A Karácsony Gergely jegyezte javaslatot szerdai ülésén egyhangúlag támogatta a testület, amely határozatában kimondta: egyetért azzal, hogy a Budapest-bérlet változatlanul érvényes maradjon a főváros egész területén a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) mellett a MÁV-Start, a Volánbusz és a MÁV-HÉV járatain is, valamint a Pest vármegyére váltott havi bérlet, illetve a havi országbérlet március 1-jétől a BKK járatain is érvényes legyen.

Hirdetés

A közgyűlés egyetért azzal is, hogy március elsejétől a teljes árú havi Budapest-bérlet ára 8950 legyen a jelenlegi 9500 forint helyett.

A határozat szerint a közgyűlés támogatja, hogy a Budapest-bérletből, a Pest vármegyei bérletből és az országbérletből származó bevételt és az ahhoz kapcsolódó menetdíj-kiegészítést – az adott érvényességi terület sajátosságaihoz igazodóan – a szolgáltatók teljesítményarányosan osztják meg egymás között.

Támogatják azt is, hogy az eddig a fővárosi önkormányzatot megillető évi 12 milliárd forint normatív költségvetési támogatás helyett 2024-től a felek olyan rendszert alakítsanak ki, amely egyaránt szolgálja a budapesti és az agglomerációs közösségi közlekedés bevétellel nem fedezett költségeinek megtérülését.

A testület egyetért azzal is, hogy az átfogó megállapodás keretében a BKK a 2022-re már megfizetett 6,58 milliárd forint előlegen felül 2,1 milliárd forintot, míg 2023-ra a már megfizetett 5,48 milliárd forint előlegen felül 3,47 milliárd forintot december 31-ig fizessen meg.

A képviselők felkérték Karácsony Gergelyt, hogy az új tarifarendszer bevezetéséhez „halaszthatatlan” döntéseket hozza meg. A javaslatban azt írták, hogy a megállapodás az utasok százezrei számára teszi olcsóbbá és egyszerűbbé a közösségi közlekedés használatát.

Wintermantel Zsolt (Fidesz-KDNP) kiemelte: a megállapodás nem jöhetett volna létre a kormány ajánlata nélkül, a főpolgármesternek másfél hónapja még semmilyen elképzelése nem volt az új rendszerről, és arról sem, hogy csökkentik a Budapest-bérlet árát. A politikus üdvözölte, hogy Karácsony Gergely elfogadta a kormány javaslatát.

Korábban írtuk

Ughy Attila (Fidesz-KDNP) szerint sikerült jó megállapodást kötni, de felvetette, hogy a bérletár csökkenése vonatkozni fog-e az intézményi vásárlókra is, és vajon mi lesz a már megvásárolt éves bérletekkel. Élő Norbert (DK) szerint példaértékű a kormány és a főváros együttműködése ebben a kérdésben, valamint nagyon jó és előremutató megállapodás született.

Horváth Csaba (MSZP) is méltatta a megállapodást, de felhívta a figyelmet arra, hogy már 2011-ben létre kellett volna jönnie a főváros és az állami szolgáltatók közös megrendelői szervezetének. Szólt arról is, hogy a kormány egyre kevesebb pénzt ad a fővárosnak a közösségi közlekedés finanszírozására, és rendezni kell a viszonyokat a főváros és az állam között.

Baranyi Krisztina (független), IX. kerületi polgármester arra hívta fel a figyelmet, Lázár János építési és közlekedési miniszter egyik első döntése volt, hogy nagy budapesti beruházásokat törölt. Úgy véli, hiába lesz olcsóbb és egységes a tarifarendszer, ha nem valósulnak meg a szükséges közlekedési fejlesztések, például a Galvani-híd. Kiemelte: nem ismertek a megállapodás, így az elszámolás részletei sem.

Kovács Péter (Fidesz-KDNP), XVI. kerületi polgármester szerint előkészítetlen a napirend, a közgyűlésnek úgy kell döntenie a megállapodásról, hogy nem ismeri a költségeket.

V. Naszályi Márta (Párbeszéd), I. kerületi polgármester a főváros és az agglomeráció összehangolt fejlesztésének fontosságát emelte ki, megjegyezve, a megállapodás a legjobb, amit a jelenlegi helyzetben a főváros el tud érni.

Bese Ferenc (független), XXIII. kerületi polgármester üdvözölte a megállapodást, mert annak révén olcsóbb lesz a közösségi közlekedés és több lehetőséget biztosít az utazóknak, ezzel csökkentve az agglomerációból érkező autóforgalmat.

Borbély Lénárd (Fidesz-KDNP) csepeli polgármester is üdvözölte a megállapodást; azt mondta, ha nem jött volna létre, akkor a kerületiek nehéz helyzetbe kerültek volna.

Bagdy Gábor (Fidesz-KDNP) is úgy vélte, a megállapodás támogatható, de a részletekből tudják majd lemérni a főpolgármester teljesítményét. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes arra hívta fel a figyelmet, hogy a korábbi, költségalapú elszámolás állandó viták forrása volt a főváros és a közlekedési kormányzat között, az új megállapodás azonban bevétel és férőhely-kilométer alapú elszámolást vezet be, ami elkerülhetővé teszi a vitákat.

Karácsony Gergely közölte, a budapesti és az agglomerációs közlekedésben történelmi jelentőségű a megállapodás. Azt mondta, rengeteg még a kérdés, és érthető a képviselők aggodalma, de szerinte a főváros számára a világos indikátorok alapján történő elszámolás sokkal jobb, mint ami eddig volt.

A főpolgármester megjegyezte, egyelőre nem ismert, milyen pénzügyi hatása lesz a megállapodásnak, hogyan reagálnak az utasok a változásra, de konzervatív becslés szerint az 4-5 milliárd forint bevételkiesést fog okozni a fővárosnak.

„Léptünk előre egy nagyot, de ez még nem elég” – mondta, hozzátéve: szükséges az egységes megrendelőszervezet, egy „regionális BKK” létrehozása is. A testület megalkotta az idei forrásmegosztási rendeletet, az erről szóló javaslatot 26 igennel, 1 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők.

A határozat szerint a tervezett 564 milliárd forintból a törvény szerint a főváros részesedése 54 százalék, míg a kerületeké együttesen 46 százalék.