Ahogy arról mi is beszámoltunk három életet követelt a kedd este Strasbourgban, egy karácsonyi vásár közelében történt terrortámadás. 

Fotó: MTI/AP (illusztráció)

Videofelvételről készült kép a terrortámadás helyszínéről. Fotó: MTI/AP

A francia rendőrség a 29 éves, strasbourgi születésű Cherif Chekattként azonosította a lövöldözőt, akinek neve már szerepelt a potenciális nemzetbiztonsági kockázatot jelentő személyek listáján. A szélsőséges muszlim terrorista korábban volt már börtönben fegyveres támadásért. 

A történtek kapcsán ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogásszal beszélgettünk, aki szerint a jogi minimum valamennyi bűnöző migráns kitoloncolása lenne az Európai Unió területéről.


– 2015-ben Francois Hollande akkori francia államfő elvetette azt az alkotmánymódosítási tervet, amely alapján elvették volna az állampolgárságot azoktól, akiket terrorcselekmény miatt ítéltek el Franciaországban. Ön szerint ez utóbb hibás döntésnek bizonyult? 

– Valóban, jóllehet 2016 februárjában elfogadta a francia nemzetgyűlés az érintett alkotmánymódosítást, az végül nem lépett hatályba. Megjegyzem, akkoriban Macron francia köztársasági elnök – még szocialista gazdasági miniszterként – „rossz érzéssel” tekintett a jogalkotási folyamatra és aggályosnak találta, hogy egy terroristát megfoszthatnak állampolgárságától. A módosítás elutasításával az akkori baloldali elit azt üzente a terroristáknak és a bevándorló hátterű bűnözőknek, hogy a francia állam nem kíván keményen fellépni velük szemben. Azt üzente, hogy nem akar megszabadulni a francia emberekre veszélyt jelentő elemektől.

– Ott van ugyanakkor a kitoloncolás intézménye, azt miért nem alkalmazzák?

– A tegnapi események után különösen hátborzongató, hogy idén januárban Svédország első fokon pert vesztett a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságán egy, az ország biztonságára nézve veszélyesnek tartott marokkói állampolgár kitoloncolásának ügyében. A bíróság azzal érvelt, hogy amennyiben kitoloncolja Svédország a férfit, azzal megsérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének 3. cikkét, mert nem zárható ki, hogy embertelen bánásmódnak vagy kínzásnak lenne kitéve a veszélyes migráns Marokkóban. Ez abszurd, és azt gondolom, hogy a jogi minimum valamennyi bűnöző migráns kitoloncolása az Európai Unió területéről.

– Megvan ehhez az uniós jogi háttér?

– A rövid válaszom nemleges, ugyanakkor feltehetjük a kérdést: hány ártatlan áldozat kell még ahhoz, hogy Brüsszelben és Strasbourgban észhez térjenek a döntéshozók? Ami többek között abban manifesztálódhat, hogy mielőbb megteremtik a hatékony és gyors kitoloncolás jogi kereteit, mégpedig úgy, hogy annak az Emberi Jogok Bírósága se tudjon keresztbe tenni. Addig pedig marad a nemzetállami válasz, azaz hogy a tagállamoknak maguknak kell szigorú jogi normákat alkotniuk. A jogharmonizációs kötelezettség miatt ugyanakkor az uniós jogalkotás is elengedhetetlen.

– Ön szerint van reális esély az „észhez térésre” az uniós elit részéről?

– Jelenleg erre megítélésem szerint kevés esély mutatkozik. Pedig az események abszurditása ezt a narratívát kellene hogy erősítse. Gondoljunk bele, hogy kedden délután elfogadja az Európai Parlament a humanitárius vízumot – amely menlevél lehet illegális bevándorlók milliói számára az EU-ba –, majd egy bűnöző migráns ámokfutása miatt az épületben kell éjszakázniuk. Ez tragikomikus, ugyanakkor nem valószínű, hogy az érintetteket jobb belátásra bírja. A valódi változás 2019 májusában következhet be az EP-választásokat követően, amikor is a józan többség elsöpörheti a szűk bevándorlásbaráti kisebbséget.