A családot nem pótolja semmi
A családot nem pótolja semmi, azt a biztonságot, szeretetet nyújtja a gyermekeknek, amelyet senki más nem képes – mondta az emberi erőforrások minisztere a Szent Anna a nevelőszülőkért elnevezésű díj csütörtöki átadásán, az Országházban. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által a nevelőszülők munkájának elismerésére alapított díjat most első alkalommal adták át. Szent Anna, Szűz Mária anyja többek között a leendő édesanyák, a nagyanyák, a gyermektelen asszonyok és a dajkák védőszentje.
Kásler Miklós köszöntőjében kiemelte az együttérzés, szolidaritás, a másokon segítés, a szenvedések megértése és oldása fontosságát. A család a keresztény társadalmak alapegysége, férfi és nő természetes szövetsége, amely „egy minőségileg más, magasabb szintű egységet alkot” – fogalmazott. Az emberierőforrás-miniszter kiemelte, hogy a családok együttélésének értelme a gyermek, ami a keresztény társadalom megújulását és a nemzetek fennmaradását jelenti.
Hozzátette: azért Szent Annáról nevezték el a díjat, mert Anna Joachimmal együtt szeretetben, békében, hitben élt, és várták hosszú éveken át a gyermekáldást. Ez a kitartás, szeretet, hit és remény tette őket alkalmassá, hogy a szeplőtelen szűz szülei legyenek – mondta.
Kásler Miklós kiemelte, a családot nem pótolja semmi, a családok azt a biztonságot, szeretetet nyújtják a gyermekeknek, amit senki más nem képes megtenni.
A magyar családok ideális előképe a szent család, amelyben a természet szerinti édesanya, Mária és a nevelőapa, József megteremtette azt a légkört a Megváltónak, amelyben békében és boldogságban cseperedhetett, hogy betöltse sorsát és megváltson mindannyiunkat – fogalmazott a miniszter.
A miniszter megköszönte a nevelőszülők szép, nemes, emberi vállalását, és azt kérte, hogy a Krisztust körülvevő családi légkör legyen a minta.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes – megköszönve a nevelőszülők „semmihez sem hasonlítható, heroikus” szolgálatát – szintén arról beszélt, hogy a természet rendje szerint az ember családban él, de sokaknak ez nem adatik meg.
Hozzátette: ha a vér szerinti családban a gyermeknek veszélyben van az ellátása, a testi, lelki, pszichés épsége, akkor „a kisebbik rossz” az, ha állami gondozásba veszik. A kormány 2010-ben azonban arra vállalkozott, hogy ezen belül a „nagyobb jót”, a nevelőszülői nevelést válasszák, mert így a gyermekek családot látnak és modelleket az anya- és apaszerepre. Kijelentette: a kormány célja, hogy az állami gondozás helyett nevelőszülőknél helyezzék el a veszélyeztetett gyermekeket, ehhez pedig biztosítják és a jövőben is biztosítani fogják az anyagi és jogszabályi feltételeket.
Fülöp Attila a szociális ügyekért felelős államtitkár köszöntőjében azt emelte ki, a díj alapításakor a nevelőszülők munkájának elismerése mellett az a cél is vezette a tárcát, hogy a társadalom számára „láthatóvá tegye” a munkájukat.
Jelenleg a gyermekvédelmi rendszerben lévő 23 ezer gyermek közül 15 ezren élnek nevelőszülőknél – ismertette. Tavaly kampányt indítottak a nevelőszülői munka népszerűsítésére és továbbra is minden támogatást szeretnének megadni a nevelőszülőknek – tette hozzá. Kiemelte: az ő munkájuk hordozza a gyermekvédelem és a szociális terület legfontosabb üzenetét, hogy közösségi kötődés nélkül nem lehet szociális biztonságot adni.
Szent Anna a nevelőszülőkért díjat kapott Hornné Kun Éva Erika (Hajdúsági Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ), Kerékgyártó Andrea (Borsod-Abaúj-Zemplén), Márkus László (Pest megye), Polyák Jánosné (Szabolcs-Szatmár-Bereg), Sánta Lászlóné (Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató), Vasas Erzsébet (Kelet-Magyarországi Református Nevelőszülői Hálózat).
