A csalás meséje

„Március 15-én, az 1848. évi forradalom tiszteletére tartott nemzeti ünnep napján nagyszabású Békemenetet rendeztek Budapesten, amelyen Orbán Viktor is felszólalt. Az Egységben Magyarországért ugyancsak rendezett egy nagyszabású gyűlést a fővárosban.” Aki csak az EBESZ március 21-én közzétett időközi jelentéséből tájékozódik a március 15-ei eseményekről, meglepődne, ha megtudná, hogy a Békemeneten félmillióan vettek részt, míg az ellenzék „ugyancsak nagyszabású” demonstrációján alig tízezren.

Alapos megfigyelés, súlyos tévedések

Még az év elején 62 európai parlamenti képviselő levélben fordult az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatalának (ODIHIR) igazgatójához, hogy a szervezet küldjön teljes körű missziót a magyarországi választásokra. Ezt azzal indokolták, hogy a voksolás „nem a legmagasabb szintű demokratikus normák szerint” fog lezajlani. Korábban már húsz magyarországi civil szervezet is hasonló kérést fogalmazott meg.

Az ODIHR a fenti előzmények után februárban döntött a teljes körű misszió felállításáról. Varga Judit igazságügyi miniszter közösségi oldalán erre úgy reagált, hogy az EBESZ munkatársai „szabad, tiszta és demokratikus választásnak lehetnek majd szemtanúi, viszont ez csak akkor valósulhat meg teljes mértékben, ha missziójuk során nem próbálnak beavatkozni a magyar választásokba”.

Az ODIHR február 24-én hozta létre a Választási Megfigyelési Missziót, amely sajtókonferenciával kezdte meg hivatalos működését Budapesten. A misszió egy budapesti székhelyű, 14 tagú szakértői csapatból, illetve 18 hosszú távú megfigyelőből áll. Az ODIHR arra kérte a részt vevő államokat, hogy a választás napján küldjenek 200 rövid távú megfigyelőt az események követése céljából. A misszió vezetője az elmúlt hetekben találkozott a Nemzeti Választási Iroda elnökével, az Alkotmánybíróság és a Kúria elnökével, a legfőbb ügyésszel, az igazságügyi miniszterrel, kormánytisztviselőkkel, valamint a politikai pártok, a civil társadalom és a diplomataközösség képviselőivel.

Varga Judit a hivatalában történt megbeszélés után az alábbi bejegyezést tette közzé közösségi oldalán: „Európai hangulatú találkozó keretében fogadtam hivatalomban az EBESZ választási megfigyelő misszió tagjait. Tájékoztattam őket, hogy Magyarország továbbra is egy demokratikusan működő jogállam és mint az elmúlt években, most is az európai standardoknak és a magyar jogszabályoknak megfelelően zajlanak majd le a választások.” A delegáció március 21-én tette közzé 17 oldalas jelentését a magyar választási rendszerrel és a 2022-es országgyűlési választással, valamint a kampánnyal kapcsolatban. A dokumentumot az Alapjogokért Központ részletes elemzésnek vetette alá, és arra jutottak, szerintük megalapozatlan, politikailag motivált állításokat fogalmaz meg. Felhívják rá a figyelmet, hogy a dokumentumban számos ténybeli tévedés található, amelyek közül a legkirívóbb az, hogy Áder Jánost „volt köztársasági elnöknek” nevezik, miközben mandátuma csak május 10-én jár le, valamint tévesen írják le a népszavazás eredményességi kritériumát is.

A jelentés kritizálja a választási bizottságok összetételében az állítólagos „kormányzati túlsúlyt”, hallgatva arról, hogy az országos egyéni választókerületi választási bizottságokat (OEVB) a helyi önkormányzatok – köztük számos baloldali vezetésű – választják, ráadásul e testületekbe az ellenzéki pártok is küldhetnek tagokat. Az elemzőintézet emlékeztet rá, hogy a Kúria nemrég egy baloldali többségű OEVB baloldali elnökét marasztalta el jogsértés miatt, ugyanis egyértelmű jelét adta pártpolitikai szimpátiájának, miközben a választott tagoknak függetlennek kell lenniük.

„A dokumentum készítői – átvéve egy magyarországi Soros-szervezet álláspontját – összekeverik a »politikai reklám« és a »társadalmi célú reklám« jogi kategóriáit, odáig, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségének kritizálása közben elfeledkeznek arról, hogy éppen a Kúria volt az, mely megakadályozta az egyik népszavazási kérdés hitelesítését” – állapítja meg az Alapjogokért Központ.

Kovács Attila, az Alapjogokért Központ európai uniós projektvezetője a Demokratának elmondta, már az a tény, hogy az EBESZ teljes körű megfigyelőcsoportot küld a 2022-es hazai választásokra, azt az ellenzéki narratívát kívánja erősíteni, hogy Magyarországon veszélyben van a választások demokratikus jellege.

– Az EBESZ engedett a balliberális európai parlamenti képviselők, a nyílt társadalom hálózatához tartozó civil szervezetek, valamint a magyar ellenzék nyomásgyakorlásának és a szokásos, néhány tíz fős delegáció helyett több mint kétszázan érkeznek Magyarországra. Az EBESZ küldöttei nemcsak a választási kampányt vagy a média működését kísérhetik figyelemmel, hanem joguk van bemenni a szavazókörökbe, hogy ott tanulmányozzák a választások lebonyolítását, figyeljék a napközbeni eseményeket, sőt még kérdéseket is feltehetnek. Az EBESZ képviselői a korábbi választásokon is ott voltak, és nem jelentettek be rendszerszintű problémát. Mivel a választási rendszerünk és a választási eljárási szabályok azóta nem változtak, szakmailag semmi nem indokolja, hogy az EBESZ kiemelt figyelmet fordítson az áprilisi választásokra – mondta Kovács Attila.

Vereségre készülnek

A dokumentumban a már említett tárgybeli tévedéseken túl számos megállapítás árulkodik ellenzéki elfogultságról.

– Kiemelik például, hogy az ellenzék listáján helyet kaptak cigány jelöltek, de arról, hogy a Fidesz listáján is, nem tesznek említést. Pozitívumként értékelik, hogy az ellenzék programjában több, nőket érintő elem szerepel, de azt elhallgatják, hogy Magyarország történetében először lesz női köztársasági elnöke hazánknak. Külön fejezetet szentelnek a kampányfinanszírozásnak, ahol csak az ellenzékkel szemben kritikus civil szervezeteknek róják fel, hogy politikai tartalmat reklámoznak. Azt figyelmen kívül hagyják, hogy független, de valójában baloldali szervezetek százmilliókat költenek politikai hirdetésekre – sorolta a projektvezető a jelentés főbb anomáliáit.

A jelentés nyelvezete, stílusa, főbb megállapításai nagy fokú hasonlóságot mutatnak a hazai ellenzék vagy az európai baloldal már jól ismert kritikáiéval. Például számos bírálat érte korábban a hazai médiaviszonyokat, amelyekről az EBESZ-jelentés szintén említést tesz, korholva a kormányzati médiatúlsúlyt, csak éppen arra nem térnek ki, hogy hazánkban a legnézettebb televíziós csatorna és híradó ellenzéki.

– A jelentés a nyílt társadalom hálózatához tartozó magyarországi NGO-k álláspontját visszahangozza vagy meg nem nevezett forrásokra alapuló féligazságokat, sejtetéseket fogalmaz meg, ami eljárásrendjében az Európai Bizottság jogállamisági jelentésére emlékeztet. Bár az EB is több forrásból tájékozódott, csak a nekik tetsző véleményeket építették a szövegbe, ami nem tetszett, kihagyták.

Kovács Attila szerint a dokumentum célja, hogy felépítse azt az ellenzéki narratívát, miszerint a választások nem lesznek tiszták.

– Free, but not fair, azaz szabad, de nem tisztességes. Arra készülnek, hogy ha az ellenzék elveszíti a választásokat, lehessen a választási rendszerre mutogatni és választási csalásról beszélni, holott a jelentésben egyetlen olyan konkrétumról nincs szó, ami ezt tényszerűen alátámasztaná.

A jelentéssel kapcsolatban mi még egy fontos részletre térnénk ki, amely sokat elárul készítőinek politikai elfogultságáról. A dokumentum a hazánkban zajló választási kampányról így ad hírt: „A kormánykoalíció és az ellenzék egymást vádolja azzal, hogy félretájékoztatnak a másik fél álláspontjáról és az orosz–ukrán konfliktusra adott válaszáról. Az ellenzéki pártok kritizálták a kormányt a konfliktusra adott válaszlépései miatt, valamint azzal vádolták a miniszterelnököt, hogy túl közeli kapcsolatot ápol az orosz kormánnyal, és hogy az orosz elnök kormányzási modelljét követi Magyarországon. A Fidesz azt állította, hogy ha az ellenzék lenne hatalmon, Magyarország közvetlen részese lenne a konfliktusnak, és fegyverekkel látná el Ukrajnát.”

Tehát a jelentés nem tesz említést arról, hogy az ellenzéki politikusok valóban fegyvert és katonákat küldenének Ukrajnába, hanem azt sugallja, hogy ezt csak a Fidesz állítja róluk.

Csalást emlegetnek

Márki-Zay Péter, az ellenzék miniszterelnök-jelöltje már múlt év végén arról beszélt, hogy „nagyon komoly aggályok merülnek fel a választás szabadságával kapcsolatban”. Szerinte több jel is utal arra, hogy a „Fidesz szervezett választási csalásra készül”. Márki-Zay Péter a határon túliak szavazataiban is választási csalást gyanít, hiszen azt javasolta, hogy „amíg nincs arra garancia, hogy csak élő emberek szavaznak, fel kell függeszteni a levélszavazást”. Dobrev Klára az ellenzék „országértékelő” rendezvényén pedig határozottan kijelentette, a választás tisztességtelen lesz, de ennek ellenére az ellenzék fogja megnyerni.

Ezeket a hangokat erősítik fel néha Brüsszelből, mint Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke, aki egy február eleji interjúban arról beszélt, az EU nem tehet semmit, ha a magyar választások nem lesznek tisztességesek. „Figyelemmel kísérjük az eseményeket, lesznek megfigyelők és bízom benne, hogy lesz nemzetközi médiafigyelem is. De ha arról kérdez, hogy egy esetleges antidemokratikus vagy tisztességtelen választás esetén lesz-e válaszlépés, akkor azt mondanám, hogy nem látom, konkrétan mit lehetne tenni.”

Látható, hogy a magyar ellenzék már hónapokkal a választások előtt – a bukásra készülvén – elkezdte a választási csalásról szóló meséjét felépíteni, amihez most nemcsak Brüsszeltől, hanem az EBESZ révén is kaptak némi támogatást.