A Fővárosi Közgyűlés jóváhagyta a csatornázási művek visszavásárlását
A Főváros Közgyűlés szerdán jóváhagyta a Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) kisebbségi (25 százalék + 1 szavazat) részvénycsomagjának visszavásárlásáról szóló adásvételi szerződést, amely szerint a főváros – a huszonöt évvel ezelőtti privatizációs szerződésben meghatározottaknak megfelelően – mintegy 17 milliárd forintot fizet a külföldi befektetőknek.
A Tüttő Kata és Kiss Ambrus főpolgármester-helyettesek által jegyzett javaslatot 27 igen szavazattal és 1 tartózkodással fogadta el a testület.
A jóváhagyott adásvételi szerződés szerint – az 1997-ben már előre meghatározott vételáron – 16 milliárd 867 millió forintért vásárolja vissza az önkormányzat a részvénycsomagot.
A főváros a vételárat a részvényesi jogainak a társaság részvénykönyvébe történő feltüntetését követő egy éven belül fizeti meg, várhatóan legkésőbb 2024. május 31-ig.
Mint az elfogadott előterjesztésben emlékeztettek, a szakmai befektetők az 1997. november 3-án megkötött részvényesi szerződés alapján 25 évre jogosultságot nyertek az FCSM szakmai irányítására. A részvényesi szerződés szerinti 25 éves időtartam idén november 3-án lejárt, így ezen időponttól számított harminc napon belül, vagyis december 3-ig meg kell kötni az adásvételi szerződést.
A részvényesi szerződés az osztalékszámításról úgy rendelkezik, hogy a 25 százalék + 1 szavazatot biztosító részvénnyel rendelkező befektetőknek a számított osztalékalap 75 százaléka jár a törzsrészvényeket megelőzően, míg a többségi törzsrészvényekkel rendelkező tulajdonos fővárosi önkormányzat, a 74,99 százalékos tulajdoni hányadával csupán az osztalékalap 25 százalékára jogosult, feltéve, hogy az eredménytartalék erre elegendő fedezetet nyújt a befektetőknek kifizetett osztalékot követően.
Ugyanakkor a javaslatban rámutattak arra is, hogy a felek közös akarattal, de a részvényesi szerződés tételes módosítása nélkül „már eltávolodtak” a dokumentum eredeti elszámolási viszonyaitól, vagyis az osztalék megállapítása az utóbbi években egy mesterségesen kijelölt, de kölcsönösen elfogadott összegben történt, különös figyelemmel arra, hogy az eredeti osztalékalapszámítási módszer 2005 óta nem tükrözi a megváltozott gazdálkodási és üzemeltetési viszonyokat.
Az adásvételhez szükséges még a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal hozzájárulása és a Gazdasági Versenyhivatal hatósági bizonyítványa.
Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes korábban arról beszélt újságíróknak, hogy a vételárat a társaság eredménytartalékának terhére fizetik ki.
Wintermantel Zsolt, a Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője arról beszélt, örömtelinek tartják, hogy végre visszakerülhet százszázalékos fővárosi tulajdonba az FCSM. Mindig is támogatták, hogy az ilyen kiemelt közszolgáltatások állami vagy önkormányzati tulajdonban legyenek – mondta.
A kormánypárti politikus szerint azonban érdemes mérleget vonni és a szükséges következtetéseket le kell vonni: a részvények szakmai befektetőknek történő eladásáról az akkori Fővárosi Közgyűlés baloldali többsége döntött, ugyanakkor az FCSM életében semmilyen szakmai változás, innováció nem történt.
Tehát a cég működéséhez semmit nem tett hozzá, „ugyanott vagyunk 25 év elteltével”, és mindez idő alatt 82 milliárd forintot fizetett ki a „semmire” külföldi befektetőknek a főváros – fejtette ki Wintermantel Zsolt.
Szerinte 32 milliárd forint veszteség érte a fővárost, és ennek személyi következményének kell lennie, ugyanis – mint mondta – jelen pillanatban az FCSM igazgatósági elnöke az az Atkári János, aki a privatizációt levezényelte, „erőltette”.
Nem tartják egészen elképesztőnek, hogy az az ember áll az igazgatóság élén, aki legalább 32 milliárd forint veszteséget okozott? – vetette fel Wintermantel Zsolt.
Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes szerint nem korrekt Atkári János személyét „ide citálni”, a rendszerváltás utáni összes főpolgármester igénybe vette a szakmai tudását, ebből következően olyan rossz szakember nem lehetett.
Élő Norbert (DK) szerint a Fidesz által kialakított szabályozási környezet miatt nem biztos, hogy a visszavásárlás tökéletesen működést eredményez.
Baranyi Krisztina (független) IX. kerületi polgármester közölte, a javaslatot nem tudja támogatni, így a szavazásnál tartózkodott. A vitában arról beszélt, az elmúlt évek víziközmű-államosítása minden volt, csak nem sikertörténet. Amióta a Fidesz államosította ezeket a cégeket, nemhogy beruházásokra, fejlesztésekre és modernizálásra nincs pénz, de még fenntartásra és karbantartásra sem – mondta, hozzátéve: mindezért az ország nagy részén a szennyvizek gyakorlatilag 100 százaléka tisztítatlanul ömlik bele az élővizekbe, és ez volt a jellemző a fővárosban is.
Szerinte valóban lehet helye a stratégiai közműszolgáltatások állami és önkormányzati kézben tartásának, de – mint mondta – azt is tudja, hogy ez nem az, és ilyen módon ez az ágazat nem tud jól működni a mindig politikai szándék szerint más célra fordítandó források miatt.
Kovács Péter (Fidesz-KDNP) XVI. kerületi polgármester azt kérdezte Karácsony Gergely főpolgármestertől, eljutott-e odáig, hogy ennek az „eléggé mutyiszagúnak tűnő”, 32 milliárdos „buktáról szóló”, a főváros megkárosító szerződésnek a megszüntetésekor átgondolja, legyen-e a jövőben Budapest díszpolgára az akkor regnáló főpolgármester, Demszky Gábor, aki előterjesztette és végigvitte az eladásról szóló javaslatot.
Karácsony Gergely erre reagálva azt mondta: szerinte bölcs döntést hozott a Fővárosi Közgyűlés, amikor az önkormányzatiság fennállásának 30. évfordulója alkalmából döntött a rendszerváltás utáni két főpolgármester díszpolgári címéről, hiszen a politikai kultúraváltás fontos része, hogy elismerjük azokat, akik évtizedeken keresztül vezették a fővárost.
