Fotó: ShutterStock (illusztráció)
Hirdetés

A biztos az „Irány az 55 százalék” elnevezésű uniós intézkedéscsomaggal kapcsolatos vitában szólalt fel. A rendelkezések célja, hogy 2030-ra 55 százalékkal csökkenjen az EU széndioxid-kibocsátása az 1990-es szinthez képest.

Timmermans hangsúlyozta, hogy minden intézkedés pénzbe fog kerülni, és a legnagyobb kihívás az, hogy ezt ne a legsérülékenyebb csoportok fizessék meg hanem a terhek igazságosan legyenek elosztva a társadalomban. Mint mondta, érzékelhető a „szociális fenyegetettség”, mivel az energiaágazokban a földgáz iránti fokozott kereslet miatt megugrottak az árak. Kiemelte azonban, hogy az árnövekedésnek pusztán a 20 százaléka tulajdonítható a széndioxid- kibocsátás csökkentésével kapcsolatos intézkedéseknek, a többi az energia piaci hiányával magyarázható.

„Ha öt évvel ezelőtt kötöttük volna a Zöld megállapodást, akkor ma kevésbé függenénk a fosszilis energiahordozóktól” – jelentette ki.

A holland politikus rámutatott: kockázatos arra hivatkozni, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem társadalmi egyenlőtlenséget eredményez majd, miközben szerinte éppen a tétlenség fogja súlyosbítani a legszegényebbek helyzetét, mivel „a gazdagoknak mindig lesz hol élniük”.

Korábban írtuk

Timmermans elmondta továbbá, hogy a bizottság javaslatcsomagja lehetőséget ad az Európai Unió mind a 27 tagállamának arra, hogy intézkedéseket vezessen be polgárai jóléte védelmében, a többi között például az energiára kivetett adók csökkentésével vagy a háztartások közvetlen támogatása révén.

Fotó: Győri Enikő, Facebook
Győri Enikő

Győri Enikő a Fidesz uniós parlamenti képviselője, felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy a zöld átállást nem ideológiai, hanem racionális alapon kell megvalósítani. Mint mondta, a terveket úgy kell kivitelezni, hogy közben ne romoljék az EU versenyképessége, ne épüljön le az ipar, ne dráguljon az export, és ne kerüljenek nehéz helyzetbe a polgárok és az európai cégek.

A magyar politikus kiemelte: a zöld átállás költségeit nem a polgároknak, hanem azoknak kell viselniük, akik a legerősebben szennyezik a környezetet. A képviselő felhívta az Európai Bizottság figyelmét, hogy minél hamarabb készítsen tagállamokra lebontott hatástanulmányt az átállás anyagi terheiről. Ezenkívül felszólította a testületet, hogy ne vezessen be egységes karbonadót a lakossági szektorokban és a közlekedésben, mivel az felhajtaná a rezsiárakat, továbbá találja meg a nehéz helyzetbe kerülő cégek-különösen a kkv-k – kompenzálásának módját is.

„A bizottság álljon ellen a politikai nyomásnak, bánjon egyenlően és méltányosan a tagállamokkal és ne tartsa vissza a magyar és a lengyel helyreállítási alapok jóváhagyását” – tette hozzá Győri Enikő.