A feledés levelei

Európa még alig ismeri a röviden csak khatnak nevezett kábítószert, Afrikában viszont már évszázadok, ha nem évezredek óta használják, fogyasztják. A migráció felerősödésével azonban érzékelhetően terjed kontinensünkön is, a magyar hatóságok 1,8 tonnás khatszállítmányt foglaltak le az év elején.

– Egy növényről van szó, a khatcserjéről, melynek leveleit és fiatal hajtásait kell rágni a hatás eléréséhez. Meglehetősen hosszan, akár másfél-két órán keresztül. Az emberi nyállal oldódik e masszából a katin, vagy katinmon nevű hatóanyag, amelyet egyébként éppen egy magyar kutató, Szendrei Kálmán izolált még az 1970-es évek elején Szegeden – mondja dr. Csákó Ibolya rendőr alezredes, gyógyszerész, az ORFK kiemelt főreferense.

A kioldódó anyagnak amfetamin jellegű hatása van, azaz felszabadítja a gátlásokat, feldobottá, beszédessé teszi az embert, bizonyos értelemben hasonlít az alkoholhoz, sőt, éppen ott fogyasztják előszeretettel, ahol a vallási és életviteli szokások, a hagyományok tiltják az alkoholt, vagy ahol eleve nem is ismerik az alkoholos hatású italokat. Dr. Újhelyi Eszter biológus, immunológus szerint a khatcserjét Afrikában, azon belül is elsősorban Eritreában, Szomáliában, Etiópiában, Kenyában, illetve az Arab-félszigeten, Jemenben termesztik. Szárazságtűrő, igénytelen, kevés munkát igénylő növény, a magasabban fekvő termőterületeken „érzi jól magát”. Utcán is árulják, teljesen nyíltan és legálisan, mintha csak főtt kukoricát kínálnának. Az afrikai térségben körülbelül két amerikai dollárt költ egy-egy khatfüggő a napi adagjára. Európában – már csak szállítás miatt is – drágább. Nagy-Britanniában akár az 5-6 fontot elérheti egy adag ára. Az afrikai kultúrákban a khatlevelek rágása talán egy évezrednél is régebbre visszanyúló hagyomány, a férfiak jellegzetes időtöltése, melyet vidám beszélgetések, tréfás tervezgetések kísérnek. A levélrágás rendes része a családi, rokoni összejöveteleknek, ünnepségeknek, de adott esetben üzleti megbeszélések, sőt, hivatalos tárgyalások sem múlnak el nélküle.

A khat így, első ránézésre akár ártatlannak is tűnhet. Dr. Újhelyi Eszter szerint viszont érdekes hatása az, hogy másnap szinte semmire sem emlékezik az ember, ami a rágcsálás idején történt vele. Ezek szerint komoly idegrendszeri hatása van, ami adott esetben egyfajta szellemi hanyatláshoz is vezethet, bár ezzel kapcsolatosan még sehol sem végeztek tudományos kutatásokat. Dr. Zacher Gábor toxikológus pedig egyenesen arra utalt egy korábbi nyilatkozatában, hogy a nagyobb mennyiségű, úgymond „kábítószerszerű” khatlevélfogyasztás rákos megbetegedést is okozhat. Társadalmilag további kellemetlen hatás, hogy az esténként khatlevelet rágcsáló férfiak másnap nehezen ébrednek, akár délig is alszanak. Aznap tehát már nem tudnak dolgozni, a megrögzött khatfogyasztók általában rendszertelenül járnak munkába. Nagy-Britanniában, ahol nem büntetik a khatlevelek tartását és fogyasztását sem, készült egy felmérés az afrikai migránsok körében. A válaszadók 49 százaléka betiltaná a levelek rágcsálását, mert úgy véli, hogy a „kellemes bódulat” nélkül jóval előbbre tartanának a Nagy-Britanniába bevándorolt fekete közösségek.

A leveleket és friss hajtásokat igyekeznek frissen felhasználni, egyes tapasztalatok szerint ugyanis 48 óra alatt lebomlanak bennük a hatóanyagok, mások ezt az időt 72 órára teszik. Dr. Újhelyi Eszter azt mondja, hogy Afrikában banánlevelekbe csomagolják a „leszedett” khatcserjéket a termesztők, így tartósítják őket a közeli felhasználásig. Leleményes megoldás, teszi hozzá a kandidátus asszony, de csodára ez sem képes, a hatóanyagok lebomlása így is menthetetlenül megkezdődik.

A khatlevelek euforizáló hatását egyetlen szakember sem vitatja, sőt, azt sem, hogy ez a hatás – más szerekhez képest – gyenge vagy legfeljebb közepes mértékű. A levelekből ugyanis képtelenség olyan sokat rágni, hogy az erős kábítószeres befolyásoltságnak feleljen meg. Változnak azonban a dolgok. Dr. Csákó Ibolya szerint Afrikában, a khat eredeti hazájában például már nemcsak a férfiak előjoga a khatlevélrágcsálás, de fogyasztják gyerekek és asszonyok is. Jelentősen növekedett a khatcserje termőterülete is, először csak a kávéültetvényeket kezdte kiszorítani, később azonban már fontos élelmiszernövényeket is. Abban a földrajzi régióban, ahol az élelem hiánya és az alultápláltság visszatérő probléma! Újabban Nigériában is terjed a khatfogyasztás, illetve a cserje termesztése, noha az ország nagy népességrobbanás előtt áll, s minden termőterületre égető szüksége lenne.

A khat hatóanyagai rajta vannak az ENSZ pszichotrop szerek listáján, a WHO, vagyis az Egészségügyi Világszervezet 1980-ban kábítószernek nyilvánította a khatleveleket. Ennek ellenére komoly vita folyik ma is a cserjék ter­mesz­tése körül, több helyen is legalizálni szeretnék. Becslések szerint a világon körülbelül 20 millió ember rág khatlevelet rendszeresen. Az európai „ízléstől” idegen a khat, hangsúlyozza dr. Csákó Ibolya, elsősorban azért, mert keserű a levelek íze, s hosszú időbe telik, amíg hatni kezdenek a belőle kioldódó anyagok. Ezzel együtt a migránsok számának emelkedésével jól érzékelhetően nőtt az európai fogyasztás mértéke. Az Angliában élő szomáliai közösségek felléptek már a khat legalizálásáért is.

A magyar hatóságok 2008-ban találkoztak először a növénnyel, akkor 60 kilogrammot foglaltak le. Itt még banánlevelekbe csomagolva érkeztek a cserjék, a szállítmányt pedig hűtőládákba, jég közé helyezték. Az úti cél Anglia volt. Tavaly 70 kilogrammot foglaltak le a magyar rendőrök, az idén viszont már 1,8 tonnát. Dr. Csákó Ibolya szerint minden jel arra utal, hogy komoly feldolgozóipar telepedett rá a khatcserje termesztésére, magasan képzett szakemberekkel, jól felszerelt laborokkal. A korábbi tapasztalatok ellenére sikerült ugyanis kiszárítani a khatleveleket, de úgy, hogy azok megtartották hatóanyagaikat. Az 1,8 tonnás szállítmányt – amely szintén Angliába tartott – „csomagolt tealevélként” tüntette fel a papírokon az afrikai feladó. Ebben az ügyben tizenegy eljárás folyik Magyarországon. Másutt ennél sokkal nagyobb volt a khat forgalma, 2008-ban Németországban 30 tonnát, Svédországban pedig 11 tonnát foglaltak le, s azóta is folyamatosan növekednek a mennyiségek – párhuzamosan a migránsok számának emelkedésével. A Magyarországon elfogott szállítmány Kenyából indult, s egy hazánkban élő nigériai állampolgár címére adták fel, a zöldtea-csomagoknak álcázott khatlevelek végső állomása London lett volna, ott már várta is a zsákokat egy szomáliai származású nő.

Egyes szakértők szerint a kiszárítással elindult a khatlevelek igazi drogkarrierje, mert ebből jelentős, a hagyományosnál jóval nagyobb mennyiséget lehet fogyasztani egyszerre, s így a hatás is jelentősen fokozható. Hozzá kell tenni, már a kisebb dózisok is függőséget okozhatnak. Nyugaton született tanulmányok pedig arról számolnak be, hogy a khatlevelek fogyasztásánál eltűntek a régi, Afrikában meglévő vallási és társadalmi szabályok, hagyományok. Egyelőre azok esetében okoz gondokat, elsősorban pszichotikus tüneteket a khatlevél, akik amúgy is valamilyen pszichés vagy mentális problémával küszködnek.

Egyébként a levelek feltűntek már Spanyolországban, Olaszországban, Dániában és Norvégiában is a nagyobb migráns közösségek megtelepedésével. Eddig Hollandia és Nagy-Britannia volt a khatszállítmányok európai belépőországa, de a tapasztalatok szerint a terjesztők egy lehetséges magyar útvonal kiépítésével is kísérleteznek. Újabban az Egyesült Államokba irányuló szállítmányok is felbukkantak a nemzetközi drogkereskedelemben.

Ahogy szó volt róla, a khat oldja a gátlásokat, felszabadítja és feldobja a fogyasztót, sőt, fokozza a mentális vagy pszichés betegségben szenvedők tüneteit. Ebben az esetben könnyen segítheti azokat a migránsokat terrorcselekmények elkövetésében, akiknek saját fanatizmusuk kevés lenne ehhez. Egyes felmérések és tapasztalatok szerint már amúgy is jelentősen kötődik a khatcserjék termesztése a terrorizmushoz, az ebből származó bevételek nagy része ugyanis szélsőséges szervezetekhez áramlik.

Sinkovics Ferenc