A bezárástól tart a vállalkozások többsége Felvidéken
Az ukrajnai háború és a szankciók hatására kialakult gazdasági válság miatt Szlovákia magyarok által is lakott területein a vállalkozásaik bezárásától tart a vállalkozók többsége – derült ki abból a felmérésből, amelyet a Szlovákiai Magyar Vállalkozók Szövetsége és a Baross Alapítvány által készített, és amelynek összegzését szerdán juttatták el az MTI-nek.A felmérést a tavalyi év végén, 1074 egyéni, kis- és középvállalkozó megkérdezésével, a nyugat-, közép- és kelet-szlovákiai régiókban – vagyis az ország magyarok által is lakott területein – készítették. A felmérés keretében az ukrajnai háború kitörésével és az Oroszország elleni szankciók bevezetésével összefüggésben kialakult gazdasági válságnak a szlovákiai vállalkozásokra gyakorolt hatásait, illetve a szlovák kormány által a helyzetre adott válaszként foganatosított intézkedések hatékonyságát vizsgálták.
Az elemzők megállapították: a háború eredményeképpen Ukrajnával, a szankciók hatására pedig Oroszországgal szűnt meg a külkereskedelem.
Szlovákiában a szankciók és a háború kézzel fogható negatív gazdasági következményei közé sorolták a nyersanyagok drágulását, az elsődleges mezőgazdasági termékek korlátozott hozzáférhetőségét, illetve azok behozatalának csökkenését, a gázolaj és az üzemanyagok árának emelkedését, az áram és gáz árának emelkedését, valamint a közel 12,2 százalékos inflációt. Ezek hatására számos vállalkozás került bizonytalan helyzetbe, hiszen a megemelkedett rezsi miatt óriási mértékben emelkedtek a költségeik, amit csak kevesen tudtak ellensúlyozni – teszik hozzá.
A felmérésből kiderült, hogy a vizsgált szlovákiai vállalkozások több mint háromnegyedét (a megkérdezettek 82 százaléka) negatívan érintette az elmúlt időszakban kialakult gazdasági válság, és a vállalkozások típusa vagy területi elhelyezkedése alapján nem volt tapasztalható számottevő különbség. A válaszadók állítása szerint vállalkozásaikat leginkább a vásárlóerő visszaesése és a nyersanyagok és az üzemanyag árak növekedése sújtotta.
A felmérésben a vállalkozások több mint negyede (a válaszadók 26 százaléka) állította azt, hogy a kialakult helyzet hatására várhatóan meg kell válnia az alkalmazottai egy részétől, vagy már meg is tette azt. Az elbocsátások esélye a kisvállalkozásoknál a legnagyobb, 41 százalékuk tartott egy ilyen forgatókönyv megvalósulásától.
A felmérésben részt vevő vállalkozók csaknem mindegyike borúlátó a jövőt illetően, 98 százalékuk vélekedett úgy, hogy a válság következményei a következő egy évben is negatívan befolyásolják majd a tevékenységét. A megkérdezettek 57 százaléka pedig azt mondta: esélyes, hogy vállalkozását be kell zárni. Az ilyen félelmeket megfogalmazók közül a leginkább érintett csoport az egyéni vállalkozóké (62 százalék) volt, területi szempontból a kelet-szlovákiai vállalkozóké (69 százalék), tevékenység alapján pedig a szolgáltatásban és kereskedelemben működő cégeké (62 százalék).
A felmérés résztvevőinek véleménye a szlovák kormány intézkedéseiről meglehetősen egyértelmű képet mutatott: a megkérdezettek 93 százaléka állította azt, hogy elégedetlen a pozsonyi kormányzat válságkezelési intézkedéseivel.
