Az Országgyűlés Gazdasági bizottsága keddi ülésén, a kormánypárti képviselők egyhangú támogatásával, tíz igen és öt nem szavazat mellett támogatta Matolcsy György újbóli jelölését a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökévé.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Matolcsy György a bizottság ülésén elmondta: a jegybank az elmúlt hat évben, a most véget érő elnöki ciklusa alatt képes volt mandátumai előírásait ellátni és hozzájárult egy kivételes növekedési fordulathoz. Kiemelte: Magyarország valamennyi makro- és mikrogazdasági mutatója kedvező képet mutat, ennek elérésében jelentős szerepet játszott az elmúlt években az MNB is. A jegybank a monetáris, ezen belül a kamatpolitikájával az elmúlt 6 évben 2400 milliárd forint kamatkiadást spórolt meg az államháztartásnak. 

A parlamenti testület azt követően hallgatta meg az MNB elnökét, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a jegybank jelenlegi elnökének újbóli kinevezését javasolta a köztársasági elnöknek. Matolcsy György jelenlegi jegybankelnöki megbízatása 2019. március 3-án megszűnik. A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény szerint az MNB elnökének megbízatása hat évre szól, és egy személy legfeljebb két alkalommal töltheti be a tisztséget. 

Matolcsy György kifejtette: az MNB 2013-tól a három mandátumát teljesítette, elérte az árstabilitást, amit az inflációnak a három százalék körüli, plusz-mínusz egy százalékpontos sávon belüli tartása jelentette, biztosította az ország pénzügyi stabilitását, és segítette a kormányt a gazdaságpolitikája megvalósításában. 

A 2010 utáni gazdaságpolitika lényegében a belső forrásokra épült, így fenntartható pályára állította a gazdaságot. A globális piacok bővültek, így a külső forrásokra, az uniós pénzekre és a külföldi működő tőkére is támaszkodhatott a magyar gazdaság. A magyar gazdaság az elmúlt években végig három százalék felett nőtt, az utolsó évben jóval meghaladva azt, a gazdasági fordulat során a gazdaság növekedése kétharmad részben belső erőforrásokra épült – mondta az MNB elnöke. 

Jelezte: az erőteljes gazdasági növekedésnek köszönhetően a felzárkózás jelentős volt, a beruházások 40 százalékos, a fogyasztás 20 százalékos bővülését nagymértékben segítette az MNB, a növekedési hitelprogram (nhp) új pályára állította a hitelezést Magyarországon. 

Matolcsy György kiemelte: ha 2013 óta nincs stratégiai szövetség a kormány és a jegybank között, akkor a növekedési, felzárkózási fordulat nem valósult volna meg. 

Jó példaként említette az amerikai kormány és az Egyesült Államok jegybankja közötti együttműködést a kormány és a központi bank sikeres szövetségére. Hozzátette: ez a szoros együttműködés azt eredményezte, hogy az Egyesült Államok gazdasága már 2009 közepére kezdett túllépni a válságon.

Matolcsy György rámutatott: az elmúlt hat évben többször bírálták az MNB-t azért, hogy túlnyúlik a mandátumán. Jelezte: ez azonban azért nem helytálló, mert a jegybank feladatai közé tartozik az is, hogy segítse a kormány gazdaságpolitikai munkáját. A felsőoktatási rendszer átalakításához is jelentősen hozzájárul az MNB, az új gazdasági-pénzügyi rendszer elképzelhetetlen a pénzügyi oktatás megújulása nélkül – fűzte hozzá. 

Az MNB alapítványai a feladatuk ellátása mellett nemcsak megőrizték a rájuk bízott vagyont, hanem növelni is tudták azt. Az alapítványok a pénzügyi-közgazdasági felsőoktatás megújításában is tevékeny szerepet vállaltak – mutatott rá az MNB elnöke. 

Matolcsy György kiemelte: „nagyon bevált intézkedés” volt a pénzpiaci felügyeletnek a jegybankba integrálása, mellyel néhány hónap alatt ki tudták szűrni a 2013-as brókerbotrány visszaéléseinek elkövetőit.

Székely Sándor, független képviselő magán-nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos kérdésére a jegybankelnök hangsúlyozta: Magyarország a legsikeresebb ország volt a válságkezelésben, amit a hagyományos és nem konvencionális eszközök jó keverékének alkalmazásával ért el. Matolcsy György szerint a magán-nyugdíjpénztárak bevezetése gazdaságpolitikai hiba volt, és amikor választani lehetett, a magánnyugdíjpénztár-tag állampolgárok 97 százaléka visszatért az állami nyugdíjrendszerbe.

A jegybankelnök egy kérdésre válaszolva rámutatott: Ausztria bérszintjének 80-85 százalékát érhetjük el 2030-ra, ha az üzleti szféra és a kormány együtt megvalósít egy sikeres versenyképességi programot, ez történelmi siker lehet. 

Mellár Tamás, (Párbeszéd) a bizottság alelnöke felvette, hogy az infláció már elkezdett emelkedni, erre válaszul Matolcsy György azzal érvelt, kifejezetten jó, hogy az infláció elérte a jegybanki célt. A legnagyobb veszélyt, a deflációt sikerült elkerülni, amivel Japán 15 éven át küzdött, a defláció visszavetné a fogyasztást is – jelezte.

Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP képviselője az euró bevezetéséről kérdezte az MNB elnökét, aki azt mondta: úgy kell csatlakoznia Magyarországnak az euróövezethez, hogy az kedvező legyen az országnak, a gazdaságnak. Jelezte: térségünkben Szlovákia nyert, Szlovénia vesztett az euróövezethez való csatlakozással.

Csárdi Antal, (LMP) kérdésére Matolcsy György jelezte: a Magyar Tudományos Akadémia sok okos emberrel, sok jó intézménnyel rendelkezik, az MTA-nak hozzá kell járulnia a versenyképességi fordulathoz.

Szatmáry Kristóf (Fidesz) szerint nagyon kedvező volt, hogy a jegybank a különböző hitelprogramjai révén segítette a vállalkozások hitelhez jutását, minden jelzőszám azt mutatja, a jegybank az elmúlt években nagyon jelentősen támogatta a magyar gazdaság bővülését.

Bánki Erik (Fidesz), a bizottság elnöke szerint is nagyon jól teljesített a Matolcsy György vezette jegybank, a hitelprogramjai kedvezően hatottak a hazai gazdasági fejlődésre.