Megnyitotta kapuit a Szeleta Park Látogatóközpont
A bükki barlangok titkai
Kisebbeknek és nagyobbaknak egyaránt négy évszakos kikapcsolódást kínálnak a frissen átadott Szeleta Park Látogatóközpont bel- és kültéri attrakciói. A hárommilliárd forint uniós és kiemelt kormányzati támogatással felépített ökocentrum kiállításán megelevenednek az ősember tartózkodási helyeként is szolgáló bükki barlangok titkai, köztük a Szeleta-barlang és környezete, a világhírű Szeleta-kultúra névadója.
A Szeleta Park Látogatóközpont A bükki barlangok évezredes titkai – Az ősember természete című kiállítása interaktív eszközök segítségével mutatja be a Bükk hegység természeti kincseit, különleges földtörténetét, egyedi vízrajzát és kiterjedt barlangrendszerét, a kaptárköveket, a hegység növény- és állatvilágát, illetve Magyarország egyik legfontosabb őskőkori régészeti lelőhelyét. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) fenntartásában működő látogatóközpont több mint beltéri kiállítás…
Csigavonalban futó tanösvény
Életnagyságú, hófehér agyarú, impozáns megjelenésű mamutszobor jelzi a frissen átadott Szeleta Park Látogatóközpont épületének főbejáratát. A környezettudatosság jegyében napelemekkel felszerelt, geotermikus energiával és talajszondákkal hűtött, illetve fűtött, henger alakú épület külső megjelenése a területre jellemző földtani rétegződést szemlélteti. Mintha csak egy hatalmas földszelvényt emeltek volna ki a talajból.
A parkban tölgy-, nyír-, tisza-, szil- és fenyőfák között kanyargó, csigavonalba rendezett, tematikus modulokra épülő, tízállomásos tanösvényen ismerkedhetünk a Bükk-vidék természeti értékeivel. A Jövő ösvény a környezettudatosságot, fenntarthatóságot helyezi a középpontba. Az állomásokat végigjárva hasznos információkat szerezhetünk arról, hogyan hozhatunk létre gyógynövénykertet, miként válhat az udvarunk madár- és rovarbaráttá, hogyan tarthatjuk meg későbbi használatra az esővizet, miképp kell helyesen komposztálni, milyen feltételekkel tehetjük fenntarthatóvá otthonunkat. De számos egyéb érdekesség mellett megtudhatjuk például azt is, hogy a hazai ipari, mezőgazdasági és háztartásokban keletkező hulladék éves össztömege ötmillió nőstény mamut súlyának felel meg! A Jövő ösvényen a legkisebbeket a Pókfonal játszótér várja.
A hosszabb túrára vállalkozók innen, a Herman Ottó Emlékparkból indulhatnak a 3,5 kilométer hosszú, komolyabb szintkülönbségekkel is megküzdő Szinva tanösvényre, amely a Szinva-patak mentén Lillafüredre vezet. A kirándulás során az érdeklődők megtekinthetik a világhírű Szeleta-barlangot, hazánk egyik legfontosabb őskőkori régészeti lelőhelyét.
A Szeleta-kultúra
A Bükkben az úgynevezett Bársony-házi „szakócák” – a szót Herman Ottó természettudós alkotta a németből tükörfordítással átvett marokkő helyett – XIX. század végi felfedezése nyomán kezdődött meg a kiterjedtebb, szervezett ősemberkutatás. Bársony János miskolci ügyvéd új házának építése során a munkások három furcsa, levél alakú kőeszközre találtak. Bársony a legtetszetősebb kovakő szakócát Herman Ottónak ajándékozta, aki azonnal felismerte a lelet jelentőségét. „…az első három tárgyat paleolitnak tekintettem, és leírtam tehát mint elsőt a magyarok földjéről, melyre nézve fennállott a feltevés, inkább tévedés lehetősége, hogy az ősember elterjedése magyar földre nem nyúlhat át. Mi természetesebb mint az, hogy ellenem, aki ellenkezőjét bizonyítottam, szintén ádáz harc indult” – írta Herman az üggyel kapcsolatban. A korabeli tudományos nézetek szerint ugyanis a Rajnától keletre nem juthatott el az ősember. Hermannak 16 küzdelmes évébe került bebizonyítania, hogy mégis élt jégkori ember Magyarországon.
A XX. század elején e felfedezés nyomán kezdődött el a Bükk-vidék barlangjainak feltérképezése, és kerültek sorra napvilágra a Szeleta-kultúra világhírű leletei. Az őskőkornak, az őstörténet legrégebbi szakaszának módszeres kutatása tehát voltaképpen Herman Ottó felfedezése nyomán bontakozott ki Magyarországon.
A Szeleta-barlangban és más bükki sziklaüregekben folytatott ásatások végül igazolták, hogy egykor a Bükk vidékén is éltek pattintott kőszerszámokat, nyílhegyeket, marokköveket készítő és használó ősemberek.
A korai felső paleolitikum kultúrája Közép-Európában mintegy 45 ezer évvel ezelőtt kezdődhetett, és 18-23 ezer évvel ezelőtt érhetett véget. Mivel a korszak jellegzetes babérlevél alakú, aprólékosan megmunkált kőeszközei a Bükk keleti részén található sziklaüregek közül elsőként a Miskolc határában levő Szeleta-barlangból kerültek elő, a nemzetközi tudományos szakirodalom 1953-ban a magyarországi ősemberkutatás egyik leggazdagabb típuslelőhelyéről nevezte el a szóban forgó kultúrát.
A Szeleta Park Látogatóközpont állandó kiállítása a több mint egy évszázada felfedezett eredeti pattintott kőszerszámok bemutatásával is tiszteleg a világhírű magyar felfedezés előtt.
Kőkori Karszt Kaland
A pattintott eszközök mellett a tárlaton a Bükk-vidékről származó eredeti és rekonstruált használati tárgyak, tárolóedények, sarlók, baltafokosok, nyílhegyek, ékszerek idézik meg elődeink mindennapjait. A kőkorszaktól a bronzkoron át egészen a korai vaskorig terjedő tárgyi leletek bemutatója az évezredeken át egymásra épülő kultúrák fejlődéstörténetét szemlélteti. De láthatunk jégkorszaki mamutcsontvázat, sztyeppi bölénykoponyát, barlangimedve-, hiéna-, zerge-, gyapjasorrszarvú-, havasihófajd-leleteket is, miközben alacsony termetű, de igen mozgékonynak tartott neandervölgyi ősünk néz farkasszemet velünk egy animációs film képkockáiról.
Míg a nagyobbak az ősi ember természetével ismerkednek, a kicsik az épületben lévő Kőkori Karszt Kaland játszóházban lazíthatnak. A több szinten kialakított attrakció alagútjáratokkal és függőhidakkal, mászóköteles sziklával és csúszdával várja az 5–12 éves gyerekeket, akik kipróbálhatják a régészkedést, mamutcsontot kereshetnek, leereszkedhetnek a „Töbör gödörbe”, miközben megfigyelhetik a Bükk hegység élővilágát is. Az izgalmas játékok felfedezése során a Bükk-vidék madarai és egy kardfogú tigris vigyázzák lépéseiket.
Útban az UNESCO Globális Geopark cím elnyerése felé
Ökoturisztikai szolgáltatóként is fontos küldetésünknek tartjuk, hogy a Lillafüred–Diósgyőr–Miskolc–Miskolctapolca turisztikai tengelyen megkerülhetetlen környezeti nevelési tényezővé váljon létesítményünk, a hazai nemzeti parkok legnagyobb ökoturisztikai bemutatóhelye – nyilatkozta a Demokratának Bíró Tibor természetvédelmi mérnök, a Szeleta Park Látogatóközpont vezetője.
– Hogyan kívánják erősíteni az iskoláskorúak környezeti nevelését?
– A látogatóközpont beltéri kiállítására alapozott, illetve a tanösvényeinken használt modulok segítségével igyekszünk bemutatni a bükki természeti értékek védelmét, a hulladékcsökkentés lehetőségeit, a BNPI madárvilágát, a beporzás jelentőségét, a vizes élőhelyek jellemzőit, illetve a Szeleta-barlanghoz vezető Szinva-tanösvény növény- és állatvilágát. Mivel természetiskolai oktatóhely-aspiránsok vagyunk, az általunk kidolgozott különböző tematikájú blokkok terepi foglalkozásokkal kiegészülve alkalmasak lesznek arra, hogy természetiskolai napközis táborokat szervezzünk, csoportokat fogadjunk kihelyezett tanórák vagy iskolai kirándulások keretein belül, de alternatívát nyújthatunk kikapcsolódni vágyó családoknak is.
– Miként alakult az elmúlt években a magyarok ökoturizmus iránti érdeklődése?
– Úgy tapasztaltuk, hogy a járvány alatt elszenvedett urbánus bezártság megerősítette az emberek természet felé fordulását. A nemzeti parkok programkínálata kiváló lehetőséget nyújt az aktív kikapcsolódásra. A közvélemény-kutatások szerint a magyarok több mint 90 százaléka hallott már a nemzeti parkokról, 70 százalékuk pedig tudatosan keresi az általuk kínált ökoturisztikai szolgáltatásokat. A hazánkban nyilvántartott ilyen jellegű létesítmények felét, mintegy 350 intézményt nemzeti parkok tarják fenn, közülük 90-et éppen a BNPI.
– Az UNESCO Globális Geoparktanácsa szeptemberi ülésén alkalmasnak találta a Bükk-vidék Geoparkot az UNESCO Globális Geopark tisztség viselésére. Végső döntés a cím odaítéléséről tavasszal várható. Mi a jelentősége ennek a tisztségnek?
– Úgy vélem, az UNESCO Globális Geopark cím elnyerésének fontos nemzetközi és hazai marketingértéke van. Mi itt, a látogatóközpontban különösen sokat tehetünk egyik fő célunkért, a bükki természeti értékek bemutatásáért. A Bükk-vidék keleti kapujában felépített intézményünk jelentős szerepet tölthet be a térség fejlesztésében, de egyben kiinduló- és végpontja is lehet a területen szervezett úgynevezett geotúráknak. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a turisták ma már nemcsak megtapasztalni, hanem értelmezni is szeretnék a látottakat. Az interaktív eszközökkel ellátott modern látogatóközpontok pedig kiválóan alkalmasak arra, hogy segítségükkel vendégeink kulturált körülmények között rendszerezhessék a kirándulások során szerzett ismereteiket.