„A diákok bevonzásához fontos az olyan környezetet, ahol öröm tanulni”

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen Az egyetem ezeréves eszménye és jövőképe című konferencián tartott kerekasztal-beszélgetésen Varga-Bajusz Veronika közölte, hogy jelenleg minden második forintot a teljesítménykritériumok teljesítése után kaphatnak meg az intézmények.

Az új modellben az egyetemek egyfajta szolgáltató funkciót látnak el. Az állam mint megrendelő által megjelölt elvárásokat teljesítik, hogy a társadalomnak és a gazdaságnak hasznot hozzanak – hangsúlyozta. Megjegyezte: a teljesítménymérések és a nemzetközi rangsorok is azt mutatják, hogy a modellváltásban részt vevő egyetemek jól szerepelnek.

„Tizenkét magyar egyetem szerepel a világ legjobb öt százalékában, ami megerősíti, hogy jó irányba haladunk”

– mondta.

Stumpf István, a miniszterelnök stratégiai tanácsadói testületének tagja szerint a felsőoktatás átalakítását az indokolta, hogy kialakult egy „teljesítményminimalizáló” környezet, amely nem a teljesítményt ösztönözte, és ez nem szolgálta sem a diákok, sem az oktatók érdekét. A modellváltás az elmúlt néhány év tapasztalata alapján azt mutatja, hogy a tradíciók megtartása mellett, nemzeti keretek között a magyar felsőoktatás versenyképes és megáll a lábán – mondta.

Halász Gábor, az MCC Tanuláskutató Intézetének senior kutatásvezetője szerint az „állóvíz felkavarása”, az állami fenntartói modell átalakulása és az igény, hogy a felsőoktatás rugalmasabban illeszkedjen a piaci igényekhez, nemcsak magyar, hanem általános, globális jelenség.

Kacskovics Imre, az ELTE TTK dékánja egyetértett a kormány törekvéseivel, hogy új lendületre volt szükség a felsőoktatás megújításában. Az ELTE állami fenntartásban működő egyetemként is elmozdult teljesítményorientált irányba. Elfogadtak egy új stratégiát, konkrét teljesítményértékelési rendszert vezettek be, amelyet évente felülvizsgálnak – részletezte.

A dékán fontosnak nevezte az egyetemek együttműködését az ipari szereplőkkel és az innováció támogatását, ugyanakkor azt is, hogy az alaptevékenységükre, az alapkutatásra is fókuszáljanak. Ennek az egyensúlynak a megteremtése nem egyszerű – tette hozzá.

Hangsúlyozta: az egyetem számára stratégiai jelentőségű a harmadik missziós tevékenység, vagyis a felsőoktatásban létrehozott tudás társadalmi hasznosítása.

„A diákok ”bevonzásához„ pedig fontos, hogy olyan környezetet biztosítsanak, ahol öröm tanulni”

– mondta, hozzáfűzve, az ELTE TTK egyes szakjai a nemzetközi rangsorban előkelő helyet foglalnak el.

Varga-Bajusz Veronika a duális képzéssel kapcsolatban elmondta, az elmúlt években megduplázódott a szakképzésből sikeresen egyetemre felvett diákok száma, különösen a műszaki felsőoktatásban és az alkalmazott tudományokban, ahol a szakképzés az egyetemi lét előszobájává vált.

Megemlítette azt is, hogy a felsőoktatásban a gyakorlati képzés növeléséhez szemléletváltásra, egyfajta blokkosított tudásátadásra lenne szükség, ami már az egészégügyi képzésben megjelent, és a többi képzésnek is érdemes lenne átvennie.