A Bizottság politikai nyomásgyakorlásra használja az európai szemesztert
Az Európai Bizottság politikai nyomásgyakorlásra használja az európai szemesztert – mondta Kovács Attila, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója, projektvezetője az M1 aktuális csatornán hétfő este.Közlése szerint az európai szemesztert 2010-ben hozták létre azért, hogy az Európai Bizottság számára a tagállamok gazdaságpolitikájával kapcsolatban véleményeket, ajánlásokat fogalmazzon meg.
Időközben azonban kiderült, hogy ezek az ajánlások nemegyszer kifejezetten károsak – mondta az igazgató. Példaként említette, hogy néhány éve Ausztriának azt tanácsolták, költsön kevesebbet az egészségügyre, aminek – ha megfogadják – nyilvánvalóan tragikus következményei lettek volna pandémia idején.
Kovács Attila elmondta, hogy Magyarországnak korábban többször is megszorításokat javasoltak, de ezt Magyarország nem hajtotta végre, és jól tette. Az európai szemeszter javaslatait a legnagyobb arányban, 50 százalékban Finnország fogadja meg, Magyarország és Németország csak a negyedrészét – jegyezte meg.
A szakember szerint kérdés, hogy mi szükség van erre a mechanizmusra. Felhívta a figyelmet arra, hogy a rövidesen megnyíló európai helyreállítási alap forrásainak felhasználását is ezekhez az ajánlásokhoz szeretné kötni az Európai Bizottság, holott olyan területeken is megfogalmaz elvárásokat – például a bírósági rendszer vagy a migrációs politika – ahol nincs is hatásköre.
Politikai nyomásgyakorlási eszközként próbálja használni az Európai Bizottság az európai szemesztert, pénzügyi szankciórendszert állít mellé, a magyar emberek, családok, vállalkozások pénzét feltételekhez kívánja kötni – mondta Kovács Attila.
