A csángók emlékeztetnek arra, hogy milyenek voltunk, anyanyelvük megőrzésével, hitükhöz, önazonosságukhoz és szülőföldjükhöz való ragaszkodásukkal pedig figyelmeztetnek, hogy milyennek kell lennünk – mondta Gulyás Gergely, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője XXII. csángó bált megnyitó beszédében, szombaton Budapesten.
 

Fotó: MTI, Balogh Zoltán, szerk.


Fotó: MTI, Balogh Zoltán, szerk.

A Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a Moldvai Magyarok a Moldvai Magyarokért Szövetség által szervezett eseményen a politikus kiemelte: „ha az anyanyelv és a szülőföld szeretetét, a hitben és a népi hagyományokban való kitartást kellene egy melléknévben összesűrűsíteni, akkor arra a csángó lenne a legalkalmasabb”.
    
Gulyás Gergely hangsúlyozta: az alaptörvény kimondja, Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért.     

A mai este arra példa, hogyan vállal egy határon túli magyar közösség felelősséget az anyaországi magyarságért – jelentette ki.
    
A frakcióvezető kifejtette: a vízkereszt és hamvazószerda közötti farsangi időszak a nevetés, az önfeledt mulatás, a vígasságok ideje évszázadok óta, a farsangi időszak a magyar népi kultúra szerves részévé vált. 
    
A budapesti farsangnak pedig „kiemelkedő, emblematikus és elválaszthatatlan eseményévé vált” a csángó bál – közölte.
    
Úgy látja, a csángó bál több szempontból is különleges rendezvény, mert „egy valamire való nemzetnek, nemzeti közösségnek nemcsak a szenvedésben, a megpróbáltatásokban kell sorsközösséget vállalnia, hanem az öröm és vígasság idején is”.
    
Gulyás Gergely felidézte: Magyarországon a mohácsi vész óta megszállók követték egymást, háborúk és diktatúrák szedték áldozatok ezreit. 
    
A csángók „talán még hányatottabb sorsot éltek meg, és még nagyobb megpróbáltatások és viharok között”, asszimilációs törekvésektől fenyegetve kellett megmaradniuk – mutatott rá. Hozzátette: ráadásul a csángókról hosszú időn keresztül még az anyaország is megfeledkezett.     

Megjegyezte: a 21. századi Európa „mindenkinél magabiztosabban ad leckét emberi jogokból, mégis, a csángók még ma is félve lehetnek csak csángók”.
    
A politikus arról is beszélt: egy magyar nemzetrész sorsa sosem volt könnyű az évszázadok során, „éppen ezért más népeknél jobban becsüljük magyarságunkat, nyelvünket, identitásunkat”.

(MTI)