Nálunk más a helyzet. Magyarországon tízből csak hat fogyasztó számára fontos, hogy magyar élelmiszert válasszon, és nálunk az a hír, ha veszélybe kerül a multinacionális Tesco piacvezető pozíciója… Amelyet a hírek szerint a CBA fenyeget.

A Demokrata feltérképezte a magyarországi élelmiszerláncok kínálatában a magyar termékek arányát és betekintett a CBA üzletlánc kulisszatitkaiba.

A közelmúltban jelent meg az a cikk, amelyben gazdasági újságírók azt fejtegetik, hogy ha a CBA és a Coop közösen felvásárolják a Delhaize-csoport két magyarországi érdekeltségét, a Match és a Profi üzleteket működtető cégeket, a CBA a Tescót megelőzve a hazai élelmiszer-kereskedelemben piacvezetővé válhat.

A Delhaize-csoport harmadik tagja egyébként a Cora, amelynek felvásárlásáról megoszlanak a jól értesültek találgatásai: vannak, akik tudni vélik, hogy a Cora nem része a csomagnak, míg mások szinte biztosra veszik, hogy a Cora is kivonul, üzleteit a CBA-nak adva át. Szerintük tehát a CBA megvenné a Profi, a Cora és a Match hálózatát, amennyiben a Delhaize-csoport valóban feladja a magyarországi érdekeltségeit. És ettől tart a jelenleg még piacvezető Tesco…

Pedig a hazai kézben lévő élelmiszer-kereskedelem arányának növelése nem várathat magára, mert akad olyan bolthálózat is, ahol a magyar termékek aránya összességében még a húsz százalékot sem éri el. Ezt Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke állapította meg, az Európai Kereskedelem Napja alkalmából Budapesten rendezett szakmai találkozón.

Nem mind magyar…

De vajon hogyan alakul a hazai áruk aránya az egyes magyarországi üzletekben? A Demokrata utánajárt. Hét üzletlánc árukínálatát véve figyelembe, négy termékcsoportot vettünk górcső alá. Vizsgáltuk a tojás, a csomagolt húskészítmények, a sajtok és a zöldségáruk kínálatát aszerint, hogy milyen százalékban találunk közöttük magyar terméket, és a hét üzletláncban próbavásárlást, azaz szúrópróbaszerű minőségellenőrzést is végeztünk.

A felmérésre november második hetében került sor. A magyar termékek aránya a tojás esetében volt a legjobb, a CBA, a Coop, és a Real, tehát a három hazai üzletlánc esetében száz százalékban magyar terméket találtunk, de a Sparban, a Lidlben, a Matchban és a Tescóban is 90 százalékban magyar a tojás.

Nagyobb a szóródás a fogyasztói csomagolásban kapható húskészítmények esetében. E tekintetben a Coop nyerte a versenyt, kilencven százalékkal. A legrosszabb arányt a Sparban tapasztaltuk: itt az előrecsomagolt húskészítmények aránya még a negyvenöt százalékot sem érte el.

A sajtok esetében sem volt sokkal jobb a helyzet. A CBA-ban is sok a külföldi sajt, még akkor is, ha ezzel együtt a magyar sajtok választéka is nagyobb. A CBA kiválasztott üzleteiben a magyar sajtok aránya mintegy 55 százalék, a Coopban és a Realban jóval kisebb választék mellett 60 százalék, a Tescóban 50 százalék, a Lidlben, illetve a Matchban viszont a sajtoknak csak a húsz-huszonöt százaléka magyar.

A zöldségek esetében a magyar termékek aránya novemberre érthetően lecsökkent, egyre több az importtermék, a déligyümölcs a polcokon, de a CBA-ban találtunk magyar paradicsomot, zöldpaprikát, szőlőt, sárgarépát és petrezselymet is, és azt ígérik, lesz egész télen. A külföldi tulajdonú üzletláncok zöldségkínálatában csaknem kilencven százalékban az importtermékek dominálnak: a zöldségek és gyümölcsök zöme Spanyolországból és Hollandiából származik.

A minőség a multinacionális bolthálózatok többségében közepes. Szinte mindenütt találtunk fonnyadt zöldséget, és a lejárat határán lévő élelmiszert. Lejárt szavatosságú élelmiszert szerencsére sehol nem találtunk. A multicégek termékminőségében nincs jelentős ingadozás, minden Tescóban, minden Sparban szinte ugyanazokat a termékeket találtuk: a minőség viszonylag állandó, a választék csak a bolt méreteinek függvényében változik.

Csizma az asztalon

A CBA-nál más a helyzet. A CBA nem multi, hanem egy franchise-rendszerben működő üzletlánc, amelynek az egyik legszembetűnőbb sajátossága (előnye és hátránya is egyben), hogy jóval nagyobb az egyes boltok közötti különbség, mind az áruválaszték, mind a minőség tekintetében. A marketingből ismert SWOT-elemzés (gyengeségek, erősségek, lehetőségek és veszélyek) segítségével a Demokrata felmérte a CBA üzletlánc jelenlegi piaci helyzetét. A gyengeségek között az egyes boltok közötti minőségi ingadozás is tetten érhető.

Próbavásárlásaink során több üzletben is lefáradt, minőségileg kifogásolható zöldségekre bukkantunk. Ezek a minőségi különbségek a CBA belső felépítéséből fakadnak: az üzletek ugyanis franchise-rendszerben működnek, a tulajdonosoknak eltérő anyagi lehetőségeik vannak. Erről akkor győződtünk meg, amikor meglátogattuk a cég logisztikai központját Alsónémedi határában, ahol kizárólag kiváló minőségű, megfelelően hűtött és kezelt termékeket találtunk. A zöldségek frissek, szépen csomagoltak és kitűnő minőségűek voltak, egytől egyig. Vagyis a termékek a boltokban mennek tönkre.

A boltvezetők sokszor pénzhiánnyal, a változó vevőkörrel, a fizetőképes kereslet hiányával indokolják, ha elmaradnak a fejlesztések, vagy ha nem frissítik kellő gyakorisággal a zöldséges pult kínálatát. A próbavásárlásaink során találtunk lezárt fogyasztói csomagolásban büdös húskészítményt is.

– A zöldségek tekintetében elismerem a felelősségünket – szögezte le Baldauf László, a CBA elnöke, aki a próbavásárlásainkat követő eredmények láttán komoly büntetéseket helyezett kilátásba a lefáradt termékeket árusító boltoknak. – Előfordulhatott, hogy a kelleténél tovább tárolták, a fonnyadt zöldséget nem dobták ki, pedig eladni már úgysem lehet, a vevő viszont kifordul miatta a boltból – mondta a CBA elnöke, megköszönve észrevételeinket.

Az elnök szavai hallatán nem fér hozzá kétség, hogy a beígért szigorú intézkedésekre sor fog kerülni.

Háttéripar híján

A lezárt, csomagolt termékek, felvágottak, húskészítmények esetében viszont a gyártóé a felelősség – mondta az elnök. A problémás termékeket a vásárlónak vissza kell vinnie az üzletbe, ahol az eladónak kötelessége kicserélni, vagy a vevő kárát megtéríteni. Sajnos ez utóbbi egy magyar húsipari cég márkás terméke volt…

Ami a CBA jövőbeli, esetleges üzletfelvásárlások lehetőségeit illeti, a sajtóban megjelenő híreket a CBA elnöke titoktartási kötelezettségére hivatkozva nem kommentálta. Úgy fogalmazott, hogy a cég folyamatosan bővíti a hazai üzlethálózatát és ezen túlmenően a közeljövőben Berlinben is megnyitja Hungaricum Delikát üzletét: szeretne a német piacra is belépni, mert ott igény van a jó minőségű magyar élelmiszerekre.

– Azt is elárulhatjuk, hogy 1992 óta, amióta megalakultunk, arra törekszünk, hogy mi legyünk a magyar élelmiszerkereskedelemben az elsők. Emellett azt is szeretnénk, hogy az első ötben csak magyar élelmiszerláncok szerepeljenek. Ezt nem könnyű ma elérni, azt követően, ami az elmúlt húsz évben történt – mondta Baldauf László, a nemzetközi multicégek magyarországi tarolására utalva.

A CBA elnöke szerint a balliberális sajtó Fidesz-közelinek, a kormány kivételezettjének tekinti a CBA-t, kormányzati támogatásokról beszél, mintha a CBA valamiféle különleges helyzetben lenne.

– Mi a Cooppal azért szövetkeztünk, hogy lehetőségünk legyen arra, hogy a két legnagyobb magyar üzletlánc vásárolja fel együtt, közösen a Magyarországról esetlegesen kivonuló élelmiszerláncokat. Több bankkal tárgyalunk, és ott fogjuk a hitelt felvenni, ahol a legkedvezőbb feltételekkel tudunk hitelhez jutni. De hangsúlyozom, hitelt veszünk fel, szabályosan, és semmiféle támogatást nem kértünk.

A CBA legnagyobb erőssége az ismertsége. Nem a városon kívül hozott létre óriási hipermarketet, hanem a lakóövezeteken belül, a vásárlókhoz közel. CBA közel húsz éve meghatározó szerepet tölt be a magyarországi élelmiszer-kereskedelemben. A bolthálózatot jól képzett, elhivatott kereskedők hozták létre. A CBA ma kétezer kereskedő franchise-rendszere, országosan 35 ezer embernek adnak munkát.

– A fejlesztéseinket nem visszük külföldre, mert meggyőződésem, hogy magyar vállalkozók nélkül nem lesz erős középosztály. Létrehoztuk a CBA Gazdavonalat, hogy minél több őstermelőnek, kistermelőnek tudjunk segítséget nyújtani a piacra jutásukban. A beszállítóink száma mára már meghaladja az ezret – tette hozzá.

Milyen veszélyek fenyegethetik a CBA-t? Ezt a kérdést azért tesszük fel, mert a SWOT-elemzés enélkül nem lenne teljes. A veszélyek sorában meg kell említeni a növekvő üzemanyagárakat, ami a többi kereskedőt is sújtja, a megnövekedő logisztikai költségek miatt.

A CBA előnye e téren is megmutatkozik: a vevők egyre inkább meggondolják, hogy autóba üljenek-e egy nagy bevásárlás kedvéért, vagy inkább a lakóhelyhez közeli szupermarketet részesítsék előnyben. Ugyanez vonatkozik az importtermékek megnövekedő szállítási költségigényeire is. Az ésszerűség tehát a magyar áruk mellett szól.

Ami a magyar áruk arányát illeti, Baldauf László rávilágított a probléma gyökerére, amikor azt mondta, ha kizárólag csak magyar terméket árusítanának, nemcsak a választék, de a vevők száma is a felére csökkenne, ez pedig épp a multiknak kedvezne. Ekkora veszteséget nem engedhetnek meg maguknak.

– Nekünk kötelességünk a vásárlók legteljesebb kiszolgálása. Hiába szeretnék például csak magyar sajtot árusítani, ha nincs belőle elegendő választék vagy elegendő mennyiség. Nekem legalább hetvenféle sajtot kell árulnom a saját üzleteimben ahhoz, hogy fel tudjam venni a versenyt a többiekkel. Amikor megtudtam, hogy Róna Péter, az ismert közgazdász saját készítésű érlelt sajtja ezüstérmes lett, azonnal szerződést kötöttünk. Ám Róna Péter sajtja nem kapható az ország több mint háromezer üzletében, mivel összesen három boltba tud szállítani… Ha pedig ezt a sajtot kivisszük Berlinbe, akkor nem jut belőle a magyar boltoknak – mutatott rá a szűk kapacitásban rejlő problémákra a bolthálózat elnöke. De más példát is hozott.

Baldauf úr elmesélte, hogy kínai kereskedők jelentkeztek nála, mondván, hogy szeretnének bort vásárolni. – Alig tudtam annyi bort összeszedni, amiből esetleg 8-10 ezer palackot ki tudnánk küldeni. A borászainknak vannak boraik, igen ám, de mindegyiknek csak pár ezer üveg. A sok kis borászat, ez a szétaprózódott háttéripar nem tudja ellátni a teljes magyar piacot, a kínairól már nem is beszélve… Ezért kell külföldi árukat is tartanom.

A másik probléma az ár. A tej esetében ez mindennél jobban tetten érhető. Ha a nyugat-európai piacon az UHT-tejből a termelőnek feleslege képződik, azt olcsón teríti a kelet-európai piacon. Jelen pillanatban nincs felesleg Nyugat-Európában, most Szlovákiában lehet olcsóbban UHT-tejet venni. Az árkülönbség beszédes: miközben Szlovákiában egy liter UHT-tejet 110 forintért meg lehet venni, nálunk a legolcsóbb tej litere 140 forint.

– Nem tehetem meg, hogy az olcsó tejet átengedjem a Tescónak vagy a Lidlnek, mert akkor nem fognak bejönni hozzám. A CBA üzletlánc harminc tulajdonos kilencszáz saját boltjából és kétezer további kereskedő franchise-rendszeréből épült fel.

A logisztikai központ Alsónémedi külterületén található: korszerű, számítógéppel vezérelt logisztikai központ, ahol harmincezer négyzetméteren tárolják a legalább tízezer féle árut. Emellett számos régiós raktár is működik Magyarország területén. A CBA boltok száma jelenleg 3385, amely most újabbakkal, úgynevezett Centdiszkontokkal és további Príma üzletekkel bővült. A Cent-diszkontok központilag irányított, a tulajdonosi körhöz tartozó hálózatot alkotnak.

Baldauf úr mindennap újabb ötletre ébred. Fáradhatatlanul dolgozik, állandó tettvágy hajtja, és minden percben hozzátesz valami ahhoz az életműhöz, amit az elmúlt közel húsz évben alkotott, legyen szó akár egy új ananászhámozó berendezésről, vagy az ürömi boltjában működő húsfüstölőről, kenyérkemencéről. Baldauf úr tudja, hogy a CBA fel tudja venni a versenyt a multikkal és azért dolgozik, hogy egyre több kiváló magyar élelmiszer kerüljön a vásárlók asztalára.

Hernádi Zsuzsa