Összesen 446 milliárd forintnyi „aknát” talált a 2010-es költségvetésben a tényfeltáró bizottság. Ez mintegy fele-fele arányban következett a bevételek túl-, s a kiadások alultervezéséből. Mindezek eredményeként a Bajnai-kormány által tervezett 870 milliárd forint, a GDP 3,8 százaléka helyett 1240 milliárdon, 5,4 százalékon állt volna meg a költségvetés hiánya. Ebből 162 milliárdnyi tételt, 0,6 százalékpontot korrigáltak a váratlan bevételek: a magánnyugdíj-pénztárakból az állami rendszerbe visszalépők 62 milliárdnyi visszahozott járadéka, az állampapírok vártnál kisebb kamatszintjén megspórolt 50 milliárd, valamint a tartalékokból még felhasználható 50 milliárd forint. S további 1 százalékpontot, 230 milliárd forintot jelentett az Orbán-féle stabilizációs csomag.

A valóságtól elrugaszkodva

A jelentésből kiderül: az általános forgalmi adón kívül az összes fő adónemben a valóságtól jócskán elrugaszkodó bevételeket tervezett a Bajnai-kormány. Társasági adóból 50, személyi jövedelemadóból 40 milliárd forinttal kevesebb folyik be a költségvetésbe. Jövedéki adóból 30 milliárddal lesz kevesebb – a decemberi zárjegyfelvásárlásokkal ugyanis ezt az összeget még a 2009-es költségvetésbe fizették be a cégek.

Szintén a 2009-es átcsoportosítások eredményeként lesz kevesebb az állami cégektől érkező befizetés. A tavalyi költségvetés teljesíthetősége érdekében ugyanis több vállalattól osztalékelőleg fizetését követelte meg a Bajnai-kormány, amit a cégek csak tartalékaik felemésztésével tudtak biztosítani – e tartalékok visszapótlása miatt idén 35 milliárd forinttal maradnak a tervezett alatt a cégbefizetések.

További bevételkiesést okozott, hogy az Alkotmánybíróság 2009 decemberében eltörölte a családi pótlék megadóztatásának tervét, aminek 34,5 milliárd forintnyi bevételi összegét nem pótolta máshonnan a Bajnai-kormány. 22 milliárd forintos hiány pedig abból keletkezett, hogy a kormányzat az Egészségbiztosítási Alap számára elfelejtette átutalni a gyógyító-megelőző tevékenységekre ígért és elszámolt megemelt támogatásokat. Az elmaradt bevételeknél sokkal részletesebb az indokolatlan vagy „váratlan” kiadások listája. Itt a legnagyobb tételt a közlekedési vállalatok – a MÁV, a BKV, a Malév – emésztik fel. Leginkább a MÁV, amelyben a kormány 40 milliárd forintos megtakarítást ígért a Nemzetközi Valutalappal folytatott tárgyalásokon. Ez a 2010-es költségvetésben is megjelent, ennek ellenére a közlekedési miniszter végül a régi támogatási szint mellett fogadta el a vasút 2010-es üzleti tervét.

A MÁV-val szemben a nagyközönség előtt is ismert a BKV támogatására tavaly decemberben kötött kormány–főváros szerződés, amelynek 17,4 milliárdos állami keretösszege szintén kimaradt a költségvetésből. Tényleg váratlanul érték ugyanakkor a kormányt a Malév megmentésével kapcsolatos állami kiadások, amelyek idén mintegy 21 milliárd forinttal terhelik a költségvetést.

A Bajnai-kormány terveihez képest lényegesen többe kerül az Út a munkához program finanszírozása. Az eredeti 117 milliárdos keretösszeg ugyanis már nyáron kimerült, a program folytatásához további 60 milliárd forintot kell az új kormánynak elkülönítenie. Lényegében ezek azok a nagy tételek, amik a költségvetési túlköltekezés négyötödét jelentik. Az igazi gyöngyszemeket (rejtett csontvázakat) azonban inkább a kisebb, néhány tízmilliós tételek között találjuk.

Bennfentes-gyanús kis tételek

A csontvázjelentés 63 pontjából 53-at adnak a kisebb tételek. Bár ezek sokszor csak néhány milliós összegeket jelentenek, összességében ezek is 96 milliárd forintos többletkiadást okoztak a költségvetésnek. Gyakran olyan kifizetésekről van szó, amelyekre – sokszor nemzetközi – kötelezettséget vállalt a kormány, ám azok mégsem kerültek bele a 2010-es költségvetésbe. S itt találhatók a különböző baráti cégeknek, haveroknak adott megbízások is – amelyekről gyakran kormányzásának utolsó napjaiban döntött a Bajnai-kabinet.

Nem is kis tételt, 25 milliárd forintot jelent az áfa-visszatérítés halasztásának 2010-re húzódó terhe. Ennek előzményei még 2005-re nyúlnak vissza, amikor a magyar kormány megtiltotta, hogy a vállalkozók visszaigényelhessék az áfát az uniós forrásokból végrehajtott beruházásoknál. Az Európai Bíróság ezt később törvénytelennek minősítette, és utasította a magyar kormányt az elszabotált visszatérítés kifizetésére. Azonban ezt a Bajnai-kormány 2009-ben csak félig teljesítette, a maradék összeget felsőbb utasításra csak 2010-ben fi zethette vissza az APEH. Az áfa-visszatérítési kötelezettséget pedig tovább tupírozza a Gripen-bérlet után hasonló okokból fizetendő tétel – amit szintén kihagytak a költségvetésből.

A költségvetés készítői feltűnően feledékenyek voltak a köztudott állami kötelezettségek tervezésekor is. A 2010-es költségvetésbe nem tervezték be a nemzetközi szervezeteknek (ENSZ, NATO, OECD) fizetett tagdíjaink összesen 5,8 milliárdos költségét, a magyar uniós elnökségre pedig a szükségesnél 3,6 milliárd forinttal kevesebbet kalkuláltak. Nem biztosítottak pénzt Magyarország afganisztáni katonai jelenlétének bővítésére sem, pedig ez 14 milliárdos tételt jelent. S eltűnt a gyermekek pneumococcus védőoltására minden évben biztosított 2,5 milliárd forintos keret is. Bár a Bajnai-kormány 3,1 milliárd forintot ígért az Orvosi Rehabilitációs Intézet felújítására, 2 milliárdot pedig a HM Egészségügyi Központ adósságának rendezésére, ezekre szintén elfelejtett forrásokat biztosítani.

A bennfentes-gyanús ügyletek listáján a Hiller István vezette Oktatási és Kulturális Minisztériummal találkozunk a legtöbbször. A miniszter csak 2010 első négy hónapjában 5,5 millió forintot költött reprezentációs célokra. Ezenfelül 2007–2010 között 19 millió forintot eseményfotózásra, a megbízott minden esetben a Gordonpress Bt. volt. A minisztérium döntött a kormány végnapjaiban az ATV televízióval kötött 1,3 milliárd forintos szerződésről is. Ezeken kívül további 230 olyan szerződést kötött Hiller István, amelyek kifizetése utódját terheli.

Fotóügyben egyébként nem marad el a Miniszterelnöki Hivatal sem, amelyik Gyurcsány és Bajnai miniszterelnöksége alatt összesen 50 millió forintot fizetett ki Déri Miklósnak. Szetey Gábor, a hivatal korábbi államtitkárának volt cége pedig kompetenciafelmérés után kapott a dolgozók után fejenként 240-300 ezer forintot, összesen 240 millió forint értékben. Szintén visszaélésgyanús az Erzsébet téri Design-center ügye: a buszpályaudvar helyét elfoglaló kiállítási központnak 450 millió forintból kellett volna megépülnie, ezzel szemben eddig egymilliárd forintot kaptak a költségvetésből – minden látható eredmény nélkül. Vagy a Duna Televíziónak 2010-re megítélt 3,2 milliárd forintos többlettámogatás, amelyet a tévétársaság a megrendelés előtt alakult projektcégek között osztott szét, amelyek aztán 30-40 százalékos áron vásárolva szerezték be a megrendelt filmeket.

A Bajnai-kormány utolsó hónapjaiban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség is a lovak közé dobta a gyeplőt, munkatársai 100 millió forintot fizettek ki maguknak (teljesítmény nélküli) jutalom jogcímen.

Jövőt terhelő kötelezettségek

A csontvázjelentés feltünteti azokat a kötelezettségeket is, amikkel a következő évek költségvetéseit terhelte meg a Bajnai-kormány. Sajnos, ilyenek is jócskán vannak: hét tételből mintegy 640 milliárd forint.

A MÁV ezúttal is a legjelentősebbek között szégyenkezhet. A társaság adósságállománya mintegy 280 milliárd forint, elegendő állami támogatás híján ugyanis évről évre hitelekből finanszírozza működését. Valójában itt költségvetési kötelezettségek eltüntetéséről van szó: a kormány a magánszektorral fizetteti ki az állami vagyon működtetésének költségét – a tételt azonban előbb-utóbb rendeznie kell. Ugyanilyen módon görget maga előtt a BKV is 80-90 milliárd forintos adóssághegyet. S az idei évben kifizetett tízmilliárdokon túl további 30-40 milliárd forintot visz majd el a botrányos Malév-privatizáció következményeinek kezelése.

Az állami intézmények elégtelen finanszírozása miatt azonban nemcsak a közlekedési vállalatok halmoztak fel jelentős adósságokat. A kórházak adósságállománya 70-80 milliárd forintra rúg – ez szintén a következő éveket terhelő kötelezettség.

Tipikus költségvetési csontváz a Magyar Fejlesztési Bank tartozásállománya is. A pénzintézetnek a 2008–2009-es válság során komolyan romlott a portfoliója, ami miatt – más bankokhoz hasonlóan – céltartalékokat kellett volna elkülönítenie. Mivel azonban ehhez állami forrásokat kellett volna biztosítani, a tartalékszint emelése elmaradt: 100-120 milliárd forintnyi kötelezettségről van szó. S szintén tipikus az E.On felé fennálló, mintegy 25 milliárd forintos tartozás. Ennek előzménye még 2006-ra nyúlik vissza, amikor a választások előtt a Gyurcsány-kormány nem engedte az indokolt szintre emelni a gázárakat, 66 milliárd forintos adósságot halmozva fel ezzel. Ebből 40 milliárdot azóta visszafizettek, a többi azonban a jelenlegi kormányra vár.

Szintén energiaügyben keletkezett kötelezettség a csőd szélén álló Vértesi Erőműre vállalt, mintegy 30 milliárd forintos állami garanciavállalás. S az összesítésben még nincsenek benne az úgynevezett ppp-beruházások (M5 és M6 autópálya, MTV-székház stb.), amelyek a következő három évtizedben mintegy 2000 milliárdos fizetési kötelezettséget jelentenek (Demokrata, 2010/33).

A tényfeltáró bizottság jelentésének egyetlen biztató pontja, hogy a feltárt csontvázak már nem tesznek szükségessé újabb megszorító intézkedéseket. A kormány nyár elején bejelentett 29 pontja ugyanis képes kezelni a hiányosságokat. Kis számolással azonban kiderül: ha a csontvázak 446 milliárdja nem terhelte volna a költségvetést, nem is lett volna szükség a stabilizációs csomagra.

Kárász Andor

Költségvetési csontvázak 2010-re (milliárd forint)

Túltervezett bevételek 212

Társasági adó 50

Jövedelemadó 40

Jövedéki adó 30

Állami cégek befizetéseinek elmaradása 35,5

Családi pótlék adóztatásának eltörlése 34,5

Egészségbiztosítási Alap fiktív bevétele 22

Fel nem tüntetett kiadások 234

MÁV többletpénze 40

BKV-különtámogatás 17,4

Malév-megmentés 20,7

Út a munkához többletigénye 60

Uniós szabályok megsértése miatt áfa-visszatérítés 25,4

Minisztériumok többletkiadásai 13,9

Nemzetközi szervezetek tagdíjai 5,8

EU-elnökség nem tervezett költsége 3,6

Afganisztáni kontingens bővítése 14

Egyházi ingatlanok elhalasztott kártérítése 5,7

Egyéb kis tételek 27,5

Jövőt terhelő tételek 640

MÁV adóssága 280

BKV adóssága 85

Malév konszolidációja 35

Kórházak adósságállománya 75

MFB-céltartalék képzése 110

EON felé fennálló tartozás 25

Vértesi Erőmű felé vállalt garancia 30