A kutatásban – amelynek eredményeit pénteken juttatták el az MTI-hez – annak jártak utána, hogy a rezsicsökkentés hiányában, tehát a világpiaci árak érvényesülése esetén, májusban hogyan alakultak volna a magyarok közüzemi kiadásai.

Hirdetés
Fotó: Századvég

A Századvég számításai szerint, ha kivezetnék a hatóságilag rögzített rezsiárakat, akkor a villamosenergia-tarifák a jelenleginek több mint háromszorosára, a földgázszolgáltatások ára pedig az öt és félszeresére emelkedne. A piaci árak bevezetése így összesen négy és félszeres költségnövekedéshez vezetne egy átlagos magyar háztartásban – írták.

A gyakorlatban ez azt jelentené – folytatták -, hogy rezsicsökkentés nélkül egy átlagos magyar háztartás 9 ezer forintos villamosenergia-kiadása 30 ezer forintra, a 13 ezer forintos földgázszámlája 71 ezer forintra nőne. Így a havi rezsiszámla 22 ezer forintról 101 ezer forintra emelkedne, ami havonta 79 ezer, éves szinten több mint 948 ezer forint többletköltséget okozna egy átlagos magyar háztartásnak.

Hozzátették, hogy ha a benzin és gázolaj esetében sem érvényesülhetne a hatósági ársapka, a magyaroknak a 76 literes, átlagos havi üzemanyag-fogyasztásukból kiindulva júniusban átlagosan 21 ezer forinttal kellene többet fizetniük az üzemanyagért.

Az elemzésben kiemelték, hogy a piaci árak bevezetése okozta árnövekedés fokozottan hátrányos lenne a családos, különösen a nagycsaládos háztartásokra nézve, hiszen minél többen alkotnak egy háztartást, annál nagyobb az energiafogyasztás.

Fotó: Századvég

A rezsicsökkentési program hiányában egy egytagú háztartás havi kiadása az áram és a gáz tekintetében 16 ezer forintról 72 ezer forintra nőne, egy négytagú háztartás esetében a díj havi 28 ezerről 126 ezer forintra emelkedne, egy nyolctagú – például többgenerációs – családnak pedig 138 ezer forinttal kellene magasabb díjat fizetnie, ha nem érvényesülnének a hatósági rezsiárak – közölte a Századvég.

A kutatásban felhívták arra is a figyelmet, hogy a rögzített árak leépítésével háztartások százezreinek kellene anyagi okokból lemondani otthona kellő mértékű fűtéséről, világításáról és műszaki eszközeik használatáról. Ha a villamosenergia és a földgáz ára a piaci árszabás következtében a négy és félszeresére növekedne, annak következményeként a jelenlegi 4,2 százalékos energiaszegénységi ráta – a Századvég számításai szerint – körülbelül az ötszörösére, majdnem 22 százalékosra emelkedne, vagyis minden ötödik ember energiaszegénnyé válna Magyarországon. Ez 900 ezer háztartást, azaz körülbelül 2,1 millió embert érintene.

A Századvég hangsúlyozta: a közelmúltban több baloldali politikus és véleményformáló tüntette fel pozitív színben Brüsszel energiaembargós javaslatait, valamint a balliberális pártok és politikusok hosszú ideje támadják a rezsicsökkentést és a benzinárstopot, így az embargópárti vélemények a korábbi politikájuk szerves folytatásaként értelmezhetők; politikájuk jelentősen növelné a családok terheit.

Korábban írtuk