A falu reneszánsza zajlik

– Milyen helyzetben van ma a magyar falu?

– Amikor Orbán Viktor miniszterelnök 2018-ban meghirdette a Magyar falu programot, az volt a kormány célja, hogy eltüntesse a városok és a kistelepülések közötti életminőségi különbséget, azaz ugyanolyan nívójú alapszolgáltatásokat kínáljon a falvak lakóinak, mint a városok polgárainak. A másik, hogy már a rendszerváltás előtt elkezdődött a falvak lélekszámának csökkenése. Az Orbán-kormány viszont szeretné megállítani, sőt, ellenkezőjére fordítani ezt a folyamatot. Jó úton járunk, számunkra is meglepő, hogy abból a 2500 településből, ahol ez az aggasztó csökkenés érzékelhető volt, most közel ezerben növekedni kezdett a népességszám.

– Az ellenzék már 2018-ban is azt állította, hogy színes álomképeket kerget csupán a kormány a faluprogram kapcsán…

– A kormány a falu reneszánszára számít. Nem alaptalanul. Van olyan harminclelkes település, ahol a polgármester arra panaszkodik, hogy elfogytak az építési telkek, másutt pedig új utcákat kellett nyitni a fiatalok által épített házaknak. Már nem az óvoda bezárása, hanem a bővítése okoz fejtörést a polgármestereknek. A kormány kétezernél is több óvodai fejlesztést támogatott csak a Magyar falu program keretében az elmúlt két évben, mert hál’ istennek, szükség mutatkozik rájuk. Támogatjuk az orvosi rendelők műszerbeszerzését, a falugondnoki szolgálat fejlesztését és a falugondnoki buszok forgalomba állítását is. Eddig 580 járművet adtunk át, ezt nemsokára kétszáz újabbal toldjuk meg. A falugondnoki buszok most emberek százait, ezreit szállítják az oltási pontokra.

– Megzavarta a vírusjárvány a Magyar falu programot?

– A járvány inkább ráerősített arra a folyamatra, amely már korábban elkezdődött, és amelyben főként fiatalok és fiatal családok tértek vissza, illetve költöztek ki falura. Rájöttek, hogy ott a tágasabb élettér, a szomszédok összetartóbb közössége miatt könnyebben átvészelhető a nehéz időszak. Magam is azt hittem eredetileg, hogy jelentősen mérséklődik majd például a falusi csok lendülete a pandémia miatt. Ehhez képest már tavaly tavasszal megugrott az igénylések száma, havi 900-1000 falusi csokos szerződést kötnek a bankok, eddig 18 ezer család közel százmilliárd forint értékben élt a pályázat adta lehetőségekkel.

– Az ország munkanélküliségi rátája a járvány idején is csupán 4,5 százalék. De hogy boldogulnak azok a falun élő emberek, akik eddig napi vagy éppen heti rendszerességgel jártak ki dolgozni például Ausztriába?

– Most is kijárhatnak, igaz, az osztrák fél is szigorúan ellenőrzi a határátlépést. Persze odaát is főként az éttermek és a szálláshelyek kerültek bajba, ezek köztudottan jelentős létszámú magyar munkaerőt alkalmaztak. Egyes vállalkozások ha fél fizetésen is, de igyekeztek megtartani a dolgozóikat, mások azonban teljesen lehúzták a redőnyt. Ez gond az érintett magyar családok számára, de nem szabad felnagyítani a problémát. Minden magyar kistelepülés más és más bajokkal küzd. Az elmúlt évtizedekben sok helyen bezárt a posta, megszűnt az iskola, az orvosi rendelő, a vasúti szárnyvonal és így tovább. A folyamatot felerősítette a szocialista kormányok tudatos faluellenes politikája, büntették a vidéket hagyományosan konzervatív gondolkodása miatt.

– Milyen kisvállalkozási formákkal verekedhetik ki magukat szorult helyzetükből azok a vidéki családok, amelyek a járvány miatt elveszítették a munkájukat?

– Azzal kezdem, hogy háromszáz olyan kistelepülés van ma hazánkban, ahol bezárt vagy soha nem is működött semmilyen kisbolt sem. A Magyar falu program egyik legújabb kezdeményezése pont ezen igyekszik változtatni. Nem egyszerűen élelmiszerüzletek kellenének, hanem olyan kereskedelmi egységek, amelyek az egykor virágzó szatócsboltok szerepét folytatnák. De meghirdettünk egy mikrovállalkozás-fejlesztési programot is. Ezzel elsősorban azokat a vállalkozókat segítjük, akiket sarokba szorított a járvány. Például egy fodrász, egy kozmetikus, egy villanyszerelő vállalkozását vagy egy autószerelő-, egy asztalosműhelyt. Huszonötmilliárd forintos keretet nyitottunk minderre. Segítjük azokat is, akik valamilyen háziipari tevékenységbe fogtak. A háziiparnak nagy hagyományai vannak a magyar vidéken, egy faluban mindenki tudja például, hogy melyik portán lehet a legjobb pálinkát, lekvárt vagy mézet, illetve fonott kosarat, kutyaházat kapni.

– Talpra állítható lenne valamilyen új formában az egykori háztáji rendszer? Ez is jövedelmet adhatna sokaknak a falvakban.

– Az agrártárca által irányított Vidékfejlesztési programban már most is vannak támogatási lehetőségek ilyen célra, és az elkövetkezendő években megnyíló történelmi mértékű fejlesztési források óriási segítséget jelentenek majd a háztáji gazdálkodást folytatóknak.

– A japánok vidéki nemzetnek tartják magukat, de a magyarokat is. Mindenekelőtt a természet szeretete miatt. Jelentett-e többletet a járványidőszakban a falusi lét a helyben élőknek?

– A magyar falu lakója felkészültebben nézett szembe a pandémiával. A haszonállatokon időről időre végigfutó járványokból már tudta, mekkora elővigyázatossággal kell ilyenkor viselkedni, mit kell tenni. A falusi ember közelebb van a Jóistenhez és a természethez. Ugyanez jellemzi a mi politikai közösségünket, amely vidéki emberekkel van tele, élén Orbán Viktorral. Nem véletlen, hogy a Fidesz és a KDNP már három választáson is megkapta a magyar falvak egyértelmű szavazói támogatását.

– A falusi embernek hagyományosan nagyobb a realitásérzéke, mint a városinak. Vajon ez 2022-ben is érvényesül majd?

– Persze. Ez a vidéki emberek habitusából, ezeréves tapasztalatából is adódik.

– Mit mutat ma a Magyar falu program mérlegkönyve?

– Magát a Magyar falu programot sem itt raktuk össze egy íróasztalnál Budapesten, azt a vidéki települések írták. Ők tudják, mire van szükségük, nekünk csak annyi dolgunk volt, hogy beszéljünk a falusiakkal, gyűjtsük egybe az igényei­ket. Mára a program komplex kezdeményezéssé nőtte ki magát, hiszen minden település más és más bajokkal küzd, mindenütt mások és mások az igények. Beszélgettem fiatalokkal, azt kérdve, mi kellene ahhoz egy faluban, hogy szívesen odaköltözzenek. Az egyik a bölcsődét és az óvodát említette, a másik a korszerű orvosi rendelőt, a harmadik a sportolási lehetőségeket, a negyedik a jó közlekedést. A programnak tehát minden kívánalmat szem előtt kell tartania. Ebben az évben a mikrovállalkozások és a kisboltok támogatása az új elem, illetve most hoztuk nyilvánosságra felelős állattartási programunkat is, amit az agrártárcával közösen indítottunk. Ez a kutyák és a macskák ivartalanításának, oltásának, chipbeültetésének támogatását jelenti az ötezer fő alatti településeken. A kormány eddig 600 milliárd forintot költött a Magyar falu programra. Sikerét az is jelzi, hogy érzékelhető népességáramlás kezdődött a falvak irányába. Ahogy mondtam már, paradox módon ebben szerepe van a járványnak is, mert ha jó az út, megfelelő az infrastruktúra egy faluban, akkor onnan sokkal nyugodalmasabban végezhető az online munka, mint egy pesti lakásból.