„A demográfiai fordulat évtizede volt a 2010 és 2020 közötti időszak”

„Büszkén kijelenthetjük, hogy az elmúlt tíz évben az Európai Unió összes tagállama közül Magyarországon emelkedett leginkább a gyermekvállalási kedv” – mondta telefonos nyilatkozatában a családokért felelős tárca nélküli miniszter.

Novák Katalin kiemelte, a pozitív demográfiai fordulatot az is alátámasztja, hogy ugyanezen idő alatt a házasságkötések száma is majdnem a duplájára emelkedett: míg 2010-ben 35 ezer pár, addig 2020-ban már 67 ezer pár kötött házasságot. Hozzátette: bízik abban, hogy a pozitív változások tartósak lesznek.

Közölte, a koronavírus-járvány következményeként a demográfiai adatok rendkívül kedvezőtlenül alakultak mindenhol a világon.

Elmondta, Magyarországon nemcsak a halálozások számában tükröződik a járvány hatása, hanem – a decemberi adatok szerint – a gyermekvállalási kedvet is visszavetette. Szerinte ez azt jelzi, hogy a járvány „a fiatalok gyermekvállalással kapcsolatos terveit is újraírja”.

KSH: több születés és halálozás volt 2020-ban, mint az azt megelőző évben

A közleményben kiemelték: az előzetes adatok szerint 2020 decemberében az élveszületések száma 7,9 százalékkal csökkent, a halálozásoké viszont jelentősen, 44 százalékkal emelkedett 2019 azonos hónapjához képest (16 141). A havi természetes fogyás 8974 fő volt, ami 2019 decemberéhez képest 162 százalékos növekedést jelent.

Tavaly 92 233 gyermek jött világra, ami 3040-nel több a 2019-es születésszámnál. A decemberi csökkenés kivételével valamennyi hónapban többen születtek, mint egy évvel korábban. Jelentősebben emelkedett a születések száma az előző év azonos hónapjaihoz képest, januárban (9,7 százalék), júniusban (9,1 százalék), februárban (7,8 százalék).

A teljes termékenységi arányszám emelkedett, az egy nőre számított becsült értéke 1,55 volt a 2019. évi 1,49-hez képest. Tavaly januártól decemberig 139 549-en haltak meg, 9946-tal többen, mint 2019-ben. Januárban és februárban, valamint májustól júliusig kevesebben, az év többi részében viszont többen hunytak el, mint 2019-ben. A legnagyobb mértékű növekedés az év utolsó hónapjaiban, októberben (18 százalék), novemberben (61 százalék) és decemberben (44 százalék) történt, a legjelentősebb, 15 százalékos csökkenést pedig januárban regisztrálták.

Kiemelték, az elhunytak számának október-decemberi jelentős mértékű emelkedése következtében az éves természetes fogyás 47 316 fő volt, ami 17 százalékkal nőtt a 2019-es 40 410 főhöz képest.

A hivatal adatai szerint 2020-ban 67 301 pár kötött házasságot, ami 3,1 százalékkal, 2033-mal több az egy évvel korábbinál. Január-márciusban 101 – áprilisban 8,9, szeptember-októberben 8,3, decemberben 2,9 százalékkal több, míg május-augusztusban 15, novemberben pedig 14 százalékkal kevesebb – frigyet regisztráltak, mint 2019 azonos időszakaiban.

Ezer lakosra 9,5 élveszületés és 14,3 halálozás jutott. Az élveszületés 0,3, a halálozás 1,0 ezrelékponttal volt magasabb, mint 2019-ben. Mindezek következtében a természetes fogyás 4,9 ezrelékes értéke 0,7 ezrelékponttal haladta meg az egy évvel korábbit.

2020-ban ezer élveszületésre 3,4 csecsemőhalálozás jutott, ami 0,3 ezrelékponttal kevesebb az előző évinél. A házasságkötési arányszám 6,9 ezrelék volt, 0,2 ezrelékponttal nagyobb, mint 2019-ben.

A nemzetközi vándorlás pozitív egyenlege mérsékelte a természetes fogyásból eredő népességcsökkenést, ennek eredményeként a 2011. évi népszámlálás alapján továbbvezetett lakónépesség becsült száma 2020 végén 9 millió 731 ezer fő volt – áll a KSH gyorsjelentésében.

Ismertetése szerint Európa nagyon sok országában esett vissza jelentősen a születések száma. Példaként Franciaországot említette, ahol 1945 óta nem született olyan kevés gyermek, mint 2020-ban, pedig ott – mint mondta – jelentős bevándorlással is számolhatnak. Németországban, Svédországban, Lettországban is csökkent decemberben a születések száma az előző évhez képest – fűzte hozzá.

Novák Katalin közölte, Magyarországon 2020-ban az előző évinél 3 ezerrel több gyermek született (összesen 92 233), a decemberi hónap adata mégis csaknem 8 százalékos csökkenést mutat. Ez már „a járvány hatásának is tulajdonítható”, és arra lehet számítani, hogy ez a negatív hatás végigkíséri majd a későbbi hónapokat is.

Közölte, bízik abban, hogy a járvány után azok a fiatalok is bátran mernek majd a családalapítás mellett dönteni, akik ebben az időszakban nem vállalkoztak erre.

Novák Katalin erre utalva a gyermekeket előre vállalóknak szóló családtámogatásokra hívta fel a figyelmet, valamint a jövőre bevezetendő személyijövedelemadó-mentességre, amely családalapítás előtt álló fiatalok életkezdését segítheti majd.