A döntő többség elutasítja az erőszakot
A Századvég legfrissebb közvélemény-kutatása szerint "a magyarok döntő többsége kiáll az alkotmányos rend mellett".A Századvég legfrissebb közvélemény-kutatása szerint „a magyarok döntő többsége kiáll az alkotmányos rend mellett, és elutasítja, hogy a tiltakozók erőszakos utcai demonstrációkkal vonják kétségbe a kormány legitimitását”.
Fotó: MTI
A Századvég Alapítvány keddi, az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, az elmúlt napokban több olyan ellenzéki tüntetés is volt Budapesten, amely „erőszakba és agresszióba torkollott”. A tüntetők rendőröket támadtak meg, több középületbe megpróbáltak betörni, a demonstrációk során rongálások, gyújtogatások történtek. Ezeket a demonstrációkat ellenzéki politikusok vezetik – fűzték hozzá.
Közölték: a legfrissebb adatok alapján az események ismertsége magas, a megkérdezettek 88 százaléka hallott a demonstrációkról. Kiemelték, hogy a magyar lakosság döntő többsége (85 százaléka) továbbra is elfogadhatatlannak tartja a rendőrök ellen irányuló agressziót, valamint a rongálást és gyújtogatást a tüntetéseken. A válaszadók 12 százaléka tartotta ezt inkább elfogadhatónak, 3 százalék nem tudja vagy nem válaszolt.
Azt írták: a válaszadók 80 százaléka azzal sem ért egyet, hogy ellenzéki politikusok „erőszakos fellépésekre buzdítják” a szimpatizánsaikat. Erre a kérdésre 15 százalék válaszolt úgy, hogy inkább elfogadható, 5 százalék nem nyilvánított véleményt.
A lakosság többsége (59 százaléka) úgy látja, hogy a tüntetők és a tüntetések szervezői elvesztették az irányítást az események felett és túlságosan erőszakossá váltak. Ez 36 százalék szerint inkább hamis, 5 százalék pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni.
A kutatás adatai alapján a megkérdezettek jelentős többsége (73 százalék) ellenzi, hogy a kormányt akár erőszakos tüntetések árán is el lehessen mozdítani (25 százalékuk támogatja ezt).
A Századvég telefonos kérdőíves közvélemény-kutatást végzett vasárnaptól keddig, ezer, véletlenszerűen kiválasztott felnőtt embert kérdeztek meg. Az elemzésben közölt adatok legfeljebb plusz-mínusz 3,4 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amelyet az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.