A Debreceni Egyetem beépíti képzési rendszerébe a gyógyszergyárakat
A Debreceni Egyetem (DE) most kezdi „beépíteni” képzési rendszerébe a gyógyszergyárakat – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára pénteken Debrecenben, a Nemzeti Gyártó-Kutató-Oktató Középüzem és a DE gyógyszerészeti kar új épületének alapkőletételén.Hankó Balázs kiemelte, a magyar felsőoktatási rendszer átalakításával – amely az egyetem, a város és a gazdaság szereplőinek együttműködésén alapuló „debreceni modell” alapján történt – autonóm, kiszámíthatóan és átláthatóan működő, versenyképes felsőoktatási intézmények jöttek létre.
A 21 modellváltó, szabadabb, versenyképesebb egyetemre jár a hallgatók kétharmada – fogalmazott. A kiszámíthatóságot garantálja a 25 éves keretmegállapodás, és a források biztosítását szolgáló hatéves megállapodás – mondta. Megjegyezte, hogy a tavalyihoz képest megduplázták a felsőoktatás fejlesztésére fordítható összeget, ami az idén ezer milliárd forint.
A versenyképesség növekedésének alátámasztására az államtitkár elmondta: míg négy éve hét, két éve már kilenc, tavaly pedig tizenegy magyar egyetem tartozott a világ legjobb egyetemeinek öt százalékába, az elit egyetemek sorába.
A modellváltó egyetemeken jelentősen megnőtt a tudományos publikációk, a szabadalmak és a nemzetközi hallgatók száma. A csaknem 42 ezer külföldi hallgató közül minden ötödik a Debreceni Egyetemre jár – fűzte hozzá.
Hankó Balázs arról is beszélt, hogy a magyar felsőoktatás egyik sikere az orvosképzés, ami világakkreditációval rendelkezik, vagyis a magyar orvosdiplomát az Amerikai Egyesült Államokban is elfogadják. Ezekben az intézményekben együtt van jelen a klinikai ellátás, az oktatás és a kutatás mondta.
A debreceni beruházás kapcsán elmondta azt is, hogy a magyar gyógyszeripar 2021-es árbevétele ezer milliárd forint volt, 200 milliárdot fordítottak kutatás-fejlesztésre, s a harmincezer gyógyszergyári dolgozóból 2500 kutatás-fejlesztéssel foglalkozik.
Hankó Balázs meggyőződésének adott hangot, hogy 2030-ra lesz olyan magyar egyetem, amely a világ legjobb száz egyeteme közé fog tartozni, és három olyan, amely az Európai Unió első száz egyeteme között lesz.
Kossa György, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke azt mondta, a beruházással Kelet-Közép Európában egyedülálló egészségtudományi ökoszisztéma jön létre az egyetemi ipari parkban. „Autonóm egyetem képes Európában is példaértékű, egyedülálló innovációra” – fűzte hozzá az elnök.
A középüzem és a gyógyszerészeti kar épülete kilencmilliárd forint pályázati forrásból épül fel a nemzeti oltóanyaggyár szomszédságában, és ez év októberében adják át – közölte az ünnepségen Bács Zoltán, a DE kancellárja.
Bácskay Ildikó, az Egészségipari Intézet igazgatója jelezte: az új kutatóközpontban az egyetem saját projektjei mellett, az intézmény által létrehozott egészségipari klaszterhez kapcsolódó ipari partnerek számára is kutatási és gyártási lehetőséget biztosítanak, ami az általános egyetemi működést tekintve egyedülálló hazánkban.
A tervek szerint az épület két fő funkcionális egységből áll. Az egyik épületrész a gyógyszerésztudományi kar és az egészségipari intézet elméleti, gyakorlati képzéseihez, illetve oktató-kutató tevékenységeihez biztosít megfelelő infrastrukturális hátteret, míg a másik egy gyógyszergyártó GMP (Good Manufacturing Practice – Helyes Gyógyszergyártási Gyakorlat) minősítésű középüzemként, valamint funkcionális élelmiszer és étrendkiegészítő gyártóegységként fog működni.
Az új létesítmény lehetőséget biztosít a hallgatóknak, hogy a gyógyszergyártás teljes vertikumát egy helyen ismerjék meg. Az órákon tanult ismereteket a gyógyszertechnológiai laborokban kipróbálhatják, majd a kutatás-fejlesztési tevékenység eredményét le is tudják gyártani a középüzemben – hangzott el az alapkőletételen.
