Hirdetés

„Arra kérek Magyarországon is mindenkit, hogy mindenképpen menjünk el választani, mert azt jól látom, hogy a baloldal óriási erőkkel kampányol egész Európában, és kétségünk ne legyen, hogy a bevándorláspártiak mind ott lesznek, ezért legyünk ott mi is” – fogalmazott a kormányfő, aki tiszteletlenségnek nevezte lefutottnak minősíteni a választást, ugyanis „az esély sosem váltja be saját magát, az esélyt nekünk kell beváltani”. Rocky Balboát idézve hangsúlyozta: „mindig a végén van vége”. Ezért továbbra is kampányolni kell, ő is ezt teszi, még vasárnap is – jelezte.

Szerinte a legutóbbi EP-választás óta a migráció és a politikusok ahhoz való viszonyulása mindent átalakított Európában, új kérdés van az asztalon: bevándorláspárti vagy bevándorlásellenes politikusok vezetik-e majd a kontinenst, „Európa megmarad-e Európának, és az európaiaké marad-e”.

A miniszterelnök megjegyezte, a leendő EU-vezetők személyéről az Európai Tanács dönt majd, ezért ha a magyarok erős felhatalmazást adnak neki, és egyértelműen kifejezik a szándékukat a választáson például arról, hogy ne legyenek bevándorláspárti vezetői az uniónak, akkor nagyobb eséllyel tud érvényt szerezni ennek az akaratnak az állam- és kormányfők tanácsában.

Kifejtette: egyre többen és nyíltan mondják, hogy Magyarországnak volt igaza 2015-ben, amikor „nem adta meg magát”, hanem azt mondta, „cselekedni fogunk (…), és véget vetünk annak a migránsinváziónak, amely csak úgy keresztültrappolt Magyarországon”.

Az európaiak tekintélyes része egyre inkább arra az álláspontra helyezkedik, mint a magyarok, vagyis Európa maradjon az európaiaké, a közbiztonságot őrizzék meg, a terrorizmust ne engedjék be, engedély nélkül senki ne léphessen be az országokba, maradjon meg minden európai állam olyannak, amilyenné a kultúrája teszi, és „egy erőszakos, külső, nagy erejű invázió ne változtathassa meg az életünk kereteit” – mondta Orbán Viktor.

Hozzátette, a bevándorlás nemcsak „kulturális bajt hoz ránk”, és nemcsak „a közbiztonságot rontja le”, hanem „anyagilag megroppantaná” Magyarországot. A következő uniós költségvetésben el kellene érni, hogy ne a bevándorlásra fordítsák az európai adófizetők pénzét, hanem például családtámogatásra és fejlesztésekre – szorgalmazta.

Arról is beszélt, hogy a magyar gazdák és falvak érdekével ellentétesnek tartja az olyan javaslatokat, amelyek az agrártámogatások egy jelentős részét a migrációra csoportosítanák át.

A határon túli magyarok EP-képviseletéről azt mondta: csak a magyarokon múlik, lesz-e a határon túli nemzetrészeknek politikai képviseletük az EU-ban. Az erdélyieket az RMDSZ, a felvidékieket az MKP támogatására biztatta.

Heinz-Christian Strache volt osztrák alkancellárnak, az Osztrák Szabadságpárt volt elnökének az ügyében Orbán Viktor azt emelte ki, hogy a bevándorlásellenes szabadságpárti miniszterek helyére lépők első dolga az volt, hogy „visszaemelték a migránsoknak adható összeget”. Ezt úgy értékelte, hogy Sebastian Kurz osztrák kancelláron „bevándorláspárti nyomás van, vissza akarják terelni az osztrák kormányt a bevándorláspárti kormányok akoljába sokan, Ausztrián belül is és azon kívül is”.

A német kancellárral való viszonyáról a miniszterelnök úgy nyilatkozott: függetlenül attól, hogy számos fontos kérdésben van közöttük vita, mindig meg fogja adni a kötelezőnél is erőteljesebb tiszteletet Angela Merkelnek, mert a németek megválasztották őt, mert hölgyről van szó, s mert erős vezető, aki sok mindent letett már az asztalra.

Megkérdezték a Fidesz és az Európai Néppárt (EPP) kapcsolatáról is, erről azt mondta: a pártcsalád EP-választási szereplése után meg kell vitatni, merre menjen tovább az EPP. Szerinte ma még mindig többségben vannak azok, akik össze akarják kötni az EPP és a bevándorláspárti európai baloldal sorsát. Ezt tragikusnak minősítette, mert „ez az út a semmibe vezet”. Megjegyezte, a néppárti és a szocialista csúcsjelölt között nem is lát tartalmi különbséget, ugyanazt mondják „ugyanazon a brüsszeli blabla nyelven” egy „buborékban élő” közösség képviselőiként.

Megismételte álláspontját, amely szerint az EPP-ben olyan fordulat kellene, amely „inkább jobbra visz”.

Ha azonban a néppárt olyan irányba kanyarodik, amely ellentétes a magyarok kultúrájával, céljaival, akkor „nem fogunk utánuk ugrani a kútba”, hanem „egy más útvonalon fogunk haladni” – közölte.

Egyébként sem stabil szerkezetre számít az EP-választás után az európai politikában, hanem szerinte nagyobb jelentősége lesz az ügyről ügyre haladó együttműködésnek, mint a nagy átfogó megállapodásoknak.

A magyar belpolitikáról úgy fogalmazott: a kormánynak van támogatottsága, és inkább ellenzékváltó hangulat van.

Egy másik kérdésre a kormányfő kifejtette: mindig jókat nevet azokon a nyugati véleményeken, amelyek az orosz beavatkozásról szólnak, mert „Magyarországon mi nem ettől szenvedünk, hanem a Soros-féle beavatkozástól”. „Ennek a liberális világmaffiának a beavatkozása az (…), amely illetéktelennek tűnik”. Magyarországon kívüli szereplők, nagyon sok pénzt mozgatva, megpróbálnak kampányszerűen befolyást gyakorolni a magyar választások eredményére – mondta.

Ezzel kapcsolatban kitért a sajtószabadságra is, kifejtve: Magyarországot kritizálják ebben a kérdésben, pedig míg Nyugat-Európában a liberális sajtó a nyilvánosság körülbelül 85 százalékát „viszi”, a konzervatív-keresztény sajtó pedig 15 százalékot, addig Magyarországon „fele-fele lehet” az arány. „Úgyhogy nyugodtan mondhatjuk: Magyarországon sajtószabadság van, teljes, nyugaton meg csak korlátozott”.