– Gyurcsány Ferenc tagadja, hogy probléma lenne az országban.

– Erről Kádár János szavai jutnak eszembe, aki 1988-ban amerikai újságíróknak azt mondta, semmilyen értelemben nincs válság Magyarországon. Pedig akkor már mindenki tudta, hogy van. Gyurcsány Ferenc is ugyanígy tagad. Ezzel szemben én azt gondolom, hogy hármas válság is fenyegeti az országot. Egyrészt szociális válság van, hiszen hárommillió ember él a szegénységi küszöb alatt, és körülbelül egy-másfél millió ember él a szegénységi küszöb környékén. Ez azt jelenti, hogy az ország lakosságának közel fele nagyon nehéz helyzetben él. Másrészt politikai válság van. Most már teljesen egyértelmű, bár ez korábban is érzékelhető volt, hogy a baloldal nem képes az ország irányítására. Elhanyagolható jelentőségű törvényjavaslatokat tárgyalunk meg az Országgyűlésben, az idén eddig elfogadott jogszabályok többsége vagy nemzetközi szerződés volt, vagy olyan törvényről volt szavazás, amelyet visszaküldött a köztársasági elnök úr, ezért javítani kellett. De példaként említhetném még az egy- és kétforintosok kivonásával kapcsolatos jogszabályokat… Ilyen értelemben tehát nem működik a parlament. Ráadásul a koalíció hamarosan felbomlik, jó egy hét, és a szocialisták kisebbségbe szorulnak. Azután a helyzet csak rosszabb lesz.

– És mi a harmadik válságtünet?

– A gazdasági válság. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat szerint ma Magyarországon közel ötszázezer munkanélküli van, ebből hetvenötezer 25 év alatti. Nyolcszázalékos a munkanélküliség, nyolcszázalékos az infláció, egyszázalékos a gazdasági növekedés, az OECD-országok tekintetében nálunk a legnagyobb a költségvetési hiány, az egy főre kivetített államadósság az egyik legnagyobb Európában. Nem találunk olyan adatot, amely legalábbis arra utalna, hogy megtalálták a gazdasági válságból kivezető utat.

– Egy televíziós interjúban a kormányfőnek szegezték a kérdést: miért tagadta március 10-én, hogy személycserék lesznek a kormányban, miközben 19 nap múlva leváltotta Horváth Ágnest? Ő azt válaszolta, hogy egészen addig tagad személyi kérdésekben, amíg egy váltás nem válik konkréttá. Nem lehet, hogy ez általában is így van, és addig hazudik, amíg csak lehet?

– Én is ezt kérdeztem tőle egy sajtótájékoztatón: meddig tart nála a „normális hazugságok” tartománya, és hol kezdődik az „abnormális hazugságok” tartománya? Erre a mai napig nem kaptam választ. A parlamentben a szemembe nézve, sőt többek között Horváth Ágnes szemébe is nézve, azt mondta, hogy nem lesz változás a kormány összetételében. Aztán leváltotta a minisztert. Teljesen egyértelmű, hogy Gyurcsány Ferencnél elmosódott az igazság és a hazugság határvonala, és néha úgy tűnik, maga sem tudja, mikor hazudik.

– Említette a koalíciós válságot. Mennyi esélye van annak, hogy ez a szakítás egy előre megírt forgatókönyv szerint zajlik? Mert párton belül Gyurcsánynak és Kókának is jól jött…

– Az összeesküvés-elméletekkel általában az a gond, hogy gyakran olyan pofonegyszerű logikai sorba rendezik a történteket, ami a való életnek tapasztalataim szerint nem felel meg, mert az ennél sokkal bonyolultabb. Ennek a történetnek lehetnek valós elemei, de nem tartom valószerűnek, hogy az egész folyamatot Gyurcsány Ferenc és Kóka János kontrollálná. A kormányfő nyilván úgy érezte a pártértekezleten, valami erős dózist kellene beadnia ahhoz, hogy az MSZP-n belül visszanyerje a bizalmat, és erre jó eszköz volt az SZDSZ-re tolni a felelősséget a kudarcokért. Kóka János pedig talán azt gondolhatta, hogy jó lépés lesz kiugrani ebből a sikertelen koalícióból. De abban a pillanatban szerintem egyikük sem számolt minden következménnyel. Hogy mást ne említsek, Kóka János akkor döbbenhetett rá a hátulütőkre, amikor elkezdtek neki telefonálgatni a párt holdudvarából, hogy akkor most mi lesz az állami cégeknél betöltött pozícióikkal? Ha visszahívja ezeket az embereket, akkor magára haragítja őket, ha pedig megegyezik az MSZP-vel abban, hogy a helyükön maradhatnak, akkor az SZDSZ a szocialisták foglyává válik. Csapdahelyzet. És hogy mi a helyzet Gyurcsány Ferenccel? A kormányfő most már valószínűleg maga is tudja, hogy két éven keresztül kisebbségben kormányozni szinte lehetetlen vállalkozás. Ráadásul azt látom, hogy a történtek egyáltalán nem növelték a kormánypártok népszerűségét, sőt inkább úgy csapódik le a koalíciós szakítás az emberekben, hogy az országot tehetségtelen, tehetetlen, veszekedő politikusok irányítják.

– Kóka János minapi felvetése, hogy Kuncze Gábor vegye vissza az SZDSZ irányítását, valójában menekülés?

– Persze, ez Kóka János nyílt kapitulációja. Ezzel bejelentette pártelnöki tevékenységének csődjét: miután botrányos körülmények között megválasztották, nem is tudta teljesíteni, amit vállalt. Ezért próbálkozik most Kuncze Gáborral.

– „Mindenki azt gondolja, hogy ha összebújunk, összezárunk, akkor nem lesz baj. Miközben egy robogó vonaton ülünk, ami száguld a szakadék felé” – nyilatkozta a múlt héten Szili Katalin. Mi lesz az MSZP-ben?

– A szocialisták egyelőre nem akarják tudomásul venni, hogy ezen az úton továbbhaladva a baj elkerülhetetlen, ebben igaza van Szili Katalinnak. Gyurcsány Ferencet a társadalom minden szegmense elutasítja, egyre egyértelműbb, hogy megbukott, hiteltelennek és kiszámíthatatlannak tartják. Alkukkal, paktumokkal nyilván megpróbálja megtartani a hatalmát, csakhogy ez kevés lesz. Úgy gondolom, az MSZP-nek előbb-utóbb tükörbe kell néznie, és le kell vonnia az elmúlt hat év tanulságait. És rá kell jönniük, hogy Gyurcsány Ferenccel csak egyre mélyebbre kerülhetnek. Két út létezik számukra, ha nem akarnak előre hozott választást: az egyik, hogy a jelenlegi kormányfővel végigkínlódják ezt a két évet, amiben benne van annak az esélye, hogy kudarc kudarcot ér, gyakran leszavazza a parlament a kormányt. A másik lehetőség, hogy ha új elnöke lesz az SZDSZ-nek, akkor megpróbálják újraéleszteni a koalíciót. Ennek viszont vélhetően az lesz az ára, hogy ha Kóka megy, akkor Gyurcsánynak is mennie kell.

– A baloldalról bedobták a szokásos antiszemita-rasszista kártyát. Ez még segíthet Gyurcsány Ferencnek?

– Már nem. Az egyik nagy tanulsága az elmúlt hetek történéseinek, hogy bár újra elővették, meglengették az utolsó kártyát, a többség számára világos, hogy Gyurcsány Ferenc csak alibinek használja ezt az ügyet. Jobboldalisággal nem vádolható közéleti személyiségek, publicisták is felhívták erre a figyelmet. Úgy látom, ennek nincs hatása, és nem is lesz a jövőben sem. A Fidesz mindig világosan kiáll a demokratikus értékek mellett, Gyurcsány Ferenc pedig csak akkor, amikor a napi érdeke éppen úgy kívánja.

– Orbán Viktor és Sólyom László találkozóján is szóba került, és Orbán Viktor is többször elmondta az utóbbi időszakban, hogy a Fidesz készen áll a kormányzásra. Ez mit jelent?

– Egy másfél éves folyamat végén járunk. 2006 novemberében hirdettük meg a programalkotást, 2007 januárjában kezdtük az ezzel kapcsolatos vitasorozatot, tavaly júniusra pedig letettünk az asztalra egy stratégiai vitairatot. Ezt elfogadta a kongresszus, és megbíztak engem azzal, hogy erre a vitairatra alapozva alkossuk meg az alapprogramot, méghozzá egy nemzetközi konzultációsorozattal együtt. Megbeszéléseket folytattam az Európai Néppárttal, a brit konzervatívokkal, a lengyel Polgári Platformmal és a német CDU-val, illetve CSU-val, ezután mutattuk be januárban az Erős Magyarország programot. Egy országos körút folyamán ezt megvitattuk, a Fidesz születésnapján pedig az Országos Választmány elfogadta a Szövetség hivatalos programjaként. De a folyamat nem ért véget: ezekben a hónapokban az alapprogramot területenként konkretizáljuk stratégiai programokká, illetve ezzel párhuzamosan a törvényhozás felé is jelezzük, hogy készen állunk a kormányzásra, és az Erős Magyarország nyomán törvényjavaslatokat, törvénymódosításokat készítünk. Két gazdasági természetű, és a költségvetési politika szigorítására irányuló javaslatot már beterjesztettünk, és elkészítettünk egy, a büntető törvénykönyv szigorítását célzó javaslatot is, mely az idősek és gyermekek védelmét szolgálná.

– Egy napokban napvilágot látott hír szerint erősebb lesz a frakciófegyelem a Fideszben. A koalíciós válság közepette az ellenzék így leszavazhatja a kormánypártokat.

– Ez így igaz, egyrészt azért, mert ugyan valószínű, hogy az SZDSZ általában kívülről is támogatni fogja a kormányt, de előreláthatólag az eddigieknél gyakrabban maradnak majd alul a kormányzati javaslatok az Országgyűlésben. Másrészt pedig a képviselői munka nem hobbi, a képviselők igenis üljenek ott a parlamenti üléseken, legyenek ott a szavazásoknál.

– A kormánynévsor esetleg körvonalazódik már?

– Orbán Viktor a Fidesz elnöke, az ő hatásköre, hogy döntsön személyi kérdésekben. Az én feladatom pedig az, hogy a kormányzásra való felkészülés tematikai, politikai részét végezzem el.

– Diplomatikus válaszáért cserébe egy diplomatikus kérdés: mit vár az országos politikában?

– Pillanatnyilag négy fordulópontot látok az idei évben az ország életében. Nem biztos, hogy mind a négy bekövetkezik, mert elképzelhetőek olyan történések, amelyek után a többi fordulópont már nem válik fontossá, vagy nem is kerül rájuk sor. Az első fordulópont május elseje lesz, amikor megkezdődik a kisebbségi kormányzás. Ez alkotmányjogilag és politikailag is új helyzetet eredményez, mert olyan kormánya lesz Magyarországnak, amely még a parlamentben sem tudja biztosítani a többségét. A második fordulópont június hetedike, amikor az SZDSZ tisztújító közgyűlést tart, hiszen mint említettem, sok függ attól az MSZP számára, hogy milyen elnököt választanak a szabad demokraták, illetve hogy az új SZDSZ-elnök milyen stratégiát lát követendőnek, hajlandó-e esetleg újból koalíciós kormányzásra. A következő fordulópont az Albert házaspár által kezdeményezett népszavazás valamikor az ősz folyamán. Itt, ha hinni lehet az ígéreteknek, az MSZP a kormány által a társadalomra erőltetett egészségpénztári privatizációs törvény ellen kampányol majd. Tehát, miután a szocialista képviselők kétszer is név szerint megszavazták a jogszabályt, most majd arra buzdítanak, hogy az emberek az ő törvényük ellenében döntsenek. Végül a negyedik fordulópont szerintem a költségvetési szavazás lesz. Akkor mindenképpen kiderül, hogy az MSZP-nek vannak-e bújtatott partnerei, titkos támogatói az SZDSZ-ben vagy az MDF-ben. Ez az igazság pillanata is lehet.

– Korábban nagyon szkeptikus volt az előre hozott választásokkal kapcsolatban. Most hogy látja?

– Ebben a politikai környezetben már több az esélye. De azt továbbra is fenntartom, hogy az MSZP mindent megtesz majd ennek elkerüléséért. Holott az előre hozott választás minden tekintetben az ország helyzetének erősödését hozná: tiszta viszonyokat teremtene, megszüntetné a mostani bizonytalanságot.

Bándy Péter