„A civil szervezetek továbbra is átláthatóan kell hogy működjenek”
Az Európai Unió Bíróságának a friss döntésére reagálva a civilek külföldi finanszírozásával kapcsolatos magyar civiltörvényt Magyarország várhatóan csakis úgy módosítja majd, amivel továbbra is teljesítheti azt a jogos társadalmi elvárást, hogy a civil szervezetek finanszírozási szempontból ezután is átláthatóan működjenek – mondta el a demokrata.hu-nak ifj. Lomnici Zoltán. A Századvég jogi szakértője szerint egyébként az uniós bíróságnak a civil szervezetek átláthatóságát szabályozó törvénnyel összefüggésben meghozott ítélete túlzottan kiterjesztően értelmezte a tőke szabad mozgásának az elvére való hivatkozást.
– A civil szervezetek külföldi finanszírozására vonatkozó magyar korlátozások nem egyeztethetők össze az uniós joggal az Európai Unió Bírósága álláspontja szerint, azt mondják, a törvény többek között a tőke szabad áramlásának elvébe ütközik és ezért nem megfelelő. Röviden összefoglalva, mennyire állja meg a helyét az EUB ítélet érvelése?
– A jelenleg rendelkezésünkre álló információk alapján semmilyen tény nem igazolja, hogy a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény az életbe lépése óta eltelt időszakban megnehezítette volna a támogatott szervezetek finanszírozását vagy működését. Senki nem tiltotta meg ezen szervezetek külföldről történő pénzügyi támogatását, ami részben felveti az ítélet indoklásának életszerűtlenségét. A döntés ráadásul túlzottan kiterjesztően értelmezi a tőke szabad mozgásának elvét, ami most még beláthatatlan hatással lehet az EU integritására és gazdasági immunitására.
– Mi történik most a magyar törvénnyel? Van-e lehetőség jogorvoslatra az EUB-nál? Vagy milyen más jogi megoldással válaszolhat még a magyar kormány az ítélet egyszerű elfogadásán és végrehajtásán kívül?
– Az Európai Unió Bíróságának döntése mellet a magyar kormány nyilvánvalóan figyelembe veszi azt a jogos társadalmi elvárást, hogy a civil szervezetek finanszírozási szempontból továbbra is átláthatóan működjenek. Ennek megfelelően álláspontunk szerint indokolt lehet kimunkálni azt a jogszabályi hátteret, amely a bíróság ítéletére is tekintettel van, de továbbra is biztosítani tudja az átláthatóság társadalmilag kiemelt jelentőségű célját. Hiszen ne felejtsük, ezek a szervezetek jogvédelem címén folyamatosan politikai állásfoglalásukkal befolyásolják a közéletet.
– A meglehetősen sok EU és tagállamok közötti vitás jogi ügy, az uniós jog eltérő értelmezései ügyében van lehetőség még értelmes szakmai-politikai párbeszédre? Vagy ez a kérdés a közösségi joganyag legközelebbi átalakításakor, egy majdani új uniós alapszerződés megalkotásakor merülhet csak fel érdemben?
– Fontosnak tartjuk, hogy az Európai Unió döntéshozói végre tíz esztendő után megértsék, hogy mit értünk nemzeti érdekvédelem alatt. Egyébként nem csak mi gondoljuk, hogy a civil szervezetek átláthatósága fontos, hiszen számos fejlett jogállamban az unióban és azon kívül is van a jelenlegi magyarhoz hasonló szabályozás. Az átláthatóság definiálásának témakörében mindenképpen van értelme a szakmai-politikai párbeszédnek. Az alapszerződések racionalizálása pedig már most elkésettnek tekinthető a Brexit fényében. Attól tartunk, hogy középtávon egyre inkább nem a föderatív-szuverenista vita, hanem az EU vagy nem EU kérdése lesz napirenden egyes tagállamokban.
