„A család az alap, amiből minden más növekszik”
A család az alap, amiből minden más növekszik – hangoztatta a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) családokért felelős államtitkára a Konzervatív Politikai Akció Konferencián (CPAC Hungary) pénteken Budapesten, a Legyen újra a család az első! című kerekasztal-beszélgetésen.
Hornung Ágnes az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője, Koskovics Zoltán által moderált beszélgetésen a 2010 utáni magyar családpolitikai fordulatról kifejtette: minden kormánynak el kell döntenie, hogy miként oldja meg a „demográfiai tél” problémáját.
Magyarország a családok támogatását választotta – mondta, azt is ismertetve, hogy a magyar kabinet családpolitikai intézkedéseinek több mint harminc eleme van. A családpolitika oszlopainak nevezte, hogy minden vágyott gyermek szülessen meg, valamint a pénzügyi stabilitás biztosítását.
Hornung Ágnes úgy vélekedett, hogy az alapvető értékek – köztük a család jelentősége – nem mindig jó irányba változik, majd emellett érvelt, hogy „vissza kell hozni a családot a divatba”.
Jay Aeba, a Japán Konzervatív Unió elnöke, a CPAP japán főszervezője arról beszélt, hogy országában a második világháború előtt vidéken a nagy családnak volt kultúrája, amit segített a generációk hosszú sora, nagyszülők és dédszülők is.
Úgy folytatta: a hagyományos japán családmodell 1945 után változott meg az ország erőteljes iparosodásával, ami magával hozta, hogy a fiatal férfiak elhagyták a családjukat és a munkájuk miatt a városokba költöztek. Ennek következtében Japánban a társadalom alatta van a reprodukciós rátának.
Jay Aeba egyúttal méltatta a magyar családpolitika azon elemét, amely személyijövedelemadó-mentességet biztosít a négy- vagy annál több gyermekes édesanyáknak, továbbá Japán számára is követendő példaként határozta meg, hogy a magyar alaptörvény rögzíti, miszerint az anya nő, az apa férfi.
Ernst Roets, a dél-afrikai AfriForum ügyvezető-helyettese arról szólt, hogy Dél-Afrika az egészséges családok tekintetében „óriási problémával küzd”, mivel a gyermekek csupán 25 százaléka nő fel teljes családban, ami az esetükben hátrányként a gazdasági prosperitás hiányában is megmutatkozik.
Ernst Roets kijelentette: a családnak magasabb célja van, mint hogy eszköz legyen egy ideológiai küzdelemben, az a „szíve” az emberi természetnek, majd amellett érvelt, hogy az ideologikus gondolkodás helyett vissza kell térni a realitások figyelembevételéhez.
