– Érezhetően izgalomban tartja a közvéleményt március kilencedike, és a felmérések szerint a részvétel is elegendő lesz a népszavazás eredményességéhez. Mi a magyarázata ön szerint a felfokozott érdeklődésnek?

– A Szociális Népszavazás mindeddig példa nélkül áll, korábban ugyanis vagy a kormány által kezdeményezett, vagy a kormányzat döntéseitől független népszavazásokra került sor. Ez tehát az első olyan alkalom, amikor lehetőség nyílik egy kormány hazug, a családok számára elviselhetetlen terheket jelentő döntéseinek a hatályon kívül helyezésére. Az előttünk álló népszavazás a magyar demokrácia eddigi tizennyolc évében páratlan esélyt kínál, ezt a soha nem volt lehetőséget érzik most az emberek.

– Az elmúlt években számtalanszor tapasztaltuk, hogy a balliberális oldal nem riad vissza a különböző választási visszaélésektől, csalásoktól sem. Készülnek ezek kiküszöbölésére?

– A csalások egy részére fel lehet készülni, bizonyos fajtáira viszont nem. Csalás az, amikor meghamisítják a választói akaratot, csalás, amikor megvásárolják a szavazatokat – elsősorban a roma közösségeket fenyegeti ilyen veszély –, és csalás az is, amikor eltitkolják az emberek elől az ország valóságos állapotát, és hamis ígérethalmazzal, hazugsághadjárattal becsapják a mindig jó hírekre váró választókat. Amire lehet, arra felkészülünk, de van, ami ellen csak a közös népi tapasztalat segít.

– Bonyolult a népszavazási kérdések szövege, két héttel a voksolás előtt még sokan nem tudták, mit jelent az igen és mit a nem. Mit tettek, tesznek annak érdekében, hogy kilencedikén már ne legyen ilyen zavar?

– Magam is tapasztalom ezt a nyelvi zavart. Nekünk most nem a vizitdíjra, a tandíjra, a kórházi napidíjra kell igent vagy nemet mondanunk, hanem ezek eltörlésére. Tehát ha el akarjuk törölni az indokolatlan sarcokat, akkor igennel kell szavaznunk. Ezért hangsúlyozzuk, hogy ez egy háromigenes népszavazás, és ezért is tér vissza a megszólalásainkban, reklámjainkban az a mondat, hogy a jövő igennel kezdődik. Többet nem tudunk tenni, mint hogy minden lehetséges alkalommal elmondjuk: aki nem ért egyet a kormányzati döntésekkel, az március kilencedikén szavazzon igennel.

– Gyurcsány Ferenc meghirdette a népi kapitalizmust, amit ő polgárosodásnak nevez, programjához a népszavazás után megerősítő szavazást kér pártjában, adócsökkentésről beszél, a gázáremelést elhalasztották néhány héttel későbbre… Egyetért azzal, hogy a kormányfő felkészült a vereségre, és már építi a menekülési utat a népszavazás utánra?

– A demokrácia az előrejelzések szerint győzelemre áll. Magyarország egy komoly siker kapujába érkezett, ha minden jól megy, akkor március kilencedikén az első jelentős lépést megtesszük a demokrácia visszavétele irányába. Az, hogy újra demokrácia legyen, fontosabb, mint a kormány sorsa. Mert kormányok jönnek, kormányok mennek – a jelenlegi kormány reményeim szerint megy. De itt most ennél lényegesebb kérdésről van szó: arról, hogy mi az emberek viszonya a saját politikai rendszerükhöz, ha úgy tetszik, a saját életükhöz, végső soron pedig, hogy mi a viszonyuk a demokráciához. A jelenlegi hatalom azt akarja elhitetni az emberekkel, hogy a demokráciában való részvételük kimerül abban, hogy négyévente egyszer szavazhatnak, tulajdonképpen csak egy szavazógépezet részei.

– A baloldalnak csak a győzelem a fontos, trükkök százaitól sem riadnak vissza…

– Így van. Ráadásul azt is sulykolják az emberekbe, hogy két választás között nincs más dolguk, mint hogy eltűrjék a kormány hazugságait, sarcait és megszorításait. Mi ezzel szemben fontosnak tartjuk a demokráciában az emberek részvételét. Most, március kilencedike kapcsán is azt üzenjük, hogy az életünk fontos dolgaiba igenis van beleszólásunk.

– A vasárnapi népszavazás mellett az egészségbiztosítási törvény tartja leginkább izgalomban a közvéleményt. Sólyom László először visszaküldte a jogszabályt az Országgyűlésnek, aztán másodszorra aláírta. Sokan felvetették, ehelyett inkább le kellett volna mondania posztjáról. Egyetért ezzel?

– Ezt szerintem senki nem akarta volna, legalábbis a szocialistákon és a szabad demokratákon kívül. Az tény, hogy amikor először került az államfő elé a törvény, akkor mérlegelhetett, hogy az erősebb vagy a gyengébb eszközt választja, magyarul, az Országgyűlésnek küldi vissza a jogszabályt, vagy az Alkotmánybíróságnak továbbítja. Ő a gyengébbik eszközt választotta. Minden, ami azóta történik, ennek a döntésnek a következménye.

– Egyre inkább úgy tűnik, hogy ősszel a több-biztosítós modellről is lesz népszavazás. Elképzelhetőnek tartja, hogy ennek sikeressége esetén sem visszakozik a kormány, és kitart az elképzelései mellett?

– Fogalmazzunk inkább úgy: bizonyos, hogy lesz népszavazás ebben az ügyben is. Ez egyetlen esetben maradhat el, mégpedig akkor, ha addig kormányváltás lesz, és az új kormány visszavonja a törvényt. Azt látom, hogy a politikai hazugságoknak egy újabb fejezetét nyitotta meg a baloldal. Átír, átfogalmaz szavakat, hogy valamiképpen kikerülje a népszavazási kérdést, egy biztosítóról és több pénztárról beszél. Pedig a lényeg ezzel nem változik: a kormány egy profitorientált, üzleti alapon működő több-biztosítós egészségügyi rendszert akar létrehozni, és az Albert házaspár kérdése igenis ennek megakadályozására vonatkozik. Itt az alkotmányjogászoknak még lesz jócskán dolguk az előttünk álló hónapokban.

– Ha az emberek leszavaznák, mégis érvényben maradna az egészségbiztosítási törvény, a Fidesz mire hallgatna: a „nép hangjára”, vagy az Országgyűlés döntésére?

– A törvényt egyértelműen vissza kell vonni, és egyébként is azt valljuk, hogy az életünket érintő fontos ügyekben az embereket illeti a döntő szó. Vannak érdekei az uniónak, a nagyhatalmaknak, a befektetőknek, természetesen ők is véleményt nyilvánítanak, de a végső szó, a döntés joga mindig a magyar népé kell hogy legyen. A kormány dolga ugyanis az, hogy a saját nemzetének érdekét szolgálja, ne másokét.

– Amennyiben megkeresnék, mit tanácsolna az ugrásra készen álló magánbefektetőknek? Kezdjék el felépíteni a saját egészségpénztárukat, vagy inkább várjanak?

– Azt mondanám nekik, hogy vegyék fel a kapcsolatot Járai Zsigmonddal, a Fidesz befektetési konzultációs tanácsának elnökével. Ő biztos tud nekik javasolni más, megtérülő befektetést…

– Visszatérve március kilencedikére, mi a népszavazás igazi tétje? Mert sokan azt remélik, ha érvényes és eredményes lesz, akkor nem csupán a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj szűnik meg, más következmények is lesznek.

– A népszavazásnak három tétje van. Az első a demokrácia visszavétele, erről az imént már beszéltünk. A másik cél a hazugság politikájának megbuktatása. Nem csupán a mostani kormányra nézve, hanem minden későbbi kormánnyal kapcsolatban világosan ki kell mondanunk, hogy hazugságra, az emberek megtévesztésére csak rendkívül súlyos következmények terhe mellett lehet politikát építeni. A harmadik tét pedig az, hogy az embereket értelmetlenül és igazságtalanul sújtó sarcokról szóló kormányzati intézkedéseket hatályon kívül helyezhetjük.

– Képzeljünk el egy forgatókönyvet: a mostani népszavazás eredményes lesz, eltörlik a sarcokat, de Gyurcsány marad. Aztán az egészségbiztosítási törvény ügyében is vereséget szenved a kormány, ám Gyurcsány akkor is ragaszkodik a helyéhez. Ezután a jövő évi EP-választást is megnyeri a Fidesz, azonban a kormányfő nem mond le. Mi lesz akkor?

– Semmit sem lehet kizárni, ezt a lehetőséget sem. Egy a fontos: hogy a különböző forgatókönyvek feletti való gondolkodás ne vegye el az energiát az alkotó tevékenységtől. A magyar politikának ugyanaz a baja, mint a magyar futballnak. Túl sokat spekulál. Hiba lenne azt gondolni, hogy egy-egy nagyszerűnek látszó gondolattal meg lehet spórolni a kemény munkát, a lefutandó kilométereket. Egy út van, dolgozni kell. Meg kell nyerni minden demokráciacsatát, ami előttünk áll. És ennek meglesz a következménye. Ha sokan akarjuk és jól dolgozunk, akkor inkább előbb, ha kevésbé dolgozunk jól, akkor inkább később. De a nagy fordulatok időpontjait, helyszíneit a politikában nem lehet előre pontosan kijelölni. Mondom még egyszer, dolgozni kell és bízni a munkánk értelmében. Mi most csak a következő feladatra, a népszavazásra, annak sikerére koncentrálunk.

– Lehet úgy előre tervezni egy – ahogy fogalmazott – demokráciacsatát, hogy a kormányt láthatóan egyáltalán nem érdekli a demokrácia? Az oroszokkal kötött gázszerződés részleteit titkolni próbálták, az egészségbiztosítási törvényt áterőszakolták…

– Így lehet csak igazán tervezni. Vannak emberek, akikben annál nagyobb az elszántság, annál több az energia, minél nagyobb a baj, minél nagyobb a rés a demokrácia bástyáján. Vannak ütésre lágyuló és ütésre keményedő anyagok – az emberek között is. Mi az ütésre keményedő fajtához tartozunk.

– Ha a totóban a plusz egyes kérdés az lenne, hogy Gyurcsány Ferenc megy vagy marad, mire tippelne?

– Engem a magyar demokrácia sorsa érdekel, nem a kormányfőé.

– A kettő nem függ össze?

– Nem, mert az egyik jövője már eldőlt, a másiké még nem. Annak pontos helyét és időpontját, hogy mikor és hol következik be a hazugság politikájának bukása, még nem tudhatjuk. De azt már tudjuk, hogy mindenképpen bekövetkezik. Ám a kormány bukása önmagában még nem jelenti automatikusan a demokrácia megerősödését is, ezért engem most csak az foglalkoztat, hogy újra az emberek véleménye és akarata legyen a döntő.

– Bár azt mondta, csak a következő feladatra koncentrál, de azért biztosan tudja már, mi várható a Fidesztől március kilencedike után.

– Átgondolt döntések sora.

– Kicsit konkrétabban?

– Alaposan átgondolt döntések sora.

– Mire számítsanak a tettre kész szimpatizánsaik, a polgári körök?

– A polgári körök hatalmas munkát végeztek az elmúlt években. Alapvető fordulatot hoztak a Fidesz életében azzal, hogy a legutóbbi önkormányzati választáson győztes helyi politikusaink hatvan százaléka olyan új ember, aki a polgári körök világából érkezett. Rengeteg tehetséges embert nyertünk ezáltal, akikből remek helyi és országos vezetők is lehetnek. Ezt a munkát kell folytatnunk, mert ezen az úton haladva az egész magyar közélet is megújulhat, minőségi változáson eshet át. A magyar politikusokkal szemben három kritériumnak kellene érvényesülni. Először is az ország vagy a helyi közösség érdeke legyen számukra az iránymutató, nem a személyes vagy a pártérdek. Legyenek feddhetetlenek, amit a polgároktól elvárnak, magukra is legyen érvényes. A harmadik kritérium pedig az, hogy legyenek tiszteletre méltóak. Az, hogy a polgári körökből több ezer új, tehetséges ember került ki, mutatja, hogy jó irányba indultunk el. Azt tanácsolom mindenkinek a polgári körök világában, hogy egyetlen percre se adja fel a reményt, és dolgozzon továbbra is azzal az elszántsággal az ország érdekében, amivel eddig is tette.

– A Fideszt és önt is temették a 2006-os választások után. Kívülről mégis úgy tűnik, a Szövetség minden eddiginél erősebb és elszántabb. Ön is így látja?

– A Fidesz és a körülöttünk létrejött szövetség Magyarország legerősebb és legszervezettebb politikai közösségévé vált. A Szövetség politikájának és tevékenységének középpontjába a szabadság, a törvényes rend, a gazdasági felemelkedés és a kulturális sokszínűség szolgálatát állítottuk. A szövetség-építés munkáját 2002-ben kezdtük el, és bár valóban rendre megjósolják a jobboldal végső bukását és széthullását, mégis újra és újra felemelkedik, megerősödik, és a kudarcokra is erejének növelésével válaszol. Eljön az idő, amikor megmutatkozik mindennek az értelme, és hazánknak olyan kormánya lesz, amelyet tehetséges, hozzáértő, a nemzet iránt elkötelezett emberek alkotnak. És akkor Magyarország minden tekintetben sokkal jobb hely lesz, mint amilyen most.

Bándy Péter