Bár 1967-ben Jászberényben született és csak 22 éves kora óta él a fővárosban, budapesti politikusként vált ismertté Hagyó Miklós. Mielőtt az ezredforduló környékén aktivizálta magát a szocialista pártban, üzletemberként tevékenykedett: pályafutását a Wrigley rágógumik magyarországi forgalmazásával kezdte a rendszerváltoztatást követően. Ezután, 1993-ban az izraeli-brit Joseph Yuval Rayner átcsábította saját, szintén élelmiszerek és italok (így a Kellogg’s gabonapehely, Forster’s sör, Chupa Chups cukorka) forgalmazásával foglalkozó cégéhez, ahol még üzletrészt is kapott, és itt is sikeres volt.

Rayner egyébként később a bűnügyi hírekben szerepelt; 1997-ben 121 millió forint értékű csempészés vádjával vették őrizetbe, két évvel később első fokon hároméves börtönbüntetésre ítélték, de neve felbukkant a Magyar Nemzeti Bank bécsi leányvállalata, az NDK pártállami pénzeit „lebontó” CW Bank botrányai kapcsán is.

Ezenközben Hagyó (aki e botrányok idején már nem dolgozott Raynerral) a saját lábára állt. 1999-ben az ő ötlete alapján jött ki a piacra a Magyarországon, német alapanyagból gyártott Jump energiaital. A cég azt használta ki, hogy hazánkban megvonták az addig egyeduralkodó Red Bull energiaitalok forgalmazási engedélyét, amiből a szintén osztrák Bomba és a Hagyó-féle Jump profitált leginkább. A siker csupán egy esztendeig tartott, amikor a Red Bull visszatérhetett a piacra, ám a politikus ennek ellenére ehhez az üzlethez köti első milliói megszerzését, cégének 2000-ben 225 millió forint árbevétele volt. A Jump tiszavirág-életű sikere emellett azért sem viselhette meg, mert ekkor már egyre inkább belefolyt a politikába.

Mozaikok

„Nagy hatással volt rám Horn Gyula” – így indokolta, hogy az 1998-as választási vereséget követően miért lépett be a Magyar Szocialista Pártba, ami azért is volt furcsa döntés, mert független önkormányzati képviselő apja és Fidesz-tag öccse is a jobboldalhoz kötődött. Első országos szerepvállalása is Horn Gyulának köszönhető: többek között a volt kormányfővel, valamint Schmuck Andorral, Veér Andrással, Kertész Ákossal és Juszt Lászlóval 2000-ben alakították meg a Szövetség az Európai Magyarországért mozgalmat, amelynek egyik szóvivője lett.

Bár a SZEM rövid életű volt, Hagyó Miklós pályafutása a szocialista pártban felfelé ívelt, szintén 2000-ben lett a XII. kerületi szervezet elnökségi tagja. Itt ismerkedett meg egyébként Tüttő Katával, Leisztinger Tamás üzletember feleségével is, akivel máig véd- és dacszövetséget alkotnak.

A sikerek hatására 2002-ben elhatározta, hogy szülővárosa, Jászberény országgyűlési képviselőjelöltje lesz, ám tervét keresztülhúzták a párt öregjei. Az indulását megakadályozók legerősebb embere Szekeres Imre jelenlegi honvédelmi miniszter volt, kapcsolatuk a hírek szerint azóta sem éppen baráti… Hagyó vágya mindezek ellenére teljesült: általános megdöbbenésre befutó helyre került az MSZP országos listáján és bekerült a parlamentbe, állítólag Medgyessy Péter hathatós támogatásával.

Aktivitása ezek után még látványosabb: 2002-ben a XII. kerületi szervezet elnöke lett, majd egyik alapítója és legfőbb vezéralakja volt a fiatal szocialista politikusokat tömörítő Mozaik Klubnak. A Mozaik a 2004-es EP-kampány alatt Medgyessy Péter fontos támasza volt, majd Gyurcsány Ferenc előretörése után szép csendben átállt az új miniszterelnök mögé.

Így aztán magától értetődő volt, hogy 2006-ban ismét bejutott az Országgyűlésbe, ám energiáit ekkor már az országos helyett inkább a fővárosi politikára összpontosította, Budapesten szeretett volna minél feljebb kerülni. Itt is célt ért: az önkormányzati választások után megkapta az egyik főpolgármester-helyettesi posztot.

Aki mindent átad

Hagyónak Budapesten is szerencséje volt, hiszen Demszky Gábor sokkal inkább szövetkezett vele, mint a „régi szocialistákkal”. Ennek köszönhető, hogy vagyongazdálkodási és városüzemeltetési főpolgármester-helyettes lett, így minden, a területéhez tartozó cég ügyeire rálátása és befolyása van, és e területen a fővárosi Pénzügyi és Közbeszerzési Bizottságot vezető régi baráttal, Tüttő Katával dolgozik együtt.

Emellett a posztnak megvan az az előnye is, hogy ha valamit átadnak Budapesten, akkor a helyszínen ott lehetett Hagyó is. Mindez persze tudatos választás volt, hiszen az MSZP-ben 2006 óta azt beszélik, ő már a Demszky utáni időre készül; főpolgármester szeretne lenni. És míg a szintén erre aspiráló párton belüli rivális, Horváth Csaba csupa olyan területet kapott (egészségügy, oktatás, kultúra), ahol leginkább összevonásokról, kiadáscsökkentésről, bezárásról kell beszélni, Hagyó lehet(ett volna) az, akinek a nevét csupa pozitív dologhoz kötik.

Ehhez kapcsolódó emlékezetes hír 2007-ből a BKV ügyfélszolgálati irodájában kialakított gyereksarok átadása. A hideg novemberi napon ugyanis az történt, hogy a lényegében bagatell összegből készült játszósarok hivatalos avatása azért maradt el, mert a főpolgármester-helyettes megbetegedett, és nélküle természetesen nem lehetett ünnepséget tartani…

Hagyó tehát minden pozitív médiaeseményen ott van, de ezenkívül is jól használja a sajtót. 2007 őszén például naponta jelentek meg arról hírek, hogy részt vett az egyik legismertebb keresztény zarándoklaton, az El Caminón, vagyis a Szent Jakab-úton. Hazatérése után is a bulvársajtó rendszeres szereplője volt élményeivel, az egyik bulvárlap például így írt egy ATV-s beszélgetőműsorban való szerepléséről: „A beszélgetés jó hangulatban telt, egészen addig, amíg a műsorvezetők arról nem kezdtek érdeklődni, mit kívánt, amikor a nyolcszáz kilométer megtétele után Szent Jakab szobrához ért Santiago de Compostelában. Hagyó Miklós ekkor zavarba jött, hebegni kezdett, hangja elcsuklott. Elkezdte mondani, hogy bár elmondhatja, hogy mindene megvan, valami azonban hiányzik az életéből. Majd könnyekben tört ki, és nem tudta folytatni a mondandóját. A felvételt leállították, és a sminkeseknek korrigálni kellett a politikus arcát. Később kiderült, Hagyó nem akart beszélni a kívánságáról, amely egyébként a családjával volt kapcsolatos, de úgy tartja, ha beszél róla, nem teljesül. Tény, hogy a politikus nagyon megváltozott az utóbbi időben. Míg korábban fontos volt számára, amit eddig megtett, most azon gondolkodik, mennyi mindent nem tett még meg…”

Szintén hír lett idei, erdélyi útjából, a Hunyadi-zarándoklatból is, ami nem véletlen: többek között újságírók kísérték el a „magánjellegű útra”. A bulvárszereplés azért is jól jött neki, mert a sok átadóünnepség ellenére főpolgármester-helyettesként nem sikerült igazán nagyot alakítania. Ugyan hivatalba lépése után elérte Aba Botond távozását a BKV éléről, ám az Abát váltó Antal Attilát sem kerülték el a botrányok, így neki is mennie kellett a társaságtól.

Bár Hagyó célja nyilván az volt, hogy a leginkább szem előtt lévő budapesti cégnél ne legyenek látványos ügyek, a közlekedési vállalatnál 2006 óta folyamatosan dőlnek ki a csontvázak a szekrényből. Korábban többek között a buszbeszerzés körüli botrányok borzolták a kedélyeket, az utóbbi időben milliós fizetésekről, tíz- és százmilliós végkielégítésekről szólnak a hírek.

Sokáig úgy látszott, mindezen botrányok nem érik el közvetlenül a céget felügyelő Hagyót, egészen a múlt hétig. Ekkor derült fény arra, hogy szóvivője, Horváth Éva a BKV-val is szerződésben áll. Bár a nő szerződését az ügy kirobbanása után sietve felbontották, egyre valószínűbb, hogy a főpolgármester-helyettes sem tud ezek után úgy tenni, mintha a múlt bűneiért nem lenne felelős.

A hírek szerint szeretne is megszabadulni a BKV felügyeletétől, ám valószínű, hogy a súlyos terhet sem Horváth Csaba, a másik főpolgármester-helyettes, sem Demszky Gábor nem venné szívesen a nyakába. Az ügy azért is kellemetlen, mert egyrészt így csökkent az esélye a jövő évi főpolgármester-jelöltségnek, másrészt párton belüli ellenfelei kihasználhatják a lehetőséget a meggyengítésére.

Folytatja vagy bukik?

Hagyó Miklós pozíciója, bár formális tisztséget nem visel a pártban, pillanatnyilag rendkívül erős az MSZP-ben. Ez nem is csoda, hiszen sikerének két pillére is van. Egyfelől ő mozgatja a szálakat a máig legerősebb szervezetben, a budapestiben. Neki köszönhető a néhány éve még szintén főpolgármesteri álmokat dédelgető Molnár Gyula XI. kerületi polgármester meggyengülése, míg a 2007-ben megválasztott új fővárosi elnök, Burány Sándor egyértelműen Hagyó embere, csakúgy, mint Molnár Zsolt budapesti ügyvezető alelnök és Steiner Pál közgyűlési frakcióvezető. Ellenlábasai közül ráadásul Molnár Gyulán kívül a VI. és a VII. kerületi szervezet is meggyengült; Verók Istvánt rabosították, Hunvald György előzetes letartóztatásban ül az ingatlanügyek miatt. Így aztán Hagyó lényegében azt fogadtat el Budapesten, amit akar. Nem véletlen, hogy már hónapok óta végleges a párt budapesti listája a jövő évi országgyűlési választásokra, ahol Lendvai Ildikó és Burány mögött Hagyó a harmadik. Párton belül jellemzőnek tartják, hogy miközben ő diktál, csendben meghúzódik két másik név mögött.

Erejének másik pillére az egykori Mozaik Klub, vagyis az úgynevezett fiatalok, amely az MSZP-n belüli négy érdekcsoportból mára a legerősebbé vált. Ide tartozik a hosszú távon a pártelnökségre is esélyesnek tartott Mesterházy Attila parlamenti frakcióvezető és a potenciális miniszterelnök-jelöltként emlegetett Botka László szegedi polgármester is. A hírek szerint ez a csoport, akár Szili Katalinnal és követőivel együttműködve, már ez év végén megkísérli átvenni a pártot a Lendvai Ildikó-Kiss Péter-Szekeres Imre-triótól, hogy aztán mindegyikük megkaphassa azt a pozíciót, amire vágyik.

Nagy kérdés persze, hogy a BKV-s ügyek után Hagyó Miklós ilyen erős marad-e. Információink szerint a 2002 óta ellenlábasának számító Szekeres Imre már mozgolódik ellene az MSZP-ben, és a múlt héten a Fővárosi Közgyűlésben létrejött, MDF-esekből és SZDSZ-esekből álló munkacsoport célja is az, hogy megtörjön a Demszky-Hagyó-diktatúra Budapesten.

Támogatói szerint, ahogy eddigi pályafutása bizonyítja, Hagyó mindig a talpára esik és minden helyzetből jól jön ki. Ellenfelei viszont azt mondják: ahogyan egykori támogatói, Medgyessy Péter és Gyurcsány Ferenc is megbuktak, úgy az ő esetében is eljön majd az igazság pillanata.

Bándy Péter

A Demszky-korszak vége

Új munkacsoportot alapított két SZDSZ-es és két MDF-es fővárosi képviselő. A négyek döntése következtében új időszámítás kezdődhet Budapesten.

Munkacsoportot hozott létre Bőhm András és Lakos Imre SZDSZ-es, valamint Hock Zoltán és Katona Kálmán MDF-es képviselő a Fővárosi Közgyűlésben. A politikusok első javaslata, amely csütörtökön már a képviselők elé kerülhet, azt a gyakorlatot szeretné megszüntetni, hogy a közgyűlés helyett az MSZP és az SZDSZ felülreprezentáltságával működő szakbizottságok nevezik ki és mentik fel az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok vezetőit.

Az indítvány elfogadása elsősorban Demszky Gábor főpolgármestert és egyik szocialista helyettesét, Hagyó Miklóst érintené érzékenyen, akik eddig lényegében ellenállás nélkül tudták átvinni akaratukat a fővárosi cégek ügyeiben. A négyek társulása ezenkívül hosszabb távon is kihatással lehet Demszkyék hatalmára: mivel Budapesten egyfős többsége van a koalíciónak, így bármilyen ügyben a mérleg nyelvét jelenthetik a ciklus hátralévő részében.

Nézzük, kik alkotják az új csoportot.

Bőhm András korábban Demszky Gábor fontos szövetségese volt, kettejük viszonya 2006-ban romlott meg, mivel Bőhm András nem értett egyet a főpolgármester egyik személyi döntésével. Viszályuk odáig vezetett, hogy az elmúlt három évben Bőhm többször nyíltan és élesen támadta Demszky Gábort. Már a 2006-os önkormányzati kampányban bírálta a főpolgármestert, később az SZDSZ meggyengülésének egyik okaként emlegette Demszky tevékenységét, idén nyáron pedig azzal vádolta meg, hogy a főpolgármester és köre a háttérben át akarják venni a szabad demokraták irányítását. Bőhm az előző ciklusban az SZDSZ frakcióvezetője volt Budapesten, ám a legutóbbi választás után – Demszky hatására – John Emese vette át a képviselőcsoport irányítását.

Párttársa, Lakos Imre pozícióhalmozó: egyszerre fővárosi és országgyűlési képviselő, valamint XI. kerületi alpolgármester. Lépése valószínűleg az SZDSZ-en belüli erővonalak átalakulásának köszönhető, hiszen eddig nyíltan nem ment szembe a városvezetéssel, a párt ügyeiben is alig-alig szólalt meg.

Hock Zoltán és Katona Kálmán – frakciótársukkal, Vaskor Lászlóval együtt – felemás szerepet játszott eddig a közgyűlésben. A ciklus első felében többször együtt szavaztak a balliberális oldallal, idén tavasszal azonban, amikor Hunvald György letartóztatása után elfogyott az MSZP és az SZDSZ többsége, következetesen elutasították a költségvetés elfogadását. Ennek is köszönhető, hogy amíg Hunvald helyét nem sikerült betölteni, nem ment át a büdzsé. Az EP-választást követően mindkettejüket kizárták a demokrata fórumból, ennek ellenére továbbra is MDF-frakcióként dolgoznak.

És úgy tűnik, most már egyértelműen a városvezetés ellenében. Amennyiben a négyek – kiegészülve Vaskor Lászlóval – a ciklus hátralévő részében a főpolgármester és támogatói ellen szavaznak, az ellenzéknek négyfős többsége lehet a Fővárosi Közgyűlésben, ami a Demszky-Hagyó-féle korszak végét jelentheti.