A doktori képzés kulcsfontosságú az innovációban
Magyarország akkor képes egyre jobban teljesíteni az innováció területén, ha kiemelt figyelmet kell fordít a doktori képzésben résztvevő hallgatókra. A kormány számos lépésével ezt célozta az elmúlt időszakban – mondta a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára pénteken az Óbudai Egyetemen a Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ) szervezésében megkezdődött Tavaszi szél című háromnapos nemzetközi konferencián.
Bódis László köszöntőjében kiemelte: Magyarországon ma egymillió lakosra mintegy 6500 kutató-fejlesztő mérnök jut, ami több mint 50 százalékos előrelépés a 2010-es, 3000 fős adathoz képest. Hozzátette: Németországban, Finnországban 9000-10000 főt is eléri a hasonló adat, tehát van még teendőnk.
A doktori képzésekről szólva Bódis László kitért arra, hogy hazánkban – szintén lakosságarányosan – tavaly ősszel 3600 doktori képzésben résztvevő hallgató kezdte meg a félévet, ami megegyezik a vonatkozó osztrák adattal.
„Azt szeretnénk látni, hogy a doktori képzés minél nagyobb arányban folyjon a matematikai, természettudományi, informatikai, műszaki, valamint egészség- és agrártudományi szakokon. Jelenleg a doktori képzésbe belépők 30 százaléka választ ilyen szakot, ami 2018 óta 50 százalékos növekedésnek felel meg. A külföldi hallgatók aránya a hazai doktori képzésben jelenleg 25 százalék, ez az elmúlt öt-hat évben 80 százalékkal emelkedett. Versenytársaink itt 35-37 százalékon teljesítenek” – szögezte le Bódis László.
Mint elhangzott, a kormány tavaly meghirdetett innovációs programjában, a Neumann János Programban hét kiemelt intézkedést határoztak meg a doktori képzés vonatkozásában. Ezek közé tartozott, hogy megerősítették a kiválósági alapú ösztöndíjakat, nagyobb autonómiát biztosítottak a felsőoktatási intézményeknek, létrehozták az Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Programot évente 10 milliárd forintos támogatási kerettel.
„Ambicionáljuk, hogy a doktori képzések az eddiginél jobban mozduljanak el az iparral, a gazdasággal való együttműködés irányába. Ennek érdekében adókedvezményt adnak a PhD-képzésben résztvevő foglalkoztatottak után, és lehetőséget teremtettek arra, hogy a tudományos teljesítmény mellett az innovációs teljesítményt is ismerjék el az előmenetel tekintetében. Emellett a hitelképesség és a nyugdíjbeszámítás tekintetében is előre léptünk” – sorolta a helyettes államtitkár.
A konferencián együttműködési megállapodást írt alá a Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) és a Doktoranduszok Országos Szövetsége (DOSZ); a dokumentumot a NIÜ részéről Bódis László vezérigazgató, a DOSZ oldalán Molnár Dániel elnök látta el kézjegyével.
A Tavaszi szél konferenciát immár 27. alkalommal szervezték meg a hazai és a határon túli doktorandusz közösség számára. A pénteki szekcióban köszöntőt mondott még Kovács Levente, az Óbudai Egyetem rektora, Csépe Valéria, a Magyar Akkreditációs Bizottság ügyvivő elnöke, Borhy László, a Magyar Rektori Kamara elnöke, Benyó Zoltán, az Országos Doktori Tanács elnöke, Szabó István, a HUN-REN stratégiai és innovációs vezérigazgató-helyettese, valamint Viktor Patrik, az Óbudai Egyetem Diák Önkormányzatának elnöke.
