A finn külügyminiszter megköszönte a NATO-csatlakozás magyar ratifikációját

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a NATO külügyminiszteri tanácskozását követő sajtótájékoztatóján elmondta, hogy finn kollégája találkozót kért tőle, és a köszönetnyilvánításon felül azt is hangsúlyozta, hogy országa jól érti a kárpátaljai magyar közösség jogaival kapcsolatos aggodalmakat.

„Ezért felajánlotta, illetve biztosított arról, hogy a jövőben különböző európai fórumokon ők maguk is ezt a kérdést komolyan fogják kezelni” – tudatta.

Valamint hozzátette, hogy az utóbbi hónapokban a finn kormány képviselői többször is felvetették ezt a kérdést különféle üléseken. „Tehát ebből a szempontból ez korrekt, ezt ismerjük el” – fogalmazott.

Szijjártó Péter újságírói kérdésre válaszolva leszögezte, nem tudni, hogy milyen szerepet játszott a finn kormánypártok csúfos választási veresége abban, hogy Helsinki a napokban bejelentette csatlakozását a magyar gyermekvédelmi törvény ügyében zajló bírósági eljáráshoz az Európai Bizottság oldalán.

„A magyar gyerekek megvédésének ügye mellett mi ki fogunk állni, függetlenül attól, hogy hány ország hoz arról döntést éppen, hogy beszáll az ellenünk zajló perbe” – húzta alá.

A svéd NATO-csatlakozás ratifikációját illetően pedig közölte, hogy a kormány elvégezte a házi feladatát már tavaly nyáron, amikor beterjesztette a jóváhagyásról szóló javaslatot az Országgyűlésnek, innentől kezdve a képviselőcsoporton múlik a szavazás időpontja.

„Azt a parlamenti frakcióvezetőnk világossá tette, hogy a sürgetés itt nem vezet eredményre. A magyar parlament a magyar szuverenitást, a népakaratot képviseli, ezért majd a képviselőcsoport eldönti, hogy mikor akarja, hogy a parlament erről szavazzon” – mondta.

Kitért arra is, hogy svéd kollégája is találkozót kért tőle, és a kormány feltételeiről kérdezte. „Mondtam, hogy a kormánynak nincsenek feltételei, majd a parlamenti képviselők döntenek” – tette hozzá.

Továbbá rámutatott, hogy a fideszes képviselőknek döntő többsége egyéni választókerületben szerzett mandátumot, és így jogosan érzékenyek arra, amikor azt hallják, például Stockholmból, hogy a politikai rendszer nem demokratikus Magyarországon.

A miniszter a Donald Trumppal szembeni vádemeléssel kapcsolatosan azt emelte ki újságírói kérdésre reagálva, hogy az előző amerikai elnök hivatali ideje alatt voltak „a legjobb színben, legjobb bőrben” a két ország közötti kapcsolatok.

„Az látszik, hogy a mainstream, s legyen az a politikai, legyen az az igazságszolgáltatási világ, legyen az a média, ki nem állhatja Donald Trumpot” – jelentette ki. „A mainstream veszélyként, fenyegetésként tekint Donald Trumpra, és semmibe veszi a népakaratot ebből a szempontból” – vélekedett.

„Ezért mi sok sikert, kitartást kívánunk az elnök úrnak, és őszintén reméljük, hogy a magyar-amerikai politikai kapcsolatok ismét lesznek abban a formában, mint egyszer már voltak” – mondta.