– Merre tart Ercsi?

– Sokakkal együtt én is úgy érzem, kisvárosunk zsákutcába jutott. Az elmúlt húsz évben Ercsinek, egy kétéves periódust leszámítva, baloldali vezetése volt. A rendszerváltás óta a várost folyamatos és egyre gyorsuló hanyatlás jellemzi, és még a legjobb szándékú vezető alatt sem tudott fejlődési pályára állni. A jelenlegi polgármester lendületes folytatást ígér, a többi jelölt pedig alapvetően ugyanarra vezetné a települést. Húsz éve tartunk a zsákutca vége felé, ezért teljes fordulatra van szükség. A legnagyobb probléma, hogy a városvezetés eltávolodott az emberektől, idegenné és életszerűtlenné vált. A polgármesterjelöltek is úgy gondolkodnak a városról, mint egy cégről, amelyet pénzügyi-gazdasági szakértelemmel kell irányítani. Holott egy városra nem úgy kell tekinteni, mint egy cégre, hanem sokkal inkább úgy, mint egy családra. Az egyik polgármesterjelölt azt mondta erre, én nem értek máshoz, csak az emberekhez.

– Ezt sértésnek szánta?

– Én bóknak veszem, hiszen Ercsiben emberek élnek. A megoldandó kérdések messze túlmutatnak a gazdasági kérdéseken, családokról, emberi életekről van szó. Sosem állítottam, hogy mindenhez értenék, de azt tudom, hogy kihez lehet fordulnom tanácsért, hiszen sok gazdasági szakembert ismerek, akiknek a véleményét polgármesterként is kérni akarom.

– Például mihez?

– Programom két fő részre osztható. Elsődleges célkitűzésem városunk megtartó képességének visszaszerzése, a második pedig Ercsi vonzóvá tétele. Súlyos probléma, hogy az itt élő családok gyermekeinek nagy része nem a helyi Eötvös József Általános Iskolában tanul, hanem a környező települések iskoláiban, Százhalombattán, Ráckeresztúron. Hajdani patinás iskolánk nagyon rossz állapotban van, a szülők nem szívesen járatják ide gyermekeiket. Az oktatás sokszínűvé tételével szeretnénk megállítani ezt a folyamatot, alternatívát biztosítva a családok számára, akár már 2011 szeptemberétől. Ehhez szükséges egy egyházi fenntartású, esetleg az ercsi hagyományt felélesztve, rendi vagy alapítványi iskola létrehozása. Távolabbi terveink között pedig egy középiskola létrehozása van. A legfontosabbnak azt látom, hogy az ercsieket kivezessem az apátiából. Nyolc éve élek Ercsiben, boldog házasságban feleségemmel, akivel jövőre leszünk húsz éve házasok. Hamar megszerettük ezt a várost és az itt lakó embereket.

– Miért szeretne polgármester lenni?

– Azért, mert látom a nehézségeket, és nem kívánok beletörődni abba, hogy minden így marad. A helyi polgárőrséghez is azért csatlakoztam, mert szerettem volna tenni a változásért. Szeretném, ha két tizenéves gyerekem is vonzónak találná ezt a várost, és itt telepednének le.

– Hogy értette azt, hogy rossz állapotban van az iskola?

– Úgy, hogy a gyerekek már az iskolában sincsenek biztonságban, és ugyanez elmondható a tanárokról is. Azt hallom, hogy sokszor lehetetlen tanítani. Ezért a helyi oktatási reform és a közbiztonság javításának kérdése szorosan kapcsolódik egymáshoz. Sajnos Ercsiről az utóbbi években csak akkor lehetett hallani, ha valamilyen bűncselekmény történt itt. Kilencezres lélekszámú városunkban mintegy ezerötszáz cigány ember él, akiknek egy kisebb hányada félelemben tartja a lakosságot. Mindennaposak az emberek nyugalmát megzavaró események: a kiabálások, hangoskodások, a szóbeli fenyegetések. Egy város lakosságát azonban senki nem tarthatja rettegésben. Találkoztam sok olyan roma polgárral, aki maga is szenved ettől a helyzettől és változtatni szeretne a cigányság helyi megítélésén. Az ilyen emberek érdeke és az egész város jóérzése is azt követeli, hogy azok, akik nem tartják be a törvényeket, rács mögé kerüljenek, aki pedig ki szeretne törni nehéz sorából, az tanulhasson és dolgozhasson. Szeretnénk hatékonyan együttműködni a helyi cigányság vezetőivel, a cigány kisebbségi önkormányzattal, hogy dolgaikat rendezve, becsületesen dolgozva, ercsi lakossága körében való megítélésük és önbecsülésük is javuljon. Az iskolában néhány diák rettegésben tartja a tanárokat és sokszor egymást is. Sajnos az önkormányzat nem áll a tanárok mellé. Szerencsére az országos politikában tavasztól változás történt, az új kormány azon is dolgozik, hogy kezelje ezt a problémát.

– Ami nem lesz könnyű…

– A rendőrség, a polgárőrség, a településőrök, a mezőőrök, valamint a településünkön működő biztonsági szolgálatok munkáját jobban össze kell hangolni. 2003 óta vagyok tagja a polgárőrségnek. Még egyszer sem hallottam, hogy a városvezetés elismerően szólt volna rólunk. Az erkölcsi megbecsülés mellett szeretném a polgárőrök felszereléseit megújítani. Szükség lesz új autóra, mert a mostani széthajtott autóval nem lehet terepre kimenni. Kellenének rádióvevő készülékek is. De ugyanez igaz a rendőrségre is. Egyszer egy hívásomra csak késedelemmel tudott kiérni a járőr, mert nem helyi lakosként nem tudott eligazodni Ercsiben. Ezt egyszerűen meg lehetne oldani egy-két GPS-berendezéssel, amelyeknek a beszerzésével a város kifejezhetné a rendőri állomány iránti megbecsülését is.

– Az ön szomszédja volt az a V. Tamás, akit idén májusban agyonvertek, mert állítólag lefújta permettel egy cigány család több tagját. Milyen viszonyban volt az elhunyttal?

– Jó szomszédok voltunk, mondhatni barátok. Sokat segített nekem a ház körüli munkákban, önzetlen ember volt. A rendőrségen a tanúkihallgatás során kérdezték tőlem, hogy elkeseredett volt-e. Persze hogy az volt, itt Ercsiben elég sokan azok. A gyilkossággal egy nőt vádolnak, de mindenkinek kétségei vannak afelől, hogy ő egyedül verte volna agyon Tamást. Sajnos egyelőre nem látom, hogy előre haladna a nyomozás, bár remélem, hogy azért a háttérben tovább tart a bűnügy felderítése. A polgármester a gyilkosság után azt nyilatkozta, hogy a szóban forgó cigány család már régóta rettegésben tartja az itt lakókat és „mételyezi” a várost. Ha ez igaz és tudott erről, akkor miért nem lépett fel velük szemben? Engedély nélkül épült a házuk, szabálytalanul tartják az állataikat, lopják az áramot és a fákat. Hetente rájuk kellett volna küldeni a hatóságokat, akkor talán megunták volna az állandó zaklatást és itthagyták volna Ercsit. Persze az lett volna a legjobb megoldás, ha bíróság elé állítják őket.

– Hogyan tenné vonzóbbá a várost?

– Ercsi egyik legnagyobb gyengesége, hogy nincs igazi városközpontja. A vidékfejlesztési miniszter ígéretet tett, hogy az új városvezetés megkapja a laktanyát, ahol városközpontot tudnánk kialakítani, játszótérrel, szabadidő-parkkal, megtöltve élettel ezt a területet is. Szeretnénk létrehozni egy önkormányzati tulajdonú városüzemeltetési vállalatot is, amely összefogja a kommunális feladatokat úgy, hogy helyi munkaerőt és vállalkozókat alkalmaz. Új munkahelyek jönnek létre, megélénkül a város gazdasága, városunk tisztább és rendezettebb lesz. Az üresen álló, eladó lakásokat megvásárolná az önkormányzat, a városüzemeltetési vállalattal felújíttatná és szociális bérlakásokká, szolgálati lakásokká alakítaná. Célunk, hogy itt tartsuk a fiatalokat, miközben szakembereket, orvosokat, tanárokat, rendőröket csábítunk a városba. Új orvosokra az egészségügyi központ fenntartása miatt van szüksége a városnak, amelynek olyan magas színvonalú egészségügyi ellátást kell nyújtania, hogy a környező településekről is ide jöjjenek a betegek. Szeretnénk a MÁV-val együttműködve a vasútállomást felújítani, és őrzött parkolót kialakítani, ezzel megszüntetni az áldatlan állapotokat, a rossz közbiztonságot. Tárgyalni szeretnénk a MÁV-val, hogy az elővárosi közlekedést Ercsiig hosszabbítsa meg. Terveink között szerepel még egy benzinkút megépítése is.

– Ez bizony nem kevés.

– Ráadásul az ipari park nyolcvan százaléka nincs kihasználva. Ezért lehetőség szerint csökkenteni kívánjuk a lakosságot és a helyi vállalkozókat terhelő adókat. Az iparűzési adót sávossá tesszük és kedvezményeket vezetünk be azon vállalkozók számára, akik munkahelyeket teremtenek és ercsi polgárokat foglalkoztatnak. Elsősorban olyan területen szeretnénk munkahelyeket létrehozni, aminek Ercsiben hagyománya volt. Például az állattenyésztés, a mezőgazdaság, és a feldolgozóipar. Szeretnék kialakítani egy piacot is, ahol az ercsiek olcsón juthatnak minőségi háztáji termékekhez és eladhatják az általuk termelt árukat.

– Öten versenyeznek a polgármesterségért. Mire számít?

– A mi csapatunk a nemzeti összefogás jegyében állt össze. Jelöltjeink jól reprezentálják Ercsi lakosságának sokszínűségét. A kampány feszített tempójában még inkább megerősödött bennem, hogy ezekkel a jelöltekkel nagyon hathatós változásokat tudnánk végbevinni a városban. Nemcsak jó ötleteik vannak, de tisztán látják és értik a gyökérproblémákat is, készek felvenni ezekkel a harcot és tiszta szívből szeretik a várost és annak lakóit. Mindez jó ok a reménységre. Remélem, a város lakossága is látja ezt és mindannyiunkat bejuttat a most megalakuló önkormányzati testületbe.

Lass Gábor

GYŐRI MÁTÉ

1970-ben született Szegeden.

1990-94 között Budapesten, a BaptistaTeológiai Akadémián szerzett lelkészi diplomát.

1994-től 1998-ig a Karcagi Baptista Gyülekezet lelkésze.

1998-2002 között az Egyesült Államokban tanult vezetéselméletet és teológiát.

2002-től 2010-ig a Kelenföldi Evangéliumi Gyülekezet lelkipásztora.

2003-től a Magyar Evangéliumi Egyház vezetője.

Nős, két gyermek édesapja.