– Mi a magas vérnyomás?

– A magas vérnyomás meghatározása az évtizedek során jelentősen változott. Jó pár évtizeddel ezelőtt azt gondoltuk, hogy egy hetvenéves embernek 170-es vérnyomás dukál, tehát a felső érték annyival legyen 100 fölött, ahány éves az illető. A mai nemzetközileg elfogadott érték 130-135/80 Hgmm. Ez az érték, amelyre egy beteg kezelésében törekszünk. Már itt megjegyzem, hogy bizonyos betegségeknél, mint például a cukorbetegségnél, veseelégtelenségnél ennél alacsonyabb érték a kívánatos: a 120/70-75-öt tartjuk elfogadhatónak.

– A magas vérnyomás szövődményeket idéz elő. Melyek ezek?

– A szív- és érrendszert rendkívüli mértékben megterheli, és ha a beteg nincs megfelelően kezelve, az szív-, illetve veseelégtelenséghez vezethet.

– A hirtelen felszökő vérnyomás régebben az agyvérzés elsődleges oka volt.

– A kezeléseknek köszönhetően ma már a vérzéses agyi szövődményekkel ritkábban találkozunk, de én még emlékszem azokra az időkre, amikor szinte hetente hoztak be hozzánk betegeket roncsoló agyi vérzéssel, akiket akkor még sajnos nemigen tudtunk megmenteni.

– A magas vérnyomást csendes gyilkosnak is szokták titulálni…

– Valóban „titkos gyilkosnak” is nevezzük, mert a betegek jelentős részének vagy nincsenek panaszai, vagy ha vannak is, csak nagyon későn jelentkeznek.

– Ha vannak, melyek ezek a panaszok?

– Elsőként a fejfájást említeném, amely főként, de nem kizárólag a tarkóra, máskor a fejtetőre, a nyakra, a homlokra, sőt a szemre terjed ki. Húzó, karokra sugárzó fájdalmak és látási zavarok is jelentkezhetnek, ez utóbbi esetben a beteg látásélességével van baj. A magas vérnyomás ugyanis nemcsak a keringési rendszert támadhatja meg, hanem a szemet is, komoly szemkárosodást okozva. Ha a vérnyomás nagyon magasra emelkedik, akkor agynyomásos tünetek jelentkezhetnek. Ilyenkor a betegnek hányingere van, esetleg minden előzmény nélkül sugárban hány.

– Magyarországon és általában a fejlett világban, a nem fertőző megbetegedések közül, ennek a legmagasabb az előfordulási aránya. Mi lehet az oka?

– Sok minden, de az egyik, mint például a szintén nagyon gyakori cukorbetegség esetében is, a helytelen életmód. Az, hogy keveset mozgunk, sokat ülünk, elhízunk, helytelenül táplálkozunk, hogy dohányzunk, a kelleténél több alkoholt fogyasztunk. No meg a stressz, amit sajnos nagyon nehezen tudunk kivédeni. Ezek együtt mind-mind a magas vérnyomás kialakulásához vezetnek. Mindezek mellett azonban jelentős genetikai háttere is van a magas vérnyomás betegségnek.

– Öröklődik?

– Vannak olyan családok, ahol már három, négy generációban tudjuk követni a magas vérnyomást, az agyvérzést, a szívinfarktust, tehát csupa olyan súlyos, életveszélyes keringési megbetegedést, amely mind-mind a magas vérnyomásra vezethető vissza.

– Ma Magyarországon mekkora a magas vérnyomás előfordulási aránya?

– A 40 év feletti korosztályban a 25-30 százalékot is eléri. Ha ugyanezen korú cukorbetegeket nézzük, akkor ez a szám még nagyobb, legalább másfélszer, kétszer annyi. Ha figyelembe vesszük, hogy hazánkban a szívinfarktus okozta halálozás európai viszonylatban egyike a legmagasabbaknak, és ha még azt is mellé vesszük, hogy ennek egyik legfőbb kóroka éppen a magas vérnyomás, akkor semmi kétségünk nem lehet afelől, hogy mennyire fontos lenne ennek a számnak a csökkentése, illetve a megelőzés.

– Erre nálunk is készültek programok.

– Igen, de komoly áttörést egyelőre még nem tapasztalunk, ehhez hosszabb időre van szükség.

– Azért van remény?

– Ha a finn példára gondolok, van remény. A finneknél a második világháború után a legmagasabb volt a szívinfarktus okozta halálozás, ma Európában náluk a legalacsonyabb.

– Mivel érték el?

– Elsősorban radikális életmódbeli változtatással, rengeteg mozgással és az egészségesebb étrenddel. Ez is azt igazolja, hogy eredményeket el lehet érni majdnemhogy gyógyszer nélkül is. Persze az is igaz, hogy ma Magyarországon a vérnyomáscsökkentő gyógyszereknek óriási választéka áll rendelkezésre.

– Amiből mi, magyarok bőven fogyasztunk…

– Szoktuk mondani, hogy gyógyszerfogyasztó nemzet vagyunk. Erre utaló adataink is vannak: hazánkban az orvos-beteg találkozások körülbelül négyszer-ötször olyan gyakoriak, mint például Norvégiában. Mi, magyarok szeretünk orvoshoz járni. Az idős betegeknek az orvosi rendelő olyan, mint egy társasági fórum, ahol többek között megbeszélhetik, kinek milyen betegsége, gondja-baja van. Aztán létezik egy, a szocialista rendszerből megmaradt beidegződés is. Mivel abban az időszakban kevesebb, viszont olcsóbb gyógyszereket lehetett kapni, gyakran mentek orvoshoz az emberek. Ezt a szokásukat mindmáig megtartották. Magyarországon óriási arzenálja van a vérnyomáscsökkentésre alkalmas, modern gyógyszereknek.

– Ez szerencsés dolog, nem?

– Persze, mert ha egy betegnél időben észleljük a hipertóniát és megfelelően kezeljük, akkor biztos, hogy sokkal jobb életminőséget tudunk a számára biztosítani, mint negyven évvel ezelőtt. Én még jól emlékszem az 1950-es évek közepére, amikor az első hatásos vérnyomáscsökkentő gyógyszereket nálunk bevezették. Ezek brutális szerek voltak: erősek, de nem elég hatásosak, a betegek nem is nagyon bírták tartósan szedni. Bevették a gyógyszert és összeestek, mert hirtelen olyan alacsony lett a vérnyomásuk. Később jöttek hatásosabb, jobb szerek és ma már olyan készítmények vannak, amelyekkel a legnehezebb hipertóniát is jól be lehet állítani. Nagyon sok gyógyszercsalád van, amelynek legalább 10-15 tagja között tud az orvos választani mindenekelőtt a beteg tűrőképességet figyelembe véve, mert minden gyógyszernek számos mellékhatása van. Ettől persze nem kell megijedni, egy magas vérnyomással foglalkozó híres angol belgyógyász professzor mondta, hogy amelyik gyógyszernek nincs mellékhatása, annak hatása sincs.

– Egy gyógyszerrel optimálisan beállítható a vérnyomás?

– Rendszerint nem. Két-három, néha még több kombinációt kell alkalmazni, mert ilyenkor egyrészt az adott gyógyszerből lehet spórolni, ugyanakkor több gyógyszerrel együtt, más-más támadásponton hatva eredményesebben lehet csökkenteni a vérnyomást. A megfelelő kezelés és az ellenőrzés tehát nagyon fontos.

– A magas vérnyomásnak – mint ahogyan ön ezt már az előbbiekben elmondta – számtalan jele lehet, mint például a fejfájás, a látászavar. Van még valami, ami arra figyelmeztethet bennünket, hogy baj van?

– A vérnyomás értéke nem állandó, általában éjszaka a legalacsonyabb. A magas vérnyomás első jele az, ha az alvás alatt a csökkenés elmarad.

– De hogy lehet ezt észlelni?

– Egy olyan készülék segítségével, amely 24 órán keresztül ötperces időközönként, az értékeket később kinyomtatva méri a vérnyomásunkat, megmutatva a minimumot, a maximumot, az átlagot. Ezt nevezzük huszonnégy órás monitorozásnak, ami azért nagyon fontos, mert a gyógyszerek napszakonkénti beállítását is akkor lehet eredményesen alkalmazni, ha tudjuk, hogy a betegnek mikor a legmagasabb, illetve a legalacsonyabb a vérnyomása. Azt is szoktuk javasolni, ha anyagi helyzete megengedi, házi használatra is vásároljon vérnyomásmérőt, mérje és írja az értékeket. Ha a beteget kioktatjuk a betegségéről – hiszen ezekben a krónikus betegségekben, mint amilyen a hipertónia és a cukorbetegség, csak így lehet eredményt elérni -, akkor esetleg az orvossal telefonon konzultálva ő maga is tud apró változtatásokat végrehajtani.

– A hipertóniát ma már ugyan viszonylag sikeresen lehet gyógyítani vagy legalábbis szinten tartani, a legfontosabb mégis a megelőzés lenne.

– Pontosabban nemcsak a magas vérnyomás kialakulását kellene megelőzni, hanem azt az összetett tünetegyüttest, amely magában foglalja a magas vérnyomást, a zsír-, illetve a cukoranyagcsere-zavart, a jellegzetes hasi elhízást, a gyorsult véralvadást, a köszvényt és még sorolhatnám tovább, s amelyek halmozott kockázati tényezőt jelentenek. Az úgynevezett metabolikus tünetegyüttes a magyar lakosság egynegyedét-egyötödét érinti. És ha azt nézzük, hogy mire hajlamosít, akkor akár modern pestisnek is nevezhetjük, amit ha megpróbálunk megelőzni, akkor sokkal jobb eredményt érhetünk el, mintha külön-külön foglalkoznánk velük.

– Melyik a legveszélyeztetettebb korosztály?

– Negyvenéves korukig a nők kevésbé hajlamosak a magas vérnyomásra, mint a férfiak. A menopauza, vagyis a változás idején ilyen vonatkozásban a két nem között megszűnik a különbség, így a 40-50 év körüliek a legérintettebbek.

– Mivel a hipertónia nem jár ordító, szubjektív tünetekkel, az ember nem észleli magán, hogy baj van, sokan nem veszik komolyan az orvos figyelmeztetését. Egyáltalán mennyire vagyunk hajlandóak betartani az orvos utasításait?

– Sajnos az az egyén, aki még csak veszélyeztetett, kövér, van egy kis hipertóniája, valami cukoranyagcsere-zavara, de még nem igényel gyógyszert, egyszer felkeres bennünket, esetleg még egyszer, aztán soha többet nem jön, azt gondolván magában: „nem normális ez az orvos, hiszen nincs nekem semmi bajom”. Ha a beteg gyógyszereket szed, akkor már más a helyzet, hiszen azokat fel kell íratnia, tehát el kell jönnie hozzánk.

– Vagyis a rosszabb a jobb?

– Valahogy így. Az is a tapasztalatom, ha az orvosnak van ideje és veszi a fáradságot, leül a beteggel és elmagyarázza, mi a baja, milyen veszélyei vannak a betegségének, nagy részük megérti és együttműködik. A baj ott van, hogy a betegek jelentős része nem jut el olyan orvoshoz, aki leül velük legalább háromnegyed órán keresztül beszélgetni, ugyanis legalább ennyi időt vesz igénybe, ha az összetett tünetegyüttes alapvető tudnivalóiról világosítjuk fel őket. Szerencsére ebben nem vagyunk magunkra hagyva: a felvilágosító munkában sokat segítenek a különféle civil szerveződések, klubok, egyesületek. Itt Budakeszin, a Korányiban nekünk is van egy huszonöt éve sikeresen működő metabolikus klubunk.

– Végezetül még egyszer foglaljuk össze a magas vérnyomással kapcsolatos legfőbb tudnivalókat.

– Ha a páciensnek nincs cukorbetegsége, akkor a 130/80 körüli érték a normális, de nem lehetnek kiugró értékei. A vérnyomás mérésekor két értéket rögzítünk. A felső, az úgynevezett szisztolés érték azt mutatja, amikor a bal szívkamra okozta nyomás következtében a vér áthalad az éren. Ezt úgy tudjuk regisztrálni, hogy felteszünk egy vérnyomásmérő mandzsettát, felpumpáljuk a várható szisztolés érték fölé, s lassan leengedjük. Akkor elér egy olyan pontot, amikor a véráram át tud menni. Ezt érezni, tapintani és hallani is lehet. Amikor ez utóbbiak megszűnnek, akkor jutunk el az alsó, vagyis a diasztolés értékhez. Ekkor az ér kapacitása teljes, és semmit sem lehet hallani. Egyébként mindkét értéknek megvan a jelentősége. Magas vérnyomás esetén mindkettő megemelkedik.

– Megelőzés tekintetében az egészséges életmódon, táplálkozáson kívül mi az, amire érdemes még odafigyelnünk?

– A családi vonatkozásokra, vagyis arra, hogy a családban felmenő vagy oldalágon van/volt-e magas vérnyomás, szív- és érrendszeri katasztrófaállapot, cukorbetegség stb. Ha igen, akkor az illető különösen veszélyeztetett. Külön figyelni kell az elhízottakra, a cukorbetegekre, mert közöttük többen küszködnek magas vérnyomással. De bizonyos életkor – 30-35 év – után érdemes félévente, évente elmennünk a vérnyomásszűrésre, vagy magunknak mérni, s ha kiugró értékeket kapunk, feltétlenül szakemberhez fordulni. A gyerekek esetében – a családi kórelőzményt alapul véve – elhízás, helytelen életmód, helytelen táplálkozás esetében, a serdülőkor idején pedig feltétlenül mérni kell a vérnyomást, mert hazánkban is egyre több a túlsúlyos gyerek, akik között a magas vérnyomás, sőt a cukoranyagcsere-zavar is kimutatható már. A megelőzést tehát már nagyon korán el kell kezdeni, mert csak akkor lesz igazán eredményes. Ezt életmód-változtatással – sok mozgás! -, megfelelő étrenddel, ha szükséges, gyógyszerrel tudjuk elérni.