A cigánybűnözéstől a Covid-diktatúráig

„A koronavírustól nem az oltás fog megvédeni. Két dolog vet ennek véget. Az egyik a természet és a Jóisten, a másik, hogy nagyon egyszerű, természetes vegyületekkel meg lehet akadályozni bármiféle koronavírus-fertőzést” – jelentette ki az ünnepek előtt Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke pártjának szegedi tüntetésén, amelyet „Elég a Covid-diktatúrából!” jelszó alatt tartottak. A 2018-as országgyűlési választás után alakult jobboldali ellenzéki párt sokáig csak a cigánybűnözés elleni fellépésből próbált politikai tőkét kovácsolni, nem is sikertelenül. A 2019-es európai parlamenti választási kampány véghajrájában Törökszentmiklóson tartottak nagy médiafigyelemmel kísért demonstrációt, ahol Toroczkai László ígéretet tett, a Mi Hazánk mindig ki fog állni a magyar emberekért, és megvédi őket a „cigány bűnözőktől”.

Korábban olyan kijelentést is tett, hogy a Fidesz nem oldotta meg a cigánykérdést, mert a gyermekek harmada cigány származású. Bár a Mi Hazánk Mozgalom listája az EP-választáson csak 3,29 százalékot ért el, Törökszentmiklóson kiemelkedően teljesített: a Jobbikot és a DK-t is megelőzve a második helyen végzett 14,96 százalékkal. Az őszi önkormányzati választás előtt szintén a cigányok elleni rendteremtéssel kampányoltak, amikor bejelentették, hogy a MÁV kelet felé tartó járatain a vasúti dolgozók és az utasok biztonsága érdekében a Betyársereggel közösen „akciósorozatot” indítanak. Mivel az önkormányzatin húszezerrel több szavazatot szereztek, mint az EP-választáson, így nem véletlen, hogy az akkor alig egyéves párt vezetősége úgy ítélte meg, helyes az irány. „Rendet Borsod megyében!” felkiáltással 2020 februárjában újra utcára vonultak, ezúttal Miskolcon és Sályon tartottak demonstrációt és fáklyás felvonulást. A megmozdulás kiváltó oka az volt, hogy a borsodi faluban egy cigány származású férfi a saját otthonában agyonvert egy idős nőt.

Új szavazók nyomában

Kevesen emlékeznek, hogy a most Covid-diktatúrát kiáltó párt a járvány első hullámában még támogatta a koronavírus elleni védekezésről szóló törvényt.

– A Mi Hazánk szerint a jelenlegi helyzetben összefogásra van szükség, mert a magyarok egészsége minden másnál fontosabb, és az emberélet nem bocsátható áruba – mondta 2020 márciusában Dúró Dóra, a párt független országgyűlési képviselője és elnökhelyettese. A 2020-as tavaszi, első lezárás idején a Mi Hazánk Mozgalom büszkén hirdette kiállását a kormány álláspontja mellett: „Gyurcsány-mentes, felelős ellenzéket építünk, tarts velünk te is! A Mi Hazánk egyetlen ellenzéki pártként támogatta a koronavírus-törvényt, mert az emberélet nem lehet alku tárgya. Minden magyar felelős minden magyarért!”

A Magyar Gárdát idéző felvonulásoknak a koronavírus-járvány csak átmenetileg vetett véget, a párt a lezárások feloldása után ott folytatta, ahol abbahagyta. A Deák Ferenc téri kettős gyilkosság után ismét a cigánybűnözésre fókuszáltak, és amikor a Kúria százmillió forint kártérítést ítélt meg olyan cigány családoknak, amelyeket érintett a szegregált oktatás, Dúró Dóra Gyöngyöspatán készített egy hosszabb riportfilmet arról, miért támogatják az elkülönített tanítást.

A cigánybűnözés mellett azonban új témára volt szükségük, hiszen a közvélemény-kutatások továbbra is jóval a parlamenti küszöb alatt mértéka  pártot és egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy új szavazókat a cigánykérdéssel már nem tudnak megszólítani. 2021 januárjában bejelentették, aláírásgyűjtést indítanak a járványügyi lezárások ellen, követelve a vendéglátóhelyek, sportcsarnokok, edzőtermek, uszodák, színházak és más szórakozóhelyek újranyitását. Dúró Dóra azzal érvelt, hogy a vírus megjelenése után egy évvel már lehet tudni, kik a legveszélyeztetettebbek, kiknél okozhat esetleg halált is, ezért az ő elkülönítésük továbbra is indokolt, viszont a többi emberre nézve túlzónak tartják a korlátozásokat. Az oltással kapcsolatban így fogalmazott: „Aki úgy érzi, hogy veszélyes rá a vírus, az nyilván oltassa be magát, de azzal, hogy valaki beoltatja magát, saját magát védi, így nem érheti hátrány azt, aki nem szeretne élni ezzel a lehetőséggel.” A Medián akkor készült felmérése kimutatta, hogy az oltakozási hajlandóságot tekintve nem a baloldali ellenzék és a kormánypárt hívei között húzódik a törés, hanem a pártválasztók, illetve a párt nélküliek és a politikai elittel szemben álló erők – a Kétfarkú Kutya Párt és a Mi Hazánk – szavazói között. A biztos kormánypárti szavazók 58, az ellenzéki szavazók 53 százaléka oltatná be magát, a párt nélküli vagy egyéb szavazók közül viszont csak 38 százalék. A Mi Hazánk felismerte a piaci rést, és innentől kezdve politikusaik minden megszólalásukban hangsúlyozták, a Mi Hazánk az egyetlen lezárásellenes párt. A téma fő kommunikációs irányukká vált, egyre inkább háttérbe szorítva minden addigi üzenetüket. Dúró Dóra tavaly áprilisban az országgyűlésben a Mi Hazánk Mozgalmat az „egyetlen lezárás- és oltásellenes pártként” aposztrofálta.

Cigányság és koronavírus

2021. március 15-én megtartották első lezárásellenes tüntetésüket. Bár akkor még érvényben volt a gyülekezési tilalom, több százan gyűltek össze a Vigadó téren, hogy meghallgassák Toroczkai Lászlót, aki többek között arról beszélt, hogy a vírus leginkább az oltópontokon terjed. Felolvasták a párt hatpontos követelését, amelyben megfogalmazták, hogy csak azoknak kellene otthon maradniuk, akik félnek a vírustól, és felszólították a kormányt, hogy vessen ki szolidaritási adót a gyógyszeriparra mint a koronavírus haszonélvezőjére, továbbá követelték a sajtószabadságot, azaz hadd mondhassa ki mindenki az igazságot a koronavírusról.

A törekvés, hogy a koronavírus témájában valami újat, egyedit mondjanak, amivel a kormányt is pellengérre lehet állítani, sokszor meglehetősen izzadságszagúra sikerül. Mint amikor Dúró Dóra tavaly áprilisban az Országgyűlésben kifejtette, a lezárások emberéleteket is követeltek, hiszen egy magyar állampolgár a lezárások ideje alatt átlagosan öt kilogrammot hízott, tehát a tízmilliós magyar lakosság átlagosan ötvenmillió kilogrammal lett nehezebb, ami szerinte súlyos életévekbe fog kerülni. Felhívta továbbá a figyelmet, hogy a lezárások következtében öt százalékkal nőtt az öngyilkosságok száma, ami szerinte szintén az észszerűtlen kormányzati lezárások számlájára írható. Közben a cigánybűnözés elleni felvonulás sem maradt el, sőt, a párt kommunikációjában abszurd módon megjelent két fő témájuk – a cigányság és a koronavírus – összekapcsolása.

– Magyarországon és a világon két biológiai fegyvert használnak civilizációnk felszámolására. Az egyik Magyarországon a cigányság, akik Angliában és Amerikában a négerek, a másik pedig a koronavírus. Céljuk, hogy meggyengítsék azt a civilizációt, amelyik a világot uralta. A jelenlegi hatalom ugyanúgy felhasználja ezeket a biológiai fegyvereket, mint az előző balliberális kormányzat – fejtette ki Toroczkai László sajátos gondolatait tavaly nyáron Jászapátiban, egy „Állítsuk meg a cigánybűnözést!” feliratú molinó előtt.

„Kísérletivakcina-terror”

Bár a Mi Hazánk Mozgalom elhatárolódik a vírustagadó Gődény Györgytől, és politikusaik váltig állítják, ők nem tagadják a koronavírus veszélyét, a párt elnöke szegedi demonstrációjukon hosszasan fejtegette, hogy már kétszer is elkapta a koronavírust, és a média által naponta gerjesztett riadalmak ellenére mégsem lett semmi baja: a fertőzés egy-két nap alatt átment a rajta, miközben ő otthon teázgatott. Szerinte a koronavírus „ki-be járkál rajtunk mindenfajta vírussal együtt”. Korholta a médiát, mert az szerinte csak „kiragad egyéni tragédiákat a több millió eset közül, amelyeket addig ismételget, ameddig mindenki el nem kezd rettegni”. Toroczkai László szerint két éve zajlik a „riogatás és a kísérletivakcina-terror”, miközben az oltás „elképesztő mellékhatásait” nem vizsgálják. A beszéd legerősebb része mégis az volt, amikor idézte Szabadi Istvánt, a Mi Hazánk Mozgalom pártigazgatóját, miszerint „minket ne kényszerítsenek az oltás felvételére, mert mi sem megyünk oda, hogy megakadályozzuk az oltásokat”. Toroczkai László párttársa gondolatát azzal egészítette ki, hogy a gyermekek oltását viszont meg fogja akadályozni, amit nagy tapssal jutalmazott az ötvenfős hallgatóság.

A Mi Hazánk Mozgalom egyfelől követeli az állampolgárok „szabad, kényszertől mentes, saját maguk által meghozott” döntésének lehetőségét, másfelől viszont elvitatja a szülők azon jogát, hogy beoltassák a gyermeküket. „Hagyján békén a gyerekeinket!” – hangzik a párt legújabb jelszava. Szerintük az oltás háromszor halálosabb a gyerekekre, mint maga a koronavírus, sőt, egyenesen azt állítják, hogy a koronavírus egyáltalán nem fenyegeti a gyermekeket. „Az immár 12 év feletti gyerekeknél is adandó oltás kötelező tételének kormányfői kilátásba helyezése felelőtlenség olyan vakcinákkal, melyeknek nem ismerjük a hosszú távú hatásait, pontos kockázatait, miközben a koronavírus viszont nem veszélyes a gyerekekre” – áll egyik közleményükben. A párt politikusai vagy nem hallottak arról, hogy az I. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikán a Covid hosszú távú hatásait kezelő klinika nyílt gyermekek számára, vagy ezt is csak a média rémhírterjesztéseinek tudják be.

Elkezdte kitanulni

A Political Capital felmérése szerint pártpreferenciától függetlenül Magyarországon 18 százaléknyi az oltásellenesek és a vakcinaszkeptikusok száma, azaz a nyolcmillió szavazókorú lakosságból majdnem másfél millióan gondolkodnak így. A Mi Hazánk Mozgalom a vírustagadó oltatlanok szavazataiért folytatott küzdelemben odáig megy, hogy még az orvosprofesszorok, szakemberek állításait is kétségbe vonja.

– A professzorok, orvosok sem tudják, miről beszélnek. Azok az igazi gondolkodó emberek, akik szkeptikusak. Aki ma nem szkeptikus, azzal komoly probléma van. Azok komolyan megvezethető emberek, és velük eljuthatunk egy diktatúra felé is – mondta Toroczkai László a szegedi tüntetésen, majd hozzátette, ő azért tud professzorokkal is vitába szállni, mert – ahogy fogalmazott – elkezdte kitanulni az orvostudományt. Fontos látni, nem egyszerűen csak arról van szó, hogy a Mi Hazánk az oltások hatékonyságát kérdőjelezné meg, hanem egyenesen azt állítják, az oltások mellékhatásai halálhoz is vezethetnek, ezért nyújtották be az országgyűlési határozati javaslatot, hogy a Covid-vakcinák mellékhatásai miatt egészségkárosodást vagy halált szenvedőket, illetve családjukat az állam kárpótolja.

Fontosabb minden eszménél

Nem titok, hogy Dúró Dóra két Sinopharm vakcinát kapott, és férje, Novák Előd is be van oltva, mégis mindketten azzal riogatnak, hogy az oltásokba bele lehet halni. Maga se hiszi, amit mond, jut eszünkbe erről egy régi magyar szólás. „Vannak menthetetlen emberek, akiket semmi sem fog meggyőzni. De az oltásellenesek, járvány- és vírustagadók álinformációikkal sokakat megtéveszthetnek, őket kell megóvnunk. Ha csak egy embert megmentenek a posztjaim, eggyel több ember beoltatja magát, eggyel kevesebb család fog gyászolni miattam, már megérte” – írta dr. Novák Hunor, Novák Előd testvére közösségi oldalán.

Ami az oltásokat illeti, úgy tűnik, Novák Előd inkább hallgat a háziorvosként praktizáló testvérére, mint Toroczkai Lászlóra, az egyetlen oltatlan miniszterelnök-jelöltre. Mindenesetre a Medián múlt heti felmérése a Mi Hazánk Mozgalmat igazolja, ugyanis a pártra a megkérdezettek hét százaléka szavazna, ami már biztos parlamenti bejutást jelent. Nem véletlenül fogalmazott a Mi Hazánk legutóbbi budapesti tüntetésén Szakács Árpád újságíró úgy, hogy a kötelező oltás elutasítása fontosabb ma bármilyen eszmei konfliktusnál, hiszen mégiscsak a szavazatszerzés a fő cél, akár azon az áron is, hogy összeesküvés-elméletek és tévtanok népszerűsítésével, manipulálással zavart keltsenek a fejekben. De akkor mit kezdjünk Toroczkai László azon kijelentésével, hogy ő nem a bársonyszékért politizál, hanem azért, mert szereti a népét?