar Nemzet cikkét ITT olvashatják.
