A baloldal trombitás szerencsevadásza

Bár a baloldali sajtó gyakran nevezi a mai napig exfideszesnek, Szabó Bálint soha nem volt a Fidesz tagja, még csak szimpatizánsa sem. A félremagyarázás oka, hogy a 2002-es önkormányzati választásokon a Fidesz támogatásával indult a Vas vármegyei Csepregen a polgármesteri székért, de függetlenként. Majd miután a polgármester-választást elvesztette, belépett az MSZP-be, ahol megismerkedett Tóth Csabával, az MSZP Vas megyei szervezetének akkori elnökhelyettesével. Elmondása szerint Tóth Csabának köszönhetően talált rá arra az oldalra, ahol igazán otthon érezheti magát. Ám rövidesen súlyos botrány ingatta meg pozícióját immár a Fiatal Baloldal Ifjúsági Szövetség Vas megyei elnökeként, amely rajta kívül érintette Tóth Csabát és Zuschlag Jánost is.

Az MSZP-től a DK-ig

A helyi cigány kisebbségi önkormányzat vezetője szerint pénzt ajánlottak cigányok százainak, hogy lépjenek be a pártba. Még arra sem ügyeltek, hogy a felhizlalt vasi tagság létszáma ne haladja meg az MSZP helyi szavazóinak akkori számát. A bili akkor borult ki, amikor a cigányok rájöttek, hogy Tóth Csaba és Szabó Bálint saját céljaikra akarják felhasználni őket. A jogi eljárás során senkit sem sikerült felelősségre vonni, mivel az eredeti dokumentumoknak nyomuk veszett. A fiktív beléptetéseket igazoló jegyzőkönyvek ugyanis Szabó Bálint autójából nyomtalanul eltűntek, miután az autó ajtaját – saját elmondása szerint – véletlenül nyitva hagyta… Mindeközben Szabó egy másik, sötétebb történetet is előadott: azt állította, hogy a helyi cigányok bosszúból megerőszakolták. Az ügyészség azonban bizonyíték hiányában ezt az esetet is lezárta.

2006-ban az ország másik végébe, Szegedre költözött, ahol – úgymond – még porszívóügynökként is dolgozott, de hamarosan új politikai közösségre talált. 2011-ben belépett a Demokratikus Koalícióba, ám ott is botrányok szereplőjévé vált. 2013-ban azzal hozakodott elő, hogy tudja, kik szivárogtatták ki az őszödi beszédről készült hangfelvételt, ugyanis 2006 nyarán jelen volt azon a titkos találkozón, ahol a szocialista párt három magas rangú politikusa Rózsa-Flores Eduardo lakásán lejátszotta a titokban rögzített Gyurcsány-beszédet. A kémfilmbe illő sztorival körbehaknizta a sajtót, az MSZP legnagyobb árulásának nevezve, hogy az őszödi beszédet belső emberek szivárogtatták ki. „2004-ben engem is elárult a párt; tudom, milyen érzés, ha valakit a társai szolgáltatnak ki” – nyilatkozta, mintha ő maga csak áldozata volna a fenti tagbeléptetési botránynak. Nem meglepő módon a DK-ból gyorsan kipenderítették, bár közösségi oldalán sietett leszögezni, hogy lélekben továbbra is DK-s marad.

2014-ben bejelentette, visszavonul a politikától, mert az ellenzéki összefogást vállalhatatlannak tartja. Röpke két év múlva mégis újra a közélet színpadán találjuk, ezúttal a csepregi polgármesteri székre ácsingózva. Megneszelte ugyanis, hogy Csepregen a képviselő-testület feloszlatta magát, mert nem tudott együttműködni az akkori polgármesterrel. A Tisza partjáról Vas megyébe rohant, ahol dokumentumokat lobogtatott, miszerint bizonyítékai vannak a polgármester sikkasztásáról. A városvezető, Vlasich Krisztián alaptalannak nevezte a vádakat; ahogy fogalmazott, „a Szegeden élő Szabó Bálint, aki ötperces hírnévért érkezett szeretett városunkba, láthatóan teljesen elveszítette már a maradék realitásérzékét is”. Az időközi választáson aztán hatalmas vereséget szenvedett, a szavazatok alig tíz százalékát kapta meg, míg a csepregiek elsöprő fölénnyel, több mint hetven százalékkal választották meg azt a polgármestert, aki Szabó Bálint megpróbált besározni.

Futni mentem!

Nem maradt más választása, visszatért Szegedre, és 2017-ben már Botka László MSZP-s városvezetőt vette célkeresztbe. Majd azt állította, hogy Czeglédy Csaba Botka László megbízásából több tíz millió forinttal próbálta megvesztegetni azzal, hogy hagyja abba Botka László támadását. Ekkor döntött úgy, hogy a kisemberek érdekének harcos védelmezőjeként a szegedi polgármester kérlelhetetlen ellenfele lesz. A Szeviép ügyben Szabó Bálint a csődbe ment építőipari vállalat károsultjainak képviseletében lépett fel, a Cserepes sori piac kapcsán pedig a kereskedők érdekeit képviselte, akik a bérleti díjak emelése miatt kerültek nehéz helyzetbe. Hangzatos politikai kampányt épített az ügyek köré, eredményt azonban nem tudott felmutatni. 2019-ben jogerősen pert vesztett Botka Lászlóval szemben, miután a szegedi polgármester beperelte, amiért azt állította: a „Szeviép ügy szálai az önkormányzatig nyúlnak”. A Cserepes sori piac ügyében pedig a bíróság kimondta, hogy Szabó Bálint hazugságai jelentős kárt okoztak a piac jó hírnevének, ezért egymillió forint sérelemdíj megfizetésére kötelezték. Rácz Attila piacvezető szerint a botrányhős tevékenysége nemcsak zavart keltett, hanem komoly anyagi terhet is rótt az érintett kereskedőkre, hiszen téves jogi tanácsai nyomán több százezer forintot kellett kifizetniük per- és ügyvédi költségekre.

De polgármesteri ambíciói csak nem hagyták nyugodni. A 2019-es önkormányzati választásokon független jelöltként elindult Szeged polgármesteri székéért. Bár a szavazatok alig több mint egy százalékát szerezte meg, egy civil szervezet listájáról sikerült bekerülnie a közgyűlésbe. Képviselőként sem hagyta maga mögött botrányos stílusát: 2020 tavaszán, a Covid-lezárások első napjaiban arra szólította fel a szegedi önkormányzatot, hogy állítsa le a helyi közösségi közlekedést, mivel annak működtetése szerinte fölösleges pénzkidobás és a pandémia miatt fokozott veszélyforrás is. Mivel az önkormányzat nem reagált a felszólítására, úgy érezte, a maga kezébe kell vennie az ügyet: autójával megállt egy kereszteződésben, teljesen megbénítva a villamosközlekedést. Az akció kapcsán rendőrségi eljárás indult ellene, majd miután többször sem vette át az idézést, a hatóságok végül kénytelenek voltak a nyílt utcán elfogni és előállítani.

2021-ben tovább emelte a tétet. Bejelentette, hogy Botka Lászlót és egy szegedi „oligarchát” érintő leleplező információkat készül nyilvánosságra hozni, amiknek szerinte rendszerváltó hatásuk lesz a város közéletére. A sajtótájékoztatón azonban nem jelent meg és elérhetetlenné vált. Annyit lehetett tudni, hogy kora reggel futni ment, de haza már nem ért, ezért felesége bejelentette eltűnését. A rendőrség körözést adott ki a felkutatására, majd még aznap este közölték: a képviselő élve előkerült. Szegedtől negyven kilométerre, egy felüljárón találták meg a hatóság emberei, hiányos öltözetben. Azt állította, hogy két ismeretlen férfi utasítására Újszegedről a tápéi gázmezőkig kellett gyalogolnia, majd a fejére maszkot húztak és egy garázsba tuszkolták. Onnan tovább kellett gyalogolnia a Maros töltésen, az autópálya közelében kezeit megkötözték, két szalmabálát meggyújtottak mellette és magára hagyták. A nyomozás során kiderült, hogy a történet minden részlete kitaláció volt – lényegében a képviselő saját magát rabolta el, ezért a hatóságok félrevezetése miatt vádat emeltek ellene. Ez volt az a négy éve húzódó ügy, amelynek kapcsán a Kecskeméti Járásbíróság másnap elfogatóparancsot adott ki ellene, miután a hídlezáró tüntetésen a Dunából kimentették. Az elfogatóparancs kiadásának oka az volt, hogy nem jelent meg a tárgyaláson, és nem adott meg olyan lakcímet sem, ahol elérhető lett volna.

Rendszerváltó ambíciók

A 2022-es választások után már nem érte be Szegeddel, úgy döntött, rendszerváltó ambícióit az egész országra kiterjeszti. 2022 augusztusában nagyszabású agrárdemonstrációt hirdetett, ígérete szerint több ezer traktoros vonult volna a fővárosba a mezőgazdaságot sújtó problémák miatt. A helyszínen azonban alig néhányan jelentek meg, akik viszont majdnem Szegedig kergették, amiért a gazdatüntetésre sem gazdák, sem traktorok nem jöttek el.

Egy hónappal később újabb provokációval került a figyelem középpontjába. Az M5-ös autópályán üldözőbe vette a miniszterelnök autóját, amelyet a Terrorelhárítási Központ három járműve biztosított. Szabó Bálint járművével bevágott a konvoj közé, és veszélyes manőverekkel próbálta megállásra kényszeríteni a menetet. Majd még aznap délután kiment a Karmelita kolostor környékén zajló tüntetésre, és dulakodásba keveredett a rendőrökkel. Ezután közúti veszélyeztetéssel és hivatalos személy elleni erőszakkal vádat emeltek ellene, és előzetes letartóztatásba került. A függöny tehát egy időre legördült, egészen pontosan 225 napra, ugyanis az előzetes letartóztatásból csak 2023 nyarán szabadult. A bíróság első fokon egy év hat hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását négy évre felfüggesztették.

Önmagát és múltját nem tudja, de nem is akarja megtagadni – vallotta szabadulása után, miközben beismerte, hogy közéleti tevékenysége során nemegyszer olyan helyzetekbe sodródott, amelyeket utólag is nehezen tud vállalni. Ennek ellenére eltökélten készült újabb közéleti megnyilvánulására: tavaly ismét elindult a szegedi polgármester-választáson, ahol már egy százalékot sem kapott, és a képviselő-testületbe sem sikerült bekerülnie. „Nem lepődtem meg rajta, hiszen ne felejtsük el, hogy engem két évvel ezelőtt kiiktattak a bebörtönzésemmel. Az is csodaszámba ment, hogy egyáltalán a szavazólapra fel tudtam kerülni” – sajnáltatta magát. Az újabb bukás után sokadszor is bejelentette, hogy visszavonul a közélettől, ennek ellenére idén az újpesti időközi országgyűlési választásokon mérette meg magát, ahol bebörtönzéséből igyekezett politikai tőkét kovácsolni. Kampányának középpontjában egy provokatív plakát állt, amelyen vezetőszíjon látható, a felirat pedig így szólt: „225 nap Orbán Viktor börtönében.”

Politikai ambíciói rendre zátonyra futnak, és minden bukás után újabb akciókkal tér vissza, mintha a kudarcok ösztönöznék a további provokációra. Ez a sajátos dinamika teszi őt az ellenzéki tüntetések ideális figurájává: vele garantált a figyelemfelkeltés, de ugyanígy kódolva a bukás is. Szabó Bálint személye szimbóluma annak, hogy a látványos akciók és nagy ígéretek végül abszurd fordulatokba torkollnak, amelyek nemcsak a saját hitelességét ássák alá, hanem az általa képviselt ügyekét is.