A botránygyártás próbababája

„A miniszterelnök úrnak azt üzenem, hogy menjen a picsába” – mondta a rá jellemző vállalhatatlan stílusban Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, miután Hatvanpuszta közelében állítólag ismeretlenek kiszúrták autója három kerekét. A zuglói képviselő – miután a hidakra szervezett demonstrációiból nem lett forradalom – Orbán Viktor édesapjának hatvanpusztai birtokát állította politikai akcióinak középpontjába. Rendszeres jelenléttel, odaszervezett tüntetésekkel igyekszik ráirányítani a figyelmet arra, amit szerinte nem mezőgazdasági tevékenység, hanem egy luxusbirtokként működő zárt világ. Ha most pottyannánk le a Holdról, talán még meg is hökkennénk: ki ez a szenvedélyes férfi, aki létrával és molinóval a kézben, kamerával a nyakában, drónt reptetve rendíthetetlen elszántsággal küzd egy magánbirtok ellen. Talán még el is hinnénk, hogy itt valami nagy leleplezés készül. Ám ha lehántjuk a felszínt, és a politikai teljesítmény mércéjével vizsgáljuk Hadházy Ákos pályafutását, a kép jóval kiábrándítóbb.

Radikalizálódó retorika

Hadházy Ákos 1974-ben született Debrecenben és a budapesti Állatorvostudományi Egyetemen szerzett diplomát 1998-ban. 2004-ben, a kettős állampolgárságról szóló népszavazás után lépett be a Fideszbe, majd 2006-tól önkormányzati képviselő volt Szekszárdon. 2013-ban – saját elmondása szerint a közélet tisztábbá tételének szándékával – nyilvánosságra hozott egy hangfelvételt, amely szerinte a trafikpályázatok körüli visszaélések mechanizmusát tárja fel. Ezzel országos ismeretséget szerzett és a Fidesszel való konfliktusa politikai irányváltáshoz vezetett. Még a 2014-es választások előtt kilépett a Fideszből és csatlakozott az LMP-hez, ahol hamar kulcsszerepet kapott: a párt antikorrupciós szóvivőjeként az uniós támogatásokat vette célkeresztbe, amelyeket szerinte rendszerszintű korrupció jellemez. Ahogy fogalmazott, a kormány egy kiterjedt állami propagandagépezetet működtet, amelynek célja nemcsak a közvélemény befolyásolása, hanem az európai uniós forrásokkal kapcsolatos visszaélések elfedése is.

Retorikája az évek során egyre határozottabbá és konfrontatívabbá vált. 2016-ban, Schiffer András pártelnöki lemondását követően az LMP társelnökévé választották, és átvette a párt alapítójának parlamenti mandátumát is. Ekkorra már nem csupán a korrupciós ügyeket bírálta, hanem a politikai rendszer egészét kezdte alapvetően illegitimnek tekinteni.

– 2018 az utolsó esély a kormányváltásra, utána már csak forradalommal lehetne megdönteni Orbán rendszerét – vélekedett a választások előtt. Egy interjúban arról is beszélt, hogy egyre többen látják be, „a történelem legnagyobb szinten szervezett kormányzati lopássorozata zajlik.” Már nemcsak a kormányváltás szükségességét hangsúlyozta, hanem a jogi felelősségre vonást is.

– A Fidesz politikusai számára a tét az, hogy börtönbe kerülnek-e, vagy sem. Ezért minden nemtelen eszközt bevetnek, hogy a hatalmukat megtartsák – fejtegette. Radikalizálódó hangvétele idővel egyértelműen túllépett az LMP induláskori, mérsékelt politikai irányvonalán. A zöld párt kezdetben olyan új politikai kultúra megteremtését tűzte ki célul, amely kívül marad a hagyományos bal- és jobboldali blokkokon, és következetesen elutasítja a baloldali összefogás stratégiáját. A 2018-as választások előtt az ellenzéki koordináció mellett állt ki, vagyis azt szorgalmazta, hogy az ellenzéki pártok egyeztessenek a visszalépésekről. Ezzel nyíltan szembement az LMP hivatalos stratégiájával, és a párt tudta nélkül folytatott egyeztetéseket. A választások után az LMP etikai bizottsága fegyelmi eljárást indított ellene, amelynek eredményeként két évre eltiltották minden párttisztségtől. Válaszul kilépett a pártból.

Utcáról megdönteni

A Fidesz harmadik kétharmados győzelmének estéjén drámai hangvételű jóslattal állt elő: szerinte az Orbán-kormány hatalomban maradása beláthatatlan gazdasági és politikai következményekkel járhat, az EU pedig akár gyorsan ki is zárhatja Magyarországot, ami szerinte azonnali gazdasági összeomláshoz vezetne. Ha finoman akarunk fogalmazni, politikai megérzései inkább a szenvedélyt, mintsem a stratégiai érzékét tükrözték, a valóság utóbb egyetlen előrejelzését sem igazolta.

A következetesség sem jellemző rá. Noha korábban határozottan kijelentette, hogy nem veszi fel parlamenti mandátumát, ha a Fidesz megszerzi a képviselői helyek többségét, később visszakozott. Mandátumát és vele képviselői fizetését is megtartotta, de látványosan szakított a hagyományos parlamenti politizálással, és egyre inkább a botrányokra épülő, provokatív és konfrontatív szereplés felé fordult. Rögeszméjévé vált, hogy választások útján nem lehet legyőzni Orbán Viktort, így az utcáról kell megdönteni a kormányt. Ennek jegyében 2018 decemberében ellenzéki képviselők élén az MTVA székházához vonult, hogy élő adásban olvassák be követeléseiket. A biztonságiakkal dulakodó, földön fetrengő képviselők groteszk színjátékai azonban nem a rendszert rengették meg, hanem az ellenzék tehetetlenségéről és eszköztelenségéről állított ki könyörtelen bizonyítványt.

Az Európai Ügyészséghez való csatlakozás érdekében indított kampánya során – ellenzéki pártok támogatásával – sikerült 680 ezer aláírást összegyűjtenie, ami eredménynek tekinthető, az akció azonban nem politikai áttörést, hanem egy egymillió forintos adatvédelmi bírságot eredményezett, ugyanis a hatóság megállapítása szerint az aláírók személyes adatait nem kezelték megfelelően. Ugyanígy a 2020-as ún. dudálós demonstrációja sem a várt eredményt hozta számára. A járványügyi korlátozások idején autós demonstrációt szervezett, ahol a tiltakozók dudálással fejezték ki elégedetlenségüket, azonban ebből sem lett forradalom, viszont a hatóságok közlekedési szabálysértésként kezelték az akciót, és több mint 13 millió forint bírságot szabtak ki a résztvevőkre.

Hadházy Ákos szerint Magyarország járványkezelése Európa legrosszabbjai közé tartozott, és a halálesetekért a kormányt tette felelőssé. Amikor Müller Cecíliának azt üzente, hogy „fog még nem mosolyogva is rendőrök között állni”, korántsem kritikát fogalmazott meg, hanem fenyegetett és a tisztifőorvos-asszony személyes felelősségét firtatta. A koronavírus-járvány alatt többször reflektorfénybe került olyan megnyilvánulásaival, amelyek a kormányzati védekezés hitelességét kérdőjelezték meg. 2021 januárjában egy videót tett közzé a Facebookon, amely állítása szerint a szentendrei halottasházban készült. A felvételen nagyjából húsz koporsó látható, egymásra pakolva, több esetben közvetlenül az elhunytak fekete zsákba burkolt holttestére helyezve.

A videó készítője azt állította, hogy a helyiségben nem volt megfelelő hűtés, és a holttestek méltatlan körülmények között voltak tárolva. A kormányhivatal vizsgálata szerint azonban a videón szereplő elhunytak nem koronavírusban haltak meg, így a felvétel tartalma nem támasztotta alá a képviselő állításait. Egy másik bejegyzésében azt a gyanút fogalmazta meg, hogy valakit jogosulatlanul oltottak be soron kívül, ám később kiderült, hogy az illető aktív vízimentőként jogosult volt az oltásra. Több alkalommal tett közzé olyan kórházi állapotokat ábrázoló fotókat, amelyek kapcsán maga is elismerte, hogy azok hitelességét nem tudja teljes bizonyossággal alátámasztani.

Hatvanpusztán ugyanez a dramaturgia. Hadházy leskelődik, kémlel, tüntetéseket szervez egy szerinte titkos luxusbirtok leleplezésére, ami a miniszterelnökhöz kötődik. Névtelen informátorok állításai, ellenőrizetlen beszámolók alapján állítja, hogy a birtokon belül moziterem, páncélterem, föld alatti bunkerrendszer, szivarszoba és zebrák vannak. A zebrák feltételezett jelenléte azóta a Hadházy-féle álhírgyártás szimbóluma lett. A miniszterelnök édesapja, Orbán Győző a Borsnak adott interjúban azonban megcáfolta Hadházy hazug vádjait és részletesen beszámolt munkájáról és terveiről.

Véleményből vád

Korábban Márki-Zay Péter „szent őrültnek” nevezte Hadházy Ákost, mert szerinte ott is korrupciót lát, ahol nincs, a momentumos Fekete-Győr András pedig a korrupció elleni küzdelem védőszentjének nevezte. Pedig sokkal inkább a botránygyártás próbababája lett. Hadházy Ákos immár közel egy évtizede napi szinten fogalmaz meg korrupciós vádakat, és elvárja, hogy állításait tényként kezeljék. Megszólalásait hatásvadász, túlzó általánosítások, valamint a jogi és politikai fogalmak összemosása jellemzi. „Az ocsmány kormánypropaganda kiiktatása nélkül nincsen szabad választás. A propaganda egyetlen célja elterelni a figyelmet a korrupcióról. A Fidesz céljait szolgáló kormánypropaganda pedig egyenlő a hűtlen kezeléssel, hiszen az adófizetők pénze nem arra van, hogy a kormány abból uszítsa az országot az ellenfelei ellen.”

Figyelemre méltó ellentmondás, hogy az a politikus vádolja a másik oldalt uszítással, aki korábban Orbán Viktort Adolf Hitlerhez hasonlította. Egy 2019-es bejegyzésében Hitler képét mellékelve azt írta: „Sajnos a Führer családpolitikája kísértetiesen hasonlít a magyar kormány családpolitikájára.” A posztban nemcsak párhuzamot vont a magyar kormány intézkedései és a náci Németország családpolitikai gyakorlata között, hanem a Mein Kampf-ból idézve próbálta alátámasztani állítását, miszerint Hitler is kiemelten fontosnak tartotta a mindennapi testnevelést. Fenti kijelentése jól példázza azt is, miként válik nála rendszeres jelleggel politikai véleményből jogi vád. A hűtlen kezelés ugyanis büntetőjogi kategória, amelynek megállapítása nem politikai értékítéleten, hanem jogi tényálláson alapul.

A 24.hu tavalyi összeállítása szerint Hadházy Ákos több mint háromszáz korrupciógyanús ügyet tárt fel, ám ezek közül csak négy jutott el a bírósági szakaszba, és csupán egy zárult jogerős ítélettel, az Öveges-program kapcsán indult eljárás, ahol több mint tízmilliárd forintnyi uniós támogatás felhasználását vizsgálták, és néhány vádlott felfüggesztett szabadságvesztést és pénzbüntetést kapott. A képviselő úgy látja, az igazságszolgáltatásban rendre csak „kishalak” kerülnek a vádlottak padjára, miközben a valódi döntéshozók megússzák. Munkáját ugyanakkor eredményesnek tartja abból a szempontból, hogy az Európai Unió részben épp a feltárt ügyek miatt tartja vissza a Magyarországnak járó támogatásokat. Állítása szerint az ügyészség szisztematikusan akadályozza a politikailag kényes vagy a hatalom számára veszélyes ügyek kivizsgálását, mivel a legtöbb feljelentés már az előkészítő szakaszban elutasításra kerül, gyakran arra hivatkozva, hogy nem áll fenn bűncselekmény gyanúja.

A Legfőbb Ügyészség következetesen ragaszkodik ahhoz az elvhez, hogy szakmai vitákat kizárólag szakmai fórumokon folytat, politikai vádaskodásokra pedig nem reagál. Egy esetben azonban kivételt tett, mégpedig akkor, amikor közleményben reagált Hadházy Ákos azon kijelentésére, amely a kecskeméti főügyész öngyilkosságát összefüggésbe hozta a Simonka- és Boldog-ügyekkel. „Hasonlóan korábbi ügyészséget érintő nyilatkozataihoz, Hadházy Ákos szinte valamennyi állítása, következtetése valótlan, a tényeket elhallgató vagy eltorzító, a büntető anyagi és eljárásjogi szabályok ismeretének teljes hiányáról tanúskodó” – fogalmazott közleményében az ügyészség.

Hadházy Ákos nem tud felmutatni politikai eredményeket, nem sikerült széles társadalmi támogatottságot sem maga mögé állítania. A parlamenti munkát bojkottálja, választókerületének képviseletét elhanyagolja, miközben képviselői fizetését felveszi. Ambíciói és hatalomvágya messze meghaladják tényleges politikai súlyát. Provokatív akciói, amelyeket főképp a feltűnési vágy vezérel, csekély politikai hozadékkal járnak, csak arra elegendőek, hogy folyamatosan felszínen tartsa magát és ne merüljön el idő előtt a feledés homályába.