A DK szerint az Európai Egyesült Államok a válasz

Dobrev Klára, a párt EP-listavezetője egy pénteki, budapesti konferencián azt mondta, hogy az elmúlt évtizedekben tapasztalható globalizáció és technológiai fejlődés számos pozitív eredményt hozott, de eközben komoly kihívások elé is állította az emberiséget. A többek között a klímaváltozást, a géntechnika által felvetett erkölcsi kérdéseket illetve a növekvő társadalmi egyenlőtlenségeket említő Dobrev Klára úgy látta, hogy ezekre a problémákra csak közösen lehet választ adni.

Az Európai Egyesült Államok létrehozása mellett érvelő politikus az eddigi uniós integrációs lépéseket jónak, de félkésznek nevezte. Azt mondta, hogy az Európai Egyesült Államok nem egy olyan birodalom lesz, amelyet egy központból irányítanak, létrejötte nem jelenti majd egyetlen nemzet elsőbbségét sem a többiek felett. A szuverenitások egy részét azonban a résztvevőknek közösen kell gyakorolniuk, például az energiapolitikában vagy a banki és pénzügyi szabályozásban is szorosan együtt kell működni – érvelt a politikus.

Európa akkor tud igazán egységes lenni, ha az állampolgároknak azokkal a mindennapi problémáival is foglalkozik, amikre eddig az EU szerint nem terjedt ki a közös szuverenitás – fogalmazott. Ehhez kapcsolódva kiemelte korábbi javaslataikat, amelyek az európai minimálbér, az európai minimálnyugdíj és az európai családi pótlék bevezetéséről szólnak. Ezeknek a forrásait elsősorban egy, a multinacionális cégekre kivetett uniós adóból lehet előteremteni – tette hozzá Dobrev Klára.

Az Európai Egyesült Államok egy sokkal gazdagabb, és sokkal erősebb Magyarországot jelent. Az Európai Egyesült Államok létrejötte nem kérdés, a magyaroknak pedig az a feladata, hogy semmiképpen se maradjanak ki belőle – mondta zárásként.

Molnár Csaba, a DK ügyvezető alelnöke arról beszélt, hogy a riogatások ellenére Európa és az európai integráció nincs válságban. Az Eurobarométer legfrissebb felmérése szerint az európai unió lakosságának 68 százaléka pozitívumként tekint az EU-ra. A magyar választók 79 százaléka is azt mondja, hogy jól jártunk az uniós tagsággal, miközben egy esetleges népszavazáson csak 17 százalék támogatná a kilépést – hangsúlyozta.

Az EP-képviselő cáfolta azt is, hogy a hagyományos, Európa-párti erők visszaszorulóban lennének. Ezek a pártok a májusi EP-választáson a szavazatoknak legalább a 70 százalékára számíthatnak, míg a populisták legfeljebb minden ötödik voksot tudnak megszerezni – érvelt. Ha igazak a felmérések, akkor a szélsőjobboldali, populista pártok aránya a választ követően sem fog változni az Európai Parlamentben – szögezte le.

A hagyományos, XIX. századi értelemben vett nemzeti szuverenitás eszméje már a XX. század második felében sem működött, ma pedig ilyen már nincs is – fogalmazott. A szuverenitás eszméjét ugyanis a XX. század második felében felváltotta a kooperáció eszméje – mondta Molnár Csaba. A szuverenitásról való önkéntes lemondás pedig nem tekinthető a szuverenitás csorbításának – jelentette ki.

Az európai népek sorsa már annyira „összegubancolódott”, hogy azt a szuverenitás logika alapján már nem lehet kibogozni – mondta, példaként említve, hogy Nagy-Britannia már három éve nem képes kilépni az Európai Unióból. A Brexit egyúttal is azt mutatja, hogy a kilépés nem nemzeti reneszánszt hoz, hanem izolációt, eljelentéktelenedést és gazdasági válságot – mondta az ügyvezető alelnök.

Az Új Köztársaságért Alapítvány és a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének európai parlamenti képviselőcsoportja által szervezett, „Európa válaszúton – a jövő perspektívái” című konferenciát egy belvárosi szálloda különtermében tartották, mintegy 100-150 főnyi hallgatóság előtt.