Fodor Gábor a Magyar Liberális Párt elnöke, nemrég bejelentette, hogy pártja síkra száll a könnyű drogok legalizálásáért. Ferencz Orsolya önkormányzati képviselőt, a Józsefvárosi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum elnökét kérdeztük az MLP felvetéséről.

Fotó: Demokrata/T. Szántó György


– Úgy tűnik, mintha egyéb választókra már nem is számítanának 2018-ban a liberálisok, mint a „másokra”, a deviánsokra, a drogfüggőkre. Fodor Gábor most épp az utóbbiaknak udvarolt…

– A drogliberalizáció állandóan visszatérő téma a balliberális táborban az abortusz, a genderelmélet, s még sok más, látszólagos szabadságjogi kérdés mellett. De még egyetlen, valamennyire is komolyan vehető párt sem jutott el addig, hogy nyíltan hirdesse a drogok liberalizációját. Juhász Péter és Sárosi Péter lépett fel eddig a leghangosabban a könnyű drogok liberalizációja mellett, de ezt még a Kendermag Egyesületben tették, az pedig nem számított politikai pártnak.

– A liberális póluson folyton a felelősségről beszélnek. De miként lehetne úgymond felelősen szabaddá és törvényessé tenni a kábítószerek piacát? Jó, mindig hozzáteszik, hogy itt csak a marihuánáról mint könnyű drogról van szó.

– Igen, és ráadásul úgy tesznek mintha a marihuána afféle ártatlan élvezeti szer lenne. Ezt próbálják bemagyarázni a közvéleménynek is. Pedig ennek éppen az ellenkezője igaz. Mint minden pszichoaktív szer, ez is jelentősen befolyásolja az emberi agy működését. Komoly mentális betegségeket okozhat, ezt az orvosi szakma már régóta evidenciának tekinti. Egyébként nincsenek könnyű drogok, a marihuána sem az. Kapudrognak nevezi a szakma, mert a használata belépő a keményebb kábítószerek világába, s ez az út az olyan drogok felé vezet, mint például a heroin, vagy a kokain. A kábítószerekkel stimulált agynak egyre erősebb drogokra és egyre nagyobb adagokra van szüksége ugyanannak a hatásnak a megteremtéséhez. Ezt a biológiai késztetést nem lehet kijátszani.

– Ennek ellenére például több amerikai államban is legalizálták a marihuánát…

– Valóban, de például a Washington államban készült felmérések azt mutatják, hogy a legalizálás nem csökkentette, ellenkezőleg, növelte azoknak a számát, akik erősebb szerekhez nyúlnak egy idő után. A legalizálás mint engedékeny jogszabályi lépés különben is olyan érzetet kelt a drogosokban, hogy dőlnek a korlátok, többet és többet engedhetnek meg maguknak.

– El tudna képzelni egy olyan törvényt, amely tiltaná a destruktív választási ígéreteket? Mert a drogliberalizáció destruktív ígéret, ugye, ebben egyetértünk?

– Abszolút destruktív, személyes véleményem szerint a liberális párt ígérete súlyos politikai lépés, pontosan tudják ugyanis, hogy a drogfogyasztás felpörgetése atomizálná a közösségeket, s több szempontból is rombolná a társadalmat. És éppen ez ennek a pártnak, illetve a hazai liberalizmusnak a célja. Jogászoknak kellene elgondolkodniuk azon, hogy mennyire számít ön- és közveszélyes cselekedetnek a drogfogyasztás, mert az ilyet nyilván nem lehetne a választási programokban népszerűsíteni. Nem lenne példa nélküli a tiltás, hiszen vannak destruktív eszmék és gondolatok, amelyek szigorú tabunak számítanak, tehát senki sem operálhat velük egy kampányban. Én azonban más irányba haladnék a drogokkal kapcsolatos ígérgetések ügyében.

– Miért? Milyen irányról lehetne itt még beszélni?!

– A közvélemény minél szélesebb felvilágosításáról, a tévhitek, mint például az „ártatlan marihuána” című mesék szertefoszlatásáról. Így egyrészt immúnis maradna a közvélemény a liberális kampányígéretekkel szemben, másrészt le is szorítaná az efféle pártokat a politika színpadáról. A felvetődő kérdéseket a társadalomnak tiszta és hiteles szakmai tények ismeretében kell megvitatnia.

– Ha a legalizálással növekedne a drogfüggők, ezen belül a keményebb drogok rabjainak száma is, az meglátszana a közbiztonság helyzetén. Hisz pénz kellene a legalizált marihuánához is, de a továbbra is tiltott heroinhoz, vagy a kokainhoz pedig pláne!

– Igen, pénz, amit munkából már nem tudnának a keményebb anyagokat használó drogosok megszerezni. Már csak azért sem, mert a folyton „belőtt” ember személyisége egyre inkább szétesik, képtelen dolgozni. Marad a lopás, a rablás, maradnak a bűncselekmények. Ráadásul a drog hatása alatt álló ember nem ura önmagának. Szinte naponta olvashatunk olyan súlyos, életellenes bűncselekményekről, melyek mögött a kábítószer áll.

– A liberalizációt úgy állították be Nyugaton, mint ami segít csökkenteni a kábítószerfüggők számát, és szűkíti a drogdílerek, a drogkereskedelem játékterét. Fodor Gábor is ezt a masnit kötötte az ígéretére.

– Mindebből semmi sem valósult meg, sőt, ellenkezőleg. A legalizálás hívei meglepve látják, hogy a valóság nem akarja visszaigazolni az előzetes elképzeléseiket, ugyanígy jártak egyébként a migráció lelkes pártolói is. A legpusztítóbb elméletnek egyébként azt tartom, mely szerint egyre több a baj, a konfliktus a modern társadalmakban, ezért szükség van valamilyen szerre, amely tompítja a feszültségeket az egyes emberekben. Azt mondom, nem! Nem drogokra van szükség, hanem a problémák megoldására.

– Ezt a „szedáljuk le egy kis fűvel a tömeget” című koncepciót az író Konrád György is támogatta korábban. Egyébként tervez-e valamilyen fellépést az önök fóruma az ügyben?

– Ha tovább szélesedik az idevonatkozó liberális kampány, akkor igen. Egyébként bízom a társadalom nagykorúságában, abban, hogy a választóknak helyén van a szívük és az eszük.

Sinkovics Ferenc