A Fradi-biznisz – A bonyodalmak mögött az évszázad telekspekulációja áll

{mosimage}

Két budapesti telek: Kerepesi út 9., Üllôi út 129. Az egyik az Ügetô egykori pályája, a másik az FTC stadionja. Magyarországon Széchenyi óta a lóversenyeknek is óriási hagyományuk van. A világ számos pontján a foci és a lóverseny, illetve az ezekre épülô üzletágak a legjobbnak számítanak. Nem így Magyarországon… A lóverseny gyakorlatilag megbukott, az Ügetô helyét eladták egy befektetônek, aki oda Kelet-Európa legnagyobb bevásárlóközpontját építi. A Ferencváros évek óta képtelen elôteremteni a mûködéséhez szükséges pénzt. Egyetlen áruba bocsátható értéke a hat plusz kéthektáros ingatlanja maradt. Most ezt árulja…

A magyar sport az elmúlt tizenhat évben képtelen volt arra, hogy kiszabaduljon a szocializmus fogságából. Az egyesületek többsége nem tudta mûködését üzleti alapokra helyezni, így amíg az állami vállalatok és bankok a különféle konszolidációk és privatizációk révén az égbe repültek, a sportpályák egy része eltûnt. Eladták benzinkutak, üzletközpontok, lakóparkok építésével foglalkozó beruházóknak. Nem kerülhette el a végzetét a Kerepesi úti Ügetô sem. 1998-ban a francia Bouygues Hungária Kft. megvette a lóversenypályát az ÁPV Rt.-tôl. Az ingatlanszakértôk már korábban jelezték, hogy az Ügetô Budapest egyik legjobb bevásárlóközpont építésére alkalmas területe. A franciák nem is titkolták, hogy 30 milliárdos beruházással plázát, szállodát és egy irodaházat akarnak építeni. A szerzôdés létrejöttének feltétele volt, hogy a Bouygues-nak új lóversenypályát kellett építenie. A város szélére telepített Kincsem parkba elköltöztették a lovit, a bevásárlóközpont azonban nem épült fel. Hosszú csend után kiderült, hogy teljes titoktartás mellett 2005 novemberében a franciák továbbadták a 12 hektáros területet több mint ötmilliárd forintért az izraeli érdekeltségbe tartozó Plaza Centersnek. A magyar lóversenysport annak ellenére veszteséges, hogy a térségben itt a legmagasabb a fogadási forgalom. Szlovákiában 1,5 millió, Csehországba 4,8 millió, Ausztriában 5,2 millió, hazánkban 5,4 millió euró folyik be évente a lóversenybôl. Miért kellett mégis eladni az Ügetôt, amikor a régióban a legtöbb bevételt Magyarországon termeli a lóversenysport? A Nemzeti Lóverseny Kft. a nagy fogadási forgalom ellenére veszteségesen mûködött. Az állami tulajdonban lévô cég vezetése szerint azért, mert a fogadásból befolyó pénznek csak töredéke maradt náluk. Budapest egyik legértékesebb területe állami kézbôl külföldi tulajdonba vándorolt, eredeti sportcélú hasznosítása megszûnt, most bevásárlóközpont épül rajta. Egy újabb pláza, Kelet-Európában a legnagyobb. Az Arena Plazát az izraeli Plaza Centers építi május óta, a 180 ezer négyzetméteres bevásárlóközpont a tervek szerint jövôre készül el… Értékes ingatlanon fekvô nyereséges állami tulajdonú sportlétesítmény megszerzése olcsón: 1., Válaszd ki a megfelelô ingatlant, s a rajta lévô sportlétesítményt kezd el ócsárolni, 2., hiába népszerû a sportág és óriási pénz van benne, mondd, hogy csôdszaga van, 3., a vezetés termeljen veszteséget, ehhez, ha kell, változtass jogszabályt, 4. az állam pénz hiányában idôvel adja el az ingatlant, 5. a jóságos vevô külterületen építsen egy másik, olcsóbb sportpályáját, hogy ne fájjon úgy, 6. építsd meg a gigaplázát… A forgatókönyv kísértetiesen illik a Fradira is… A sikeres és népszerû Ferencvárosi Torna Club hosszú évek óta veszteséges. A budapesti Üllôi út és Hungária körút keresztezôdésénél lévô nyolchektáros területe viszont rendkívül értékes. Az Isten is giga-pláza helyének teremtette. Már több üzleti csoport felbukkant az egyesület háza táján mint potenciális befektetô. Érdeklôdésük elôterében a hat plusz kéthektáros terület állt. Tizenhat évvel ezelôtt azonban még senki sem mert volna a terület hasznosításáról beszélni. Igaz, tizenhat évvel ezelôtt még senki sem gondolta volna, hogy a másodosztályba züllesztett Ferencvárosi Torna Club megmentésének egyik utolsó lehetôsége az Üllôi úti ingatlanok értékesítése lesz. 1990-ben még meglehetôsen ellenségesen fogadta a klubvezetés azt a francia építési vállalkozót, aki már akkor szemet vetett az FTC népligeti stadionja mögötti területre. Jean-Claude Bras bevásárlóközpontot és egy szállodát épített volna a stadion mögötti háromhektáros területre. A francia üzletember egy év elteltével letett a beruházás megvalósításáról, felszámolta 25 millió forintos alapítványát és hátat fordított a legnépszerûbb magyar labdarúgóklubnak. Teltek-múltak az évek. A Ferencváros ismét lehetôséget kapott arra, hogy a kor követelményeinek megfelelôen üzleti alapokra helyezze mûködését. 1995-ben a labdarúgócsapat bejutott a Bajnokok Ligájának csoportkörébe. A többi magyar klub vezetôje búsan legyintett: innentôl kezdve senki nem tudja majd legyôzni itthon a Fradit. Az egyesület ugyanis 520 millió forintot kapott az egy gyôzelemmel és két döntetlennel zárult meccsek után az UEFA-tól. A pénzt azonban nem a klub üzleti alapú mûködésének megteremtésére fordították, hanem fizetésemelésekre és új szakosztályok indítására. A több mint félmilliárd forint gyorsan elfolyt, az 1997-es évet már 440 milliós hiánnyal zárta az FTC. Késôbb az egyik legnagyobb rivális, az MTK tulajdonosa, Várszegi Gábor vásárolta be magát a zöld-fehérekhez az FTC Rt. üzletrészének 80 százaléka megvételével. Az új tulajdonos 2,4 milliárdos befektetést ígért a Ferencvárosnak. Nem lett belôle semmi. Két évvel késôbb az élelmes Várszegi távozott a Fraditól, de magával vitte a márkanevet is, vagyis a Fradi Tv-t, továbbá a klub hetilapját, a 100 százalék Fradit, az internetes oldalt és a Fradi-sör forgalmazásának jogát is. 2004 tavaszán az állam ismét beavatkozott a klub életébe. Az egyesület megállapodott a Sportfolio Kht.-vel, hogy egy forintért 49 évre megkapja az Üllôi úti stadion vagyonkezelôi jogát. Az elnökség azt hitte, hogy Furulyás János kormányhoz fûzôdô kiváló kapcsolatai révén biztosítani tudja a továbbiakban is az állami gyámságot. Tévedtek. A Gyurcsány-kormány egy évvel ezelôtt nyilvánvalóvá tette, nem akarja kisegíteni az egyre mélyebb adósságcsapdába kerülô klubot. A Fradi ekkor játékosainak kifizetésére kölcsönt vett fel az OTP-tôl. A szurkolók az egyesület egyre kaotikusabb gazdálkodása miatt mind nagyobb számban maradtak távol a meccsektôl. A klub vezetése a létfontosságú Bajnokok Ligája selejtezôk idején adta el a csapat legjobb játékosát, Gera Zoltánt. Hatalmas felháborodást váltott ki, hogy az elnökség a mai napig nem tisztázta, mennyi pénz folyt be a kasszába az átigazolás után. Az angolok közlése szerint 537 millió forintot fizettek a magyar középpályásért, az FTC vezetése viszont 367 millióról beszél. A forgatókönyv a végéhez közeledik. A Fradi egyre kilátástalanabb helyzetbe került. Sürgôsen pénzhez kellett jutnia, ezért megkísérelte áruba bocsátani egyetlen értékesíthetô vagyonát, a telkeket. Az FTC elnöksége megkereste a terület tulajdonosát, a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot és a Nemzeti Sporthivatalt, amellyel egyeztetve 2005 novemberében nyílt pályázatot írtak ki az Üllôi úti hat plusz két hektáros terület vagyonkezelôi jogára, 49 évre. A nyertesnek egy új stadiont, valamint egy birkózócsarnokot kellett volna felépítenie. Számos érdeklôdô ellenére mindössze egy cég adott be pályázatot. A kincstár elôbb egy hiányzó bankgarancia miatt emelt kifogást, majd érvénytelennek nyilvánította a pályázatot. Ugyanilyen eredménnyel zárult az idén kiírt tender is, amelyre a spanyol Torre Rioja Madrid SA jelentkezett, itteni képviselôje, a HI Grupo Kft. segítségével. Augusztusban a spanyolok pályázatát tartalmi és formai hibák miatt érvénytelenítette a KVI. A HI Grupo már hatmilliárd forintot kínált a csapatért és az Üllôi úti nyolchektáros területért. Ez az összeg fedezte volna az FTC adósságait és a stadion felújítását. Hogy hol ebben az üzlet? A hatmillió kifizetését követôen a spanyol cég a pálya szomszédságába hatvanmilliárdos ingatlanberuházást tervezett. Hiába… A spanyol befektetôk elutasítása után egy szlovák médiacégeket birtokló vállalkozás, az Artmédia tulajdonosa, Ivan Kmotrik jelentkezett az FTC-nél. Miközben a Fradi elnökségi tagjai a kialakult helyzet miatt sorra lemondtak tisztségükrôl, az elnök, Ináncsy Miklós közölte, amíg nem hozza tetô alá a jelentéktelen Artmédiával a megállapodást, addig nem mond le. Ami azért meglepô, mert a megmentônek titulált szlovák Kmotrikról az ottani lapok megírták, hogy túladott az általa támogatott, tavaly szlovák bajnokságot nyerô csapat kulcsjátékosain és edzôjén, annak ellenére, hogy a kis csapat remekül szerepelt a Bajnokok Ligájának elôzô szezonjában is. Kmotrik úr Budapestre készül. A Demokrata munkatársai nem tudják, ki Ivan Kmotrik, de a beszerzett információk alapján ez már nem is érdekes. Kmotrik úr ugyanis alighanem csak stróman. Az igazi, a nagy cápa képviselôje, akinek nevében és megbízásából kell elvinnie a magyar fôváros egyik legértékesebb ingatlanát. Az Üllôi út és a Hungária körút keresztezôdése – csak rá kell nézni – pláza-szempontból aranybánya. Van itt egy metróállomás, itt van a távolsági buszok végállomása, átellenben a fôváros legnagyobb és legjobban elhanyagolt parkja, a Népliget, ami önmagában egy befektetési paradicsom, itt találkozik Pest két legforgalmasabb fôútvonala… Mi kell még? Sándor Csilla