A Bizottság nem tud és nem akar mit kezdeni a nemzeti kisebbségi kérdésekkel

A fórumon központi témaként a magyar nemzetpolitikában, valamint az Európai Unió által képviselt nemzetikisebbség-védelemben az elmúlt évtizedekben bekövetkezett változásokat tekintették át.    

A miniszterelnöki főtanácsadó elmondta: a magyar nemzetpolitika az elmúlt 13 évben eljutott oda, hogy olyan egységes magyar nemzetről lehet beszélni, amelyben a Kárpát-medencei magyarság és a diaszpóra 1920 óta soha nem látott egységben van. Hozzáfűzte: a magyar kormány által biztosított családtámogatások, gazdasági és vállalkozói támogatások hozzájárultak a szülőföldön maradáshoz, amit rendkívül fontosnak tartanak.    

Kijelentette: tekintve, hogy jelenleg már a Kárpát-medencei magyarság túlnyomó többsége az Európai Unióban (EU) él, s ha górcső alá vesszük az EU vonatkozó szabályozásait, meg kell állapítani, hogy az EU-nak ezekre sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítania. Kifejtette: nemcsak a tagjelölti országoknál kellene figyelni ezek betartására, hanem a tagállamok esetében is, valamint az EU-nak olyan sztenderdeket kellene kiépíteni, amelyeket minden tagországnak be kell tartani, s azokat kikényszeríthetővé is kell tenni. „Ez nem magyar kérdés Európában, hiszen több mint 50 millió embert érint, ennyien osztoznak őshonos nemzeti kisebbségi közösségként ebben a sorsban” – hangsúlyozta Szili Katalin.    

Rámutatott: bár az EU-ban az őshonos nemzeti kisebbségek a lakosság 10 százalékát teszik ki, a bevándorlók pedig az 5 százalékát, látni kell, hogy mennyi figyelmet fordít az unió a bevándorlókra, és mennyire nem fordít figyelmet az őshonos közösségekre. Hozzátette: az uniós csatlakozás idején olyan irányú várakozások is voltak, hogy az EU majd hoz olyan lehetőséget, hogy a saját közösségeink önmaguk dönthessenek a saját sorsukról, de most az kell látni, hogy egy ilyen remény sem vált valóra.    

Példaként felhozva az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) és az RMDSZ által az EB-nek benyújtott Minority Safepack kezdeményezést rámutatott: bár az Európai Parlament 75 százaléka támogatta, ezt az EB figyelmen kívül hagyta, s az ügyben nem adekvát politikai döntést hozott. „Ebből is jól látható, hogy nem tud és nem akar mit kezdeni a nemzeti kisebbségi kérdésekkel az Európai Bizottság” – szögezte le Szili Katalin. Hozzáfűzte: úgy tűnik, hogy az EB alkalmatlan a rendteremtésre ezekben a kérdésekben éppúgy, mint ahogy alkalmatlan a béketeremtésre is, hiszen még a közvetítést sem vállalta fel a két fél között.    

Őry Péter, az egységes felvidéki magyar párt, a Szövetség elnökségi tagja, aki ugyancsak részt vett a fórumon, azt mondta: az elmúlt évtizedekben bebizonyosodott, hogy amennyiben egy számbeli kisebbségben lévő nemzeti közösség jogokat akar szerezni vagy érvényesíteni, akkor ezt önmagának kell megtennie, mivel e tekintetben sem az európai intézményrendszer, sem a szlovák kormányok nem produkáltak eredményt. „Ez is azt mutatja, hogy önmagunknak kell kezünkbe venni a sorsunk” – jelentette ki Őry Péter, utalva a szeptemberi előrehozott parlamenti választásokra.