A figyelem középpontjába kell állítani a kisebbségi nyelvhez való jogot
Fontos ráirányítani a figyelmet a kisebbségi nyelvek védelmére, mert ez elősegíthetné, hogy békésebb, nyugodtabb Európában éljünk.
A KDNP szerint fontos ráirányítani a figyelmet a kisebbségi nyelvek védelmére, mert ez elősegíthetné, hogy békésebb, nyugodtabb Európában éljünk – mondta Hoffmann Rózsa kereszténydemokrata országgyűlési képviselő szerdai sajtótájékoztatóján.
A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy az utóbbi napokban több olyan esemény is történt, amely felhívja a közvélemény figyelmét az európai országok kisebbségben élő népeinek helyzetére és a nyelvhasználati jogaikra. Hétfőn volt a magyar nyelv napja, ma a magyar szórvány napja van, kedden pedig az Európa Tanács szervezésében tartottak konferenciát Budapesten annak alkalmából, hogy 25 éve alkotta meg az EU a kisebbségi és regionális nyelvek chartáját.
Hozzátette: azért is aktuális ez a téma, mert azzal kell szembesülni, hogy a volt miniszterelnök a 2005-ös kettős állampolgárságról szóló népszavazás után most ismét a magyarság ellen agitál, valamint Ukrajnában egy olyan oktatási törvényt fogadtak el idén szeptemberben, amely súlyosan sérti az ott élő kisebbségek anyanyelvhasználathoz való jogát.
Hangsúlyozta: EU kisebbségi és regionális nyelvek chartáját a 47 tagállamból mindössze 25 ratifikálta, amin jó lenne változtatni, hiszen ha a figyelem jobban ráirányul a kisebbségi nyelvek és az ezeket beszélő emberek védelmére, akkor ez elősegítené, hogy békésebb, nyugodtabb Európában éljünk.
Mint mondta, az Európai Unió fél milliárdos lakosságából 70 millióan tartoznak valamilyen nyelvi kisebbséghez, vagyis ez nem tipikusan magyar kérdés, de saját történelmünk ismeretében nekünk ez a legfontosabb.
Hoffmann Rózsa, aki az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének tagjaként jelentést is készített az európai kisebbségi és regionális nyelvek helyzetéről, hangsúlyozta: tapasztalatai szerint sok európai ország még nem teremtette meg a lehetőséget az anyanyelven történő oktatásra, sok helyen a lakosságarányhoz kötött nyelvi küszöb van érvényben, ami a szórványban élő kisebbségeket sújtja, valamint súlyos hiányosságok vannak az anyanyelvi pedagógusképzésben is.
A kisebbségi nyelvek helyzetében kulcskérdésnek tartotta a közoktatást. Hozzátette: az a legjobb, ha a gyerekek anyanyelvükön szerezhetik meg az alapismereteket, egy másik megoldás, ha kétnyelvű oktatásban részesülnek, a legkevésbé hatékony pedig az, ha csak nyelvórákon tanulják az anyanyelvüket.
Szerinte Magyarországot példaként említhetjük a kisebbségi nyelvhasználat ügyében, hiszen 13 kisebbség szószólói ott ülnek a parlamentben és a kisebbségek iskolafenntartóként is funkcionálnak.
Felhívta a figyelmet az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának európai polgári kezdeményezésére, amelynek eredményeképpen egymillió összegyűjtött aláírás esetén, az EU köteles lesz jogszabályt alkotni a kisebbségi nyelvek védelmében.
A pedagógusbér-emelés minimálbérhez kötésére vonatkozó kérdésre azt mondta: személyes álláspontja szerint a béremelés szinten tartását biztosítani kell valamilyen formában. Hogy ezt milyen módon teszi meg a kormányzat, azt nem tudja, de feltételezi, hogy meg vannak erre a tervei – tette hozzá.
(MTI)
