A fegyvert használni kell

– Korábban úgy tűnt, hogy csak egymásra lőnek a rivalizáló embercsempészbandák a szerb határ túloldalán. Aztán jött egy civileket megfélemlítő, kézigránátos támadás szintén odaát, Hajdújárásban. Nemrég viszont az embercsempészek automata fegyverekből tüzet nyitottak egy négytagú magyar–szerb rendőrjárőrre. Számított ekkora szintlépésre?

– Nem érdemes szintekről beszélni. Úgy szól a törvény mindenütt a világon, hogy aki illegálisan tart fegyvert, le kell tartóztatni, illetve ha használja is, ki kell iktatni. Teljesen mindegy, hogy kire lő az illető, amikor elsüti a pisztolyt vagy a gépkarabélyt, bűncselekményt követ el, ami nem maradhat következmények nélkül.

Tehát nem is értem a hatóságokat, különösen a szerbiaiakat, amikor külön kategóriákat próbálnak felállítani a kérdésben. Mondván, van olyan migráns, aki fegyvert tart magánál, de nem csinál vele semmit. Aztán van olyan, aki a határ előtt vívott bandaháborúkban el is süti azt a fegyvert, de még ez sem éri el igazán a szerb hatóságok ingerküszöbét: ritka vagy éppen el is marad ilyenkor az átfogó és hatásos fellépés. Végül pedig van olyan migráns vagy csempész, aki egyenesen a hatóságokra, esetünkben a magyar–szerb vegyes járőrre nyit tüzet. Ő nyilván a civileket sem kímélné. Talán most végre föllép a szerb rendőrség és csendőrség, de nem értem, miért kellett ezt a támadást megvárni. A migrációs jelenség logikájában benne van, hogy a ránk zúduló tömegek fegyvert használnak majd a magyar határőrizeti szervek ellen. Előre tudni lehetett, hogy eljutnak arra a pontra, hogy ha fegyverhez jutnak, meg is húzzák a ravaszt. Már csak azért is, mert egyre növekvő erőszakosságukat kegyesen elnézi a migrációban érintett európai országok többsége, azaz a migránsoknak nem kell keményebb következményektől tartaniuk.

– Miért ilyen passzívak a szerb hatóságok?

– Belgrád azt szeretné, ha egyszerűen csak átvonulnának Szerbián a migránstömegek, az a fontos számára, hogy ne maradjanak az országban. Látják, hogy úgyis képtelenek megállítani az áradatot. Szerbiának nincsenek kerítései, nincs hatékony határvédelme déli és keleti régióiban. Azzal hitegeti magát a belgrádi politikai elit, hogy Szerbia nem célpontja az inváziós seregeknek, azok egy gazdag országba akarnak menni, amelyikről azt hiszik, hogy ott kolbászból van a kerítés. És persze érvényesül a szerbek praktikus gondolkodása is. Hiszen ha eljárást kell kezdeményezniük az elfogott csempészek vagy migránsok ellen, ha bíróság elé kell citálni őket, az költség, idő és energia. Ráadásul a végén úgysem sikerül kiutasítani őket, miközben a balliberális média végig géppuskatűz alatt tartja a hatóságokat, a hivatalokat és az igazságügyi rendszert. A konfliktusok örök törvénye, hogy az elején kell megfogni a veszélyt jelentő cselekményeket és történéseket, mert kellő fellépés híján eszkalálódni fognak, és lehetetlen lesz bármit is kezdeni velük.

– Nincs benne az az elem a szerb passzivitásban, hogy a csatlakozás előtt álló Belgrád szeretne jófiúnak látszani Brüsszel szemében, és ezért nem akar a magyarokhoz hasonlóan fellépni a migráció ügyében?

– Én másként látom. Mindez addig lehetett igaz, amíg a világot Amerika irányította, és csupán ő volt az egyetlen erőcentrum. Ma már viszont legalább két pólusról kell beszélnünk, hiszen Oroszország visszatért a nagypolitika színpadára, és a folyamatosan erősödő Kínával szövetségben alternatívát jelent az atlanti világgal szemben. Szerbiát pedig történelme, kultúrája, például a latin mellett párhuzamosan használt cirill ábécéje is erősen kötik az oroszokhoz. Szerintem Belgrád már nem is sürgeti annyira az EU-csatlakozást, hiszen újra erősebbé váltak az orosz irányú gravitációi. Tehát úgy vélem, a szerbek migránsokkal szembeni engedékeny fellépése valóban gyakorlatias számításokban gyökerezik. Belgrád most válaszút előtt áll. Ez olyan lehetőség a számára, amilyen még nem volt fél évvel ezelőtt.

– Honnan szereznek fegyvert a migránsok, illetve az őket vezető embercsempészek?

– Tényszerűen bizonyítva van, hogy ezek javarészt Ukrajnának szánt gépkarabélyok, amelyeknek lába kélt útközben. Zárójelben teszem hozzá, hogy a gyártók nem is nagyon aggódnak emiatt, mert az ukrán állam egyelőre nem fizet értük, viszont annál jobban fizet a feketepiac. Természetesen kézifegyverekről van szó, amelyek könnyen elrejthetők, könnyen szállíthatók. Főleg az unió területén, ahol a schengeni övezetben nincs vagy pedig csak jelképes a határellenőrzés az egyes országok között. A másik pedig, hogy a délszláv háborúban használt kézifegyverek döntő többsége még mindig kinn van a lakosságnál, illetve különféle bűnözői csoportoknál. Ez is komoly beszerzési forrás lehet a migránsokat vezető csempészek számára. Hasonló a helyzet Ukrajnában is, ahol a háború kezdetét követően hétmillió gyalogsági fegyvert osztottak szét a lakosok körében azzal a felkiáltással, hogy mindenki védje a hazát. Újabb forrásául a csempészeknek, hiszen a korrupt ukrán katonai és hivatali rendszeren keresztül ezekből a fegyverekből is számtalan példány kerül a migránsokhoz.

– Sok mindent tudunk már a migrációról. De azt nem, hogy hol van az a magas pont, ahonnan irányítják…

– A helyszínen már csak a végrehajtókat és a közöttük meglévő szigorú munkamegosztást, a kiépített szervezeti struktúra talpas katonáit látjuk. Maga a konkrét irányítás az interneten és a mobilszolgáltatásokon keresztül történik, nem véletlen, hogy minden migránsnál van mobil, amelyet fizetnek neki valahonnan, a csoportok vezetői pedig tabletet is hordanak a hátizsákjukban. Ez az a kommunikációs rendszer, amely utasításokkal és konkrét útvonal-meghatározásokkal, koordinátákkal látja el a migránsokat, sőt azt is megmondja, hol kivel, milyen sétáltatókkal és autóvezetőkkel kell találkozniuk. A digitalizáció abszolút lehetőséget ad arra, hogy bizonyos bűnözői csoportok a legmagasabb szintről, szinte láthatatlan magasságokból szervezzék a migrációs turnusokat. Azaz hiába fogja el valamilyen hatóság a terepen ügyködő csempészeket, persze el kell fogni őket, nem jut sokra, mert nem ők állnak a rendszer döntéshozó posztjain.

– Ami ma történik a migráció terén, az politikai vagy alvilági folyamat?

– Elárasztani Európát, megfosztani a kultúrájától és a hagyományaitól, ez abszolút politikai döntés. A másik, hogy valóban elnéptelenedés, demográfiai krí­zis jellemzi a földrészt, amit úgy akarnak megoldani bizonyos kormányok és ideológiai irányzatok, hogy idegen térségekből és kultúrákból csalogatnak ide embertömegeket. Én emögött azonban gyanús spekulációt és romboló szándékot látok, mert azt már mindenki tudja, hogy a kérdéses kultúrák nem integrálhatók az európai kultúrába. Ráadásul olyanok, amelyek ha teret kapnak olyanformán is például, hogy nem veszik el a fegyvereiket Szerbiában, akkor minden gátlás nélkül tüzet nyitnak a magyar határőrökre. Ez egy nagyon komoly politikai machináció, amiért egyszer felelniük kell az érintett politikusoknak. És persze erre épül rá aztán a pénzszerzésben érdekelt maffiavilág.

– Gyakorta hangoztatja, hogy a migráció nem más, mint háború Európa ellen. A lövések után most azok is igazat adnak Földi Lászlónak, akik eddig vitatták ezt a tételt. Ez már tényleg háború, vagy aminek továbbra is sokan mondják, csak egy szerencsétlen, egyedi eset?

– Én arra utaltam, hogy ideológiai háború folyik a normalitás és az abnormalitás között. Pont azért beszéltem háborúról, mert a hazai közvélemény nem érzékelte igazán az események súlyát, hiszen itt békében és normalitásban élhetnek az emberek. Figyelmeztettem mindenkit arra is, hogy az ideológiai háború könnyen átcsaphat fegyveres összetűzésekbe. Most két fő problémát látok e tekintetben. Az egyik Ukrajna, ahonnan a legkülönfélébb mozgalmak, terrorszervezetek láthatják el magukat fegyverrel. A másik az, ami Németországot jellemzi. A Bundeswehr katonáinak húsz százaléka muszlim hitű és hátterű. Önmagában semmi baj nem volna ezzel, de ha azt nézzük, milyen dinamikusan terjed és nyer teret a muszlim valláshoz kapcsolódó agresszív ideológia a nyugat-európai migránsközösségekben, akkor azt mondhatjuk, hogy immár nemcsak kézifegyverekhez, de idővel nehézfegyverekhez, sőt talán nukleáris eszközökhöz is hozzájuthat az a haderő, amelyik a kifejezetten katonakorú férfiakból álló migrációs tömegekkel került be az unióba.

– Mit lehet tenni?

– Visszatérve a határnál történt atrocitásra, azt mondom, ha kézifegyvert lát a járőr egy migránsnál, aki akár használja azt, akár nem, keményen és gyorsan hatástalanítani kell. Különben előbb-utóbb beül egy németektől elvett harckocsiba.

– Ott volt négy rendőr, rájuk lőttek, automata fegyverből. Egy másik felvételen azt lehetett látni, hogy egy csempész átmászik a kerítésen, leveszi a válláról a gépkarabélyát, és azzal fedezi a mögötte átkapaszkodó oszlopot. Mi van, ha megjelenik a magyar határőrség? Meghúzza a ravaszt? De a határőrök és a rendőrök csak önvédelemből lőhetnek. Miközben a szaúdi határvédelem az elmúlt bő egy év alatt több száz Jemen felől érkező erőszakos, illegálisan belépni akaró migránst lőtt le. Különösebb nemzetközi visszhang nélkül…

– Azért történhetett meg ez, mert a szaúdiak védik a határaikat. Minden alkotmány kimondja a határok sérthetetlenségét. Nem szabad különbséget tenni azok között, akik megsértik az adott határ rendjét. Nincs olyan, hogy ezzel elnéző vagyok, azzal pedig nem. Ezt nem indokolhatja semmilyen politikai spekuláció, a külső schengeni határok semmilyen szinten és semmilyen okkal sem lehetnek átjárhatók. Harmincöt éve a magyar határőr éles fegyverrel járőrözött, és ha egy határsértő nem engedelmeskedett a felszólításnak, használnia is kellett a fegyvert. Ezért nem vonták felelősségre. Azért viszont igen, ha nem lőtt, és ezzel mintegy segítette a határsértőt. Vagyis az esküjével szemben nem vigyázott Magyarország határára. A migránsok látják, hogy Európában nem kell számolniuk ilyen szigorral. Sőt! Véletlenül se legyen félreértés, nem szeretném, ha embereket lőnének halomra a magyar határon! Soha ne csattanjon el ott úgy fegyver, hogy emberéletet követeljen. De ahogy látjuk, sajnos el fog csattanni! Csak az lesz a kérdés, ki húzza meg előbb a ravaszt. Amennyiben a már említett migráns fegyverrel állt ott a kerítés aljában, ez két dolgot jelent. Hogy volt már katona, azaz tudja, miként kell támogatni és fedezni egy mögötte érkező oszlopot. És hogy katonaként gyakorolt eleget, tehát eltalálja a helyszínre érkező rendőröket, határvadászokat. Ezért mondom, ilyenkor elsőként kell lőni.

– Csakhogy joggal tartanak a rendőrök és nyilván a határvadászok a fegyverhasználatot vizsgáló eljárástól. Vajon bebizonyosodik-e a jogos önvédelmi helyzet?

– Felejtsük el már ezt az egészet! A határőr, a katona, a rendőr nincs önvédelmi helyzetben, ő harchelyzetben van! Védi a rendet, a határt, a törvények erejét, az emberek biztonságát. És ezt feltételek nélkül, mindenáron és minden eszközzel kell tennie azokkal szemben, akik nemcsak törvényt akarnak sérteni, de tudatosan támadják az ország szuverenitását. Vizsgálat? Ha a rendőrrel fegyverrel a kezében szembeszáll valaki, ott nem nagyon van min gondolkodni.

– Ön szerint hová vezet az az út, amelyre az új ideológiák jegyében akarja rátolni Európát a Nyugat?

– Már 2015-ben is beszéltem arról, hogy nagy szigorral kell elejét venni a fenyegető folyamatoknak. Nyugaton viszont teljesen más filozófia uralkodik, ami odavezet, hogy polgárháborús konfliktusok tömege robbanhat ki idővel Európában. A nyugati társadalmak csendes beletörődéssel élik egyre veszélyesebb mindennapjaikat. Nem értem, miért nem kelnek fel, miért nem ágálnak ez ellen. Sőt, még azt is megengedték a vezetőiknek, hogy megvonják tőlük a véleménynyilvánítási szabadságot. Sajnos benne van az eszkaláció a folyamatok logikájában, robbanás fenyeget. Minden erővel vissza kellene terelni a dolgokat a törvényes útra, és belesimítani a kezelhetőség formáiba.