A csődbiztos – A Bajnai Gordon-sztori 1. rész
Bajnai Gordon nem túl régen bukkant fel az ismeretlenség homályából. 2006 nyarán mutatta be Gyurcsány Ferenc, amikor az európai uniós források kezelésére az akkor létrehozott Nemzeti Fejlesztési Ügynökség élére a 38 éves üzletembert nevezte ki kormánybiztosnak. Nyolcezermilliárd forint összegű támogatás felügyeletére, a pályázatok elbírálására kapott megbízást az az ember, akinek a neve akkor még csak a Hajdú-Bét károsultjainak mondott valamit…
Bajnai Gordon politikai karrierje innentől kezdve felfelé ívelt. A Demokrata tényfeltáró újságíró tanfolyamának hallgatói 2006 nyarán politikai portrét rajzoltak Bajnai Gondonról, és egyben arra a kérdésre keresték a választ, vajon mi emelte a fiatalembert Magyarország legsikeresebb vállalkozói közé, hol indult életútja és ki az az ember, aki most nyolcezermilliárd forintnyi támogatás felett diszponál? A Demokrata információi szerint a kérdés szokatlanul időszerű…
Mit tudunk Bajnai Gordonról? Lényegében nem sokat. A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter kormányzati honlapja mindössze annyit árul el róla, hogy 1991 és 1993 között a Creditum pénzügyi tanácsadó cég munkatársa volt. Azt viszont már nem teszi hozzá, hogy a cég ellen felszámolási és végelszámolási eljárások indultak, míg végül 1999-ben megszűnt.
„1993-ban Londonban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknál volt szakmai gyakorlaton” – olvashatjuk. Azt viszont nem részletezi a kormányhonlap, hogy ennek a banknak, az EBRD-nek jelenleg Németh Miklós volt miniszterelnök az alelnöke. Bajnai Gordon pedig véletlenül épp ott volt gyakornok. Ezt azért nem mondhatja el magáról bárki, aki a közgázon végzett. Vajon innen a kiváló banki kapcsolatok?
Bajnai Gordont 2003-ban a Menedzserek Országos Szövetsége az Év fiatal menedzserének választotta. 2006-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét a hazai vállalatirányítási kultúra fejlesztése terén elért eredményes, kiemelkedő szakmai és vállalatvezetői munka elismeréseként. Csupa siker. Nem is voltak kudarcok? Dehogynem. Ám azokról jobb hallgatni, mert nem vetne jó fényt a kiváló vezető, a született pénzügyi zseni és a halk szavú úriember szerepében egyszerre tetszelgő sikersztori főhősére. Ezt a hiányt pótolni kell: mégiscsak némi magyarázatra szorul, hogyan lehet valaki ennyire elképesztően sikeres.
Bajnai Gordon Szegeden született, de Baján nőtt fel. A III. Béla Gimnáziumban érettségizett, majd a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen tanult tovább. Édesapja, Bajnai György akkoriban, egészen a rendszerváltásig a város egyik legbefolyásosabb vállalatvezetője volt. Számítottak később az akkori kapcsolatok? Hogyan lehetett a rendszerváltás küszöbén a kapcsolati tőkét gazdasági, később pedig politikai tőkévé konvertálni?
Bajnai Györgyre ma is sokan emlékeznek Baján. Noha 1990 óta Bécsben él, szinte minden évben ellátogat a Dunaparti városba, a halászléfőző fesztiválon a családnak saját asztala van. Lapunk úgy tudja, az idei rendezvényen nem lesznek jelen. Ma már jóval ritkábban látják őt a városban, mint a rendszerváltást megelőzően, amikor Bajnai György a város egyik legnagyobb vállalatának, a Bajai Lakberendező, Építő és Vasipari Szövetkezetnek, a BLÉVISZ-nek az elnöke volt. Forrásunk szerint Bajnai Györgynek több fontos korszaka volt, amely Bajához kapcsolódik: az elsőt csak egyszerűen Bútoros Bajnai korszaknak nevezik a helybeliek. Nem csoda, hisz a BLÉVISZ-nek több megyei bútorgyárban volt érdekeltsége. A rendszerváltás után ezeket kivétel nélkül felszámolták. Megszűntek, csődbe mentek. A BLÉVISZ ellen 1994 januárjában indult csődeljárás, amelynek végeztével a bíróság 1997 áprilisában az adós ellen a felszámolási eljárást befejezte és a céget megszüntette. A bútoripari vállalat csődje, noha nagyon rosszul érintette a város lakóit, nem ment különösebben eseményszámba: a kilencvenes évek elején sorra zártak be Baján az üzemek. Megszűnt a posztógyár, a Kismotor- és Gépgyár, a BLÉVISZ-nél jóval nagyobb, jelentősebb üzemek húzták le végleg a rolót. A Blévisz bútorgyárai is bezártak, az ingatlanokat eladták, utcára kerültek az emberek. Még nem indult meg a csődeljárás a BLÉVISZ ellen, amikor a rendszerváltás évében, 1990-ben Bajnai György az akkor megalakuló EWT Kereskedelmi Kft. (EWT Handelsgesellschaft mbH.) ügyvezető igazgatója lett. Azóta is ő látja el egy személyben a bécsi cég képviseletét. De erről majd később. Maradjunk még itthon, hiszen az osztrák cégalapítástól függetlenül Bajnai György a magyarországi üzleti életben továbbra is aktív maradt. Csak a székhelyét helyezte át az osztrák fővárosba, s bár ekkor már családjával együtt Bécsben élt, magyarországi üzleti kapcsolatait tovább ápolta, üzleti ügyeit az osztrák fővárosból irányította.
Még 1989-ben megalakult a Möbeltrade Külkereskedelmi Kft., amelynek több bútorgyár mellett a Bajai Lakberendező, Építő és Vasipari Szövetkezet is a tagja volt. A cég felügyelőbizottságában ott ült Bajnai György is. A cég ellen 1993-ban felszámolási eljárás indult. A cég 2002 decemberében szűnt meg a bíróság jogerős végzésével. Jött az újabb bútoros cég. 1990-ben jegyezték be a Baja Design Termelési és Kereskedelmi Kft.-t, amely, a bútoripari termékek mellett iparcikk-kiskereskedelemmel munka- és üzemszervezéssel, kiállítások szervezésével foglalkozott. A cég felügyelőbizottsági tagjai között itt is megtaláljuk Bajnai Györgyöt. A cég felszámolását 1993-ban rendelték el, a cég 1996-ban végleg megszűnt. Ám jött az első agrárcég. 1993-ban alakult az INT-FOOD, a céget 1994-ben jegyezték be. A cég képviseletére Bajnai Györgyön kívül, aki az igazgatóság elnöke volt, már fia, Gordon is jogosult lett. A fiú a cég igazgatóságának tagja is volt. De mi történt az INTFOOD-dal? A cég gabonakereskedelemmel, élelmiszer-kereskedelemmel, iparcikk-kereskedelemmel foglalkozott. Kapcsolatai révén könnyen jutott hitelhez, és akadtak bankhivatalnokok, akik akkor is pozitívan bírálták el a cég hitelkérelmét, amikor már a INT-FOOD úszott az adósságban. Az pedig nyilván csak a véletlen műve, hogy a Mezőbank helyi fiókvezetője az INT-FOOD felügyelőbizottsági tagja is volt egyben. Végül a cég belefulladt az adósságba, amelyet a hoppon maradt pénzintézetek mellett a cég hitelezői is alaposan megsínylettek. Az INT-FOOD ellen 1998-ban indult meg a csődeljárás, végül 2001-ben a bíróság jogerőre emelkedett végzésével a céget megszüntették.
Az INT-FOOD csődje sem vette el a Bajnaiak kedvét a cégalapítástól. 1990-ben hozták létre az Agromercat Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kereskedelmi és Szolgáltató Részvénytársaságot, amelynek egyik igazgatója Bajnai György volt. A cég egyebek mellett mezőgazdasági termeléssel, szolgáltatással, vegyes termékkörű nagykereskedelemmel, élelmiszer-nagykereskedelemmel, idegenforgalommal, külkereskedelemmel foglalkozott. A cég végelszámolását a társaság közgyűlése rendelte el. Ez volt a második agrárcég, amely valamiért újra tiszavirág-életűre sikeredett.
1996-ban jegyezték be a Pekár ’96 Malomipari Részvénytársaságot, amely malomipari termékek gyártásával, mezőgazdasági termék-nagykereskedelemmel, élelmiszer-nagykereskedelemmel, külkereskedelemmel, raktározással, tárolással foglalkozott. A cég képviseletére dr. Róla Jolán felszámolóbiztos (!) mellett Bajnai Gordon igazgatósági tag is jogosult volt. A felügyelőbizottsági tagok között megtaláljuk Gordon édesanyját, Bajnai Györgynét is. Sajnos a Pekár ’96 sem volt hosszú életű. A cég ellen 1997. október 8-án felszámolási eljárás indult. A bíróság megállapította az adós fizetésképtelenségét és elrendelte a cég felszámolását. De végelszámolással törölték a cégjegyzékből azt az 1993-ban alapított betéti társaságot is, amely növénytermesztéssel, kertészettel, szarvasmarha-tenyésztéssel, baromfitenyésztéssel, kereskedelemmel, zöldség-, dísznövénytermeléssel foglalkozott, és amelynek egyik kültagja Bajnai György volt.
A Bajnai-cégeket finanszírozó hitelintézetek zömét hiába keressük ma már a cégjegyzékben. Azért mégis sokan emlékeznek a Trigonra, a Mezőbankra vagy a Magyar Külkereskedelmi Bankra, annál is inkább, mert az utóbbi nevét az új tulajdonosa, a Bayerische Landesbank nem változtatta meg. A hazai pénzintézetek a rendszerváltást követő években egyre növekvő adósságcsapdába kerültek. Ennek egyik oka az volt, hogy hitelnyújtásaiknak nem volt fedezete: ügyfeleik csődbe mentek és magukkal rántották a hitelező pénzintézetet is. Erre példa a Trigon csődje…
A magyar pénzintézetek zöme ezt az időszakot nem élte túl. Az 1987-ben alakult Agrobankot 1995-ben, működésének felfüggesztését követően látványosan konszolidálták, majd beolvasztották a Mezőbankba. A Bajnaiéknak is hitelező Mezőbankot, amely 1988-ban alakult, még 1992–1993-ban konszolidálták, majd a már kistafírozott pénzintézetet 1997-ben megvásárolta az Erste Bank. Az Erste másik szerzeménye, a Postabank 1988-ban alakult és 1996-ra az ország második legnagyobb pénzintézetévé nőtte ki magát. Tőkéjét azonban, mint tudjuk, elveszítette…
Az állam 1998-ban konszolidálta, így az adófizetők pénzéből felpumpált bankra a Horn- és az Orbán-kormány összesen több mint 200 milliárd forintot költött. Az ily módon kitisztított bankot vette meg azután az Erste Bank. Íme a siker. Felszámolásokon, csődeljárások során át vezet, felszámolt cégeket, bedőlt pénzintézeteket, hoppon maradt beszállítókat hagyva maga mögött. Ma persze már minden tiszta. Kristályos, ragyogó, konszolidált. Csak az az első pár száz millió… Csak azt lehetett nehéz megszerezni.
(folytatjuk)
Hernádi Zsuzsa
A Bajnai-cégek története
Bajai Lakberendező Építő és Vasipari Szövetkezet
Felszámolási eljárás kezdete: 1994
Felszámolás befejezésének időpontja: 1997
Cégjegyzékből törölve: 1997
Creditum Pénzügyi Tanácsadó Kft.
Bejegyzés dátuma: 1988
Felszámolási eljárás kezdete: 1997
Végelszámolási eljárások: 1998, 1999
Megszűnés dátuma: 1999
Möbeltrade Külkereskedelmi Kft.
Alakulás: 1989
Felszámolás kezdete: 1993
Felszámolás befejezése: 2002
Cégjegyzékből törölve: 2003
Baja Desing Termelési és Kereskedelmi Kft.
Bejegyzés dátuma: 1990
Végelszámolási eljárás kezdete: 1992
Felszámolási eljárás kezdete: 1993
Cégjegyzékből törölve: 1997
Agromercat Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kereskedelmi és Szolgáltató Részvénytársaság
Bejegyzés dátuma: 1991
Végelszámolási eljárás kezdete: 1993
Földművelő Mezőgazdasági, Termelő és Kereskedelmi Betéti Társaság
Bejegyzés dátuma: 1994
Végelszámolás kezdete: 2003
Megszűnés dátuma: 2004
International Food Részvénytársaság
Bejegyzés dátuma: 1994
Felszámolási eljárások kezdete: 1998
Felszámolás befejezésének időpontja: 2001
Cégjegyzékből törölve: 2001
Pekár ’96 Malomipari Kft.
Bejegyzés dátuma: 1996
Felszámolási eljárás: 1997
Végelszámolás: 1999
Cégjegyzékből törölve: 1999
A lista nem teljes, azokat a cégeket tartalmazza, amelyek a cikkben szerepelnek. Az adatok az Opten cégtár-rendszeréből származnak.
Lekérdezés: 2008. június 11.