A béke az egyetlen szó, ami nem hangzott el Von der Leyen beszédében
Az Európai Bizottság elnökének State of the Union beszédét elemezte az Alapjogokért Központ részéről Kovács István és Kovács Attila.
Az Európai Bizottság elnöke felszólalásának bevezetőjében dicsérte saját „teljesítményét”, az Európai Bizottság „válságkezelését”. Elmondása szerint míg 15 esztendővel ezelőtt a pénzügyi válság kezelése évekig tartott, addig a koronavírus-válság kezelése már csak hetekig. A mostani háború kirobbanása után pedig – szerinte – azonnal reagált az EU. Hangsúlyozta az unió egységét, az egységes fellépés erejét és fontosságát.
Kovács István elmondta, Ursula von der Leyen beszédében kereste azokat a jeleket, amelyek arra mutatnak, hogy Brüsszelben hajlandóak szembenézni a hibáikkal és áttérni a helyes vágányra. Az elemző úgy látta, hogy van jó hír, de akad bőven a rosszból is. Pozitívumként említette, hogy a beszédben az eddigiektől eltérően nem került szóba a magyar és a lengyel jogállamisági kérdés, a bizottság elnöke ki sem ejtette a száján a két ország nevét. Így a magyar embereknek járó pénzügyi források folyósításával kapcsolatban a beszédből az olvasható ki, hogy lehet okunk bizakodásra. Mint mondta, a bizottság jelen állás szerint megpróbálja lejjebb tekerni a jogállamisági vitát és inkább a külső veszélyekre fókuszálni, ahhoz azonban kétség sem fér, hogy az Európai Parlament balliberális többsége nem fogja annyiban hagyni a jogállamisági kérdést, továbbra is azon fognak dolgozni, hogy Magyarországra ne érkezzenek meg az uniós pénzek.
A beszédben elhangzottakkal kapcsolatban negatívumként említette a szomszédunkban dúló háború ránk nehezedő terheit, illetve a téves szankciós politikát, amellyel Brüsszel kívánta kezelni a kialakult helyzetet. Mint mondta, nem vett észre olyan jeleket, amelyekből az jönne le, hogy bármilyen módon változtatni akarnának a szankciós politikán.
Sajnálatosan nem veszik észre, hogy bár Oroszországnak is fájnak a szankciók, de az igazi kérdés az, kinek fájnak majd jobban
– közölte Kovács István. Az elemző szerint tragédiához is vezethet a szankciós politika melletti kitartás.
Ursula von der Leyen beszédében többször felemlegette az Ukrajna területén zajló háborút, a bucsai népirtást, a Zaporizzsjai atomerőműnél zajló eseményeket. Oroszországot, illetve Putyint többször nevesítve negatívan, elítélően beszélt róluk. A beszéd visszatérő eleme volt továbbá Ukrajna, az ukrán emberek, az ukrán elnök kiállásának, ellenállásának dicsérete.
Kovács Attila véleménye szerint a bizottság elnöke teljesen elrugaszkodott az európai realitásoktól, ugyanis az a kép, amit a hallgatóság elé tárt, köszönőviszonyban sincs a valósággal.
Az elemző szerint a beszéd egyik fő motívuma Ukrajna volt, ugyanis a nagy része a velük való szolidaritás kifejezésére irányult. Mint mondta, az Európai Unió állampolgárainak 19 milliárd eurót kell fizetniük Ukrajna „megmentéséért”, de ennél is tovább ment: egyenesen Ukrajna újjáépítéséről is beszélt. Számokat természetesen nem mert mondani, de könnyen elképzelhető, hogy Ukrajna újjáépítése ennek a 19 milliárd eurónak a több tízszeresébe fog kerülni, s ennek teljesítésére lelkesen jelentkezett Von der Leyen.