„A katolikus, a református és az evangélikus egyház a 2008. esztendőt a Biblia évének nyilvánította. A kezdeményezés természetes célkitűzése, hogy az egyháztól elidegenedett, és oly sokféle szempont által vezérelt közéletben szólalhasson meg a kereszténység alapüzenete, ami azonos a Biblia üzenetével, az evangéliummal. Erre bátorít mindannyiunkat a Biblia éve mottója is: Boldog, aki olvassa… (Jelenések könyve 1,3)” – szól a Biblia éve jelmondata. A rendezvénysorozat keretében a 2005-ben megnyitott Klebelsberg Kultúrkúriában is havi rendszerességgel szerveznek esteket, amelyek során egyházi személyiségek, politikusok, értelmiségiek, művészek beszélgetnek az Írásról, illetve a Biblia kapcsán mindennapjainkról. Az első alkalommal, április elsején Semjén Zsolt, Vértesaljai László, Cseke Péter és Fodor Viktor volt a vendég. A beszélgetés a teremtéstől indult, szó esett egyebek mellett az ember milyenségéről, a bűnről, a Biblia fontosságáról, Cseke Péter pedig egy-egy, a témához illő versidézettel tette emlékezetessé az estét.

A legérdekesebb rész talán az volt, amikor a meghívottak arról fejtették ki véleményüket, hogy a keresztény tanításokat hogyan lehet terjeszteni a világban. „Menjetek tehát, tegyetek tanítványommá minden népet […] Íme, én veletek vagyok mindennap a világ végéig” – olvashatjuk Máté evangéliumában. Ennek kapcsán Bándy Péter azt kérdezte a jelenlévőktől, mi tekinthető ma valódi célnak: elérni, hogy minél többen keresztények legyenek, vagy elegendő, ha – akár ateistaként, akár más vallás híveként – valaki betartja a Tízparancsolat alapvető erkölcsi útmutatásait.

Vértesaljai László szerint senkit nem szabad, és nem is kell „erőszakkal” megtéríteni. Aki ma missziót vállal, annak két szó kell, hogy jellemezze a mindennapjait: szelídség és alázat.

– Ha valaki számára érdekes az életem, jobbnak tűnik, mint az övé, akkor kérdezzen, fejtse meg az én gyökereimet, válaszolok – mondta a jezsuita atya.

Fodor Viktor evangélikus lelkész úgy vélte, bár kétmillió keresztény van ma Magyarországon, nagyon kevés azoknak a száma, akik rendszeresen járnak templomba és követik az Írás tanításait.

– Manapság nem figyelünk oda egymásra, nem hallgatjuk meg a másikat, fogyaszthatók a barátok, a házastársak, azt gondoljuk, minden pótolható, megvehető. A misszió a modern korban nem a bizonyságtétellel, a Biblia olvasásával kezdődik, hanem a testvér meghallgatásával. Nem a világ más részein élőket kell megtéríteni, hanem őszintén szembe kell néznünk Magyarországgal, Európával: mi magunk szorulunk megtérésre, mi magunk szorulunk odafigyelésre, mi magunk szorulunk arra, hogy meghallgassuk a másikat – fogalmazott a pesthidegkúti evangélikus lelkész.

Hasonlóan vélekedett Semjén Zsolt is. A KDNP elnöke szerint is manapság az a legfontosabb, hogy tisztázzuk, mit jelent számunkra a kereszténység.

– Mi a küldetésünk, miért vagyunk? A küldetés az, hogy keressük az igazságot. A felismert igazság pedig kötelez arra, hogy egyfelől megtegyük ezt az igazságot, másrészt pedig a megtalált és megélt igazságot megismertessük másokkal – jelentette ki Semjén Zsolt.

A tartalmas este zárásaként Cseke Péter Reményik Sándor Kegyelem című versét szavalta el, a költő gondolatai nagy hatással volt a megjelentekre:

„Utoljára is tompa kábulattal, / Szótalanul,

gondolattalanul / Mondod magadnak:

mindegy, mindhiába: / A bűn, a betegség, a

nyomorúság, / A mindennapi szörnyű szürkeség

/ Tömlöcéből nincsen, nincsen menekvés!

/ S akkor – magától – megnyílik az ég, /

Mely nem tárult ki átokra, imára, / Erő, akarat,

kétségbeesés, / Bűnbánat – hasztalanul

ostromolták. / Akkor megnyílik magától az

ég, / S egy pici csillag sétál szembe véled, / S

olyan közel jön, szépen mosolyogva, / Hogy

azt hiszed: a tenyeredbe hull. / Akkor – magától

– szűnik a vihar, / Akkor – magától –

minden elcsitul, / Akkor – magától – éled a

remény. / Álomfáidnak minden aranyágán /

Csak úgy magától – friss gyümölcs terem. /

Ez a magától: ez a Kegyelem.”

Klebelsberg Kultúrkúria

1028 Budapest, Templom u. 2–10.

www.kulturkuria.hu