Hirdetés

– Júliusban derült ki, hogy Érden a korábban SZDSZ-es ügyvivőt, volt alpolgármestert, Csőzik Lászlót indítja az ellenzék az önkormányzati választáson. Meglepte a hír?

– Nem igazán. 2002 óta mindig ringbe szállt valamilyen posztért, hol polgármesterjelöltként, hol országgyűlési képviselőjelöltként mérette meg magát. Azon inkább elcsodálkoztam, hogy kiknek a támogatását fogadta el. Az MSZP-re, az LMP-re és a Momentumra számítottam, de hogy két szélsőséges párt, a gyurcsányista DK és a szélsőjobboldali Jobbik is ott van a sorban, az meglepett. Azt gondolom, ilyen egymásnak ellentmondó nézetekkel képtelenség helyes irányban tartani egy települést. Egy ilyen paktumkoalíció két perc alatt felbomlik.

– Miben különbözik a mostani kampány az előzőektől?

– Sokkal durvább, sőt aljasabb, mint korábban. A balliberálisok jól tudják, hogy ez az utolsó lehetőségük,  ha most nem sikerül megkaparintaniuk a polgármesteri széket vagy az önkormányzati képviselői helyek egyikét, akkor végük. A bonyodalmakat pedig fokozza, hogy nem sokkal a választás előtt megjelent egy új arc a láthatáron: Tekauer Norbert, a Fidesz–KDNP frakciójából tavaly kivált önkormányzati képviselő – aki soha nem volt a Fidesz vagy a KDNP tagja –, és szintén benyújtotta igényét a polgármesteri pozícióra.

– Mi ösztönzi a folytatásra?

– Esküt tettem az érdiekért az érdiek előtt. 2006-ban óriási fordulat következett be a városban, amikor az emberek leszavazták a semmit nem építő, ám a város vagyonát felélő és kiárusító MSZP–SZDSZ-es vezetést. Ezzel lendületet kapott a település, megindult az építkezés.

– Amióta megválasztották, vagyis az elmúlt 13 évben csaknem nyolcezer fővel nőtt Érd lakossága. Mi vonzza ide az embereket?

– 2007 óta mintegy 140 milliárd forintot fordítottunk a városra a kormány segítségével. Érd lakossága talán a legfiatalabb az országban, az átlagéletkor 40 év, ezért különösen odafigyelünk a családokra. Kétszer nyertük el a Családbarát Önkormányzat díjat. Az elmúlt években a Modern városok programnak köszönhetően megújultak és férőhelyekkel bővültek bölcsődéink, óvodáink. Amikor polgármester lettem, még csupán két középiskola működött a városban, most négy van, és a napokban tettük le az ötödik alapkövét. Fontosnak tartjuk, hogy az érdi gyermekek 18 éves korukig Érdre és ne Budapestre járjanak tanulni. Az egészségüggyel is törődünk, hiszen az összes szakrendelőnket, háziorvosi rendelőnket felújítottuk, vagy újat építettünk a régiek helyére. Sokat javult a közbiztonság, a rendőrök ma már új épületben, munkájukhoz méltó körülmények között dolgozhatnak. Mindemellett fejlesztjük a tömegközlekedést, felszámoltunk több mint 80 kilométernyi földutat, megkezdődött a felszíni vízelvezetés kiépítése, a csatornahálózatot pedig az egész városra kiterjesztettük.

– Mikorra lesz Érd félkészből kész várossá?

– Ez nem idő, hanem pénz kérdése. 2015-ben ígéretet kaptunk egy ipari park létesítésére. Ehhez már a kormány megvásárolt 40 hektár területet, de még kétszázra van szükségünk. Ha megvalósul, a cégek letelepedhetnek nálunk, és akkor a befolyó iparűzési adó állami pénz nélkül is működőképessé teszi Érdet. Jelen pillanatban 2,5-3 milliárd forint körüli összeg érkezik be hozzánk, ez pedig nagyon kevés a hetvenezres lélekszám mellett. Az ipar betelepülése már elkezdődött. Itt működik a Mobis Zrt., a DM központi raktára. Az osztrák AVL, a világ vezető független járműipari fejlesztővállalata is nálunk építi föl új magyarországi központját, ennek alapkövét az idén nyáron rakta le Szijjártó Péter. Ilyen cégből kell még legalább ötven.

– Meglesz?

– Meg. Hiszen ezért dolgozunk.