A fűszerek makói királynője

Bár Makón napjainkban is sokaknak van háztáji fokhagymája, a nagyobb termőterületek egyre csökkennek a magas termelési költségek, ezen belül az üzemanyag és a növényvédő szerek drágulása, valamint az emelkedő munkabérek és a globális éghajlatváltozás hatásai miatt. A termesztés hektáronkénti önköltségi ára az utóbbi két évben az étkezési fokhagyma és a szaporítóanyag-előállítás terén egyaránt megduplázódott, a felvásárlási árak pedig nem kompenzálják ezt. Ennek eredményeképpen már a helyi multinacionális áruházláncokban is lehet kapni spanyol, sőt egyiptomi és kínai fokhagymát is, ami húsz évvel ezelőtt elképzelhetetlen lett volna Makón…

Francia dughagyma magyar földben

Kertészcsomókba kötegelve, katonás rendben sorakozik a kiváló minőségű Csongrád-Csanád vármegyei feketeföldben termesztett, frissen betakarított bördős szárú fokhagyma, amelyet a szárítás után szaporítóanyagként adnak el a Horizon Trade Invest Kft.-nél. Hajnal óta hatalmas mennyiséget gyűjtöttek össze a makói családi vállalkozás dolgozói. Ezeket a kisebb méretű, 45-55 milliméteres tavaszi fajtákat ugyanis kézzel szedik, szemben a vastagabb szárú, nagyobb fejű ősziekkel.

– A vetőmag minősége, a talaj összetétele és a klimatikus körülmények, köztük a napsütéses órák száma egyaránt meghatározzák, hogy a növény milyen arányban képes felvenni az ásványi anyagokat a termőföldből – hangsúlyozza Kiss Attila Levente ügyvezető. – Nem véletlen, hogy a Kárpát-medencében éppen Makó környékére koncentrálódik a fokhagymatermesztés. Bár ma már az ország számos pontján előállítják, a hazai termelés 81 százalékát még mindig Makó és térsége adja. A két tájjellegű fajta, a makói őszi és a makói tavaszi a török kiűzetését követően az 1750-es években került a Maros partjára. A püspöki uradalmakban kezdték el termeszteni, de Európa-hírűvé a makói zsidóság kereskedelmi kapcsolatai révén vált. Az őshonos makói fajták esetében manapság leginkább fajtafenntartást végzünk, mert hektáronkénti terméshozamuk csak harmadannyi, mint az ellenállóbb nyugati fajtáknak.

Fémzárolt, vírusmentesített vetőmagot Kaliforniában, Spanyolországban és Franciaországban állítanak elő, ahol évente hatalmas összegeket fordítanak növénynemesítésre. A makói cég is a franciáktól szerzi be a szaporítóanyagként szolgáló dughagymát, amely ellenáll a fokhagymát megtámadó legjellemzőbb fertőzéseknek: a talajban jelen levő szárfonálféregnek, illetve a vírusok okozta betegségeknek.

– Ugyanazzal a külföldi szaporítóanyaggal mi itt, a tápanyagokban gazdag magyar feketeföldben, a napsütötte Dél-Magyarországon sokkal jobb minőségű, tömörebb szerkezetű, hosszabban eltartható, aromásabb fokhagymát tudunk előállítani, mint a nyugat-európai gazdák. Ráadásul ha a fogyasztók a hazait vásárolják, a magyar őstermelők piaci esélyeit is javítják. A tapasztalataink szerint szerencsére ma már egyre több tudatos vásárló kimondottan a hazait keresi.

A jövő a gépeké

Kiss Attila Levente termésének legjavát hagyományos módszerrel, függesztett szárítással tárolja finom széna- és hagymaillatot árasztó otthoni raktárában. A száron tartott növény ugyanis bár helyigényes, sokkal tovább tartható el, mint a vágott nyakú. A kertészcsomókba kötegelt végtelen hagymasorok látványa igazán lenyűgöző. A különböző fajták között az egyik legkülönlegesebb az elefántfokhagyma, amely egyelőre kevésbé ismert Magyarországon. Miközben a 40 dekagrammos, méretesre nőtt fejeket vizsgáljuk, arról beszélgetünk, hogy a magyar fokhagyma méltán világhírű.

– Néhány éve piackutató japán delegáció járt nálunk, és a világ különböző országaiból kért minták laboratóriumi bevizsgálása után éppen a mi cégünkkel akartak találkozni. Még a hagymaföldre is kivittük az elegánsan öltözött csúcsvezetőket, akik a makói térségben termelt különleges kémiai összetételű fokhagyma előállítása iránt érdeklődtek. Elmondták, hogy főként Kínából szerzik be a készleteiket, de a beltartalom és az élelmiszer-biztonsági szempontok miatt szívesen kötnének üzletet velünk. A beruházás végül azért nem valósult meg, mert a több száz millió forintba kerülő tisztítóüzem felállításának kockázatát nem tudtuk vállalni. Nyilvánvaló, hogy a jövő a hagymatermesztés terén is egyre inkább a gépesített technológiáké…

Jól szemlélteti mindezt a Makói Hagyma Mezőgazdasági Feldolgozó Kft. üzeme, ahová Kiss Attila Levente gazdaságából megyünk. Az egykori termelőszövetkezet régi, szocreál hangulatú hagymatelepén kellemes klímájú, úgynevezett szellőztetőpadozaton gépek segítségével, bérben szárítják a helyi gazdák közösen tárolt termését. A ráccsal lefedett szellőzőcsatornák a padlószint alól fújják be a levegőt a csarnokba, amelyben ömlesztve tárolják a fokhagymát. Amerre csak a szem ellát, mindenfelé ládák sorakoznak. A hatalmas kamrákban több száz tonna termés várja, hogy kereskedelmi forgalomba kerüljön.

A megbízható hazai

Az áruházláncokba szállító kereskedőcégek általában az olcsóbb spanyol importtal árasztják el a piacot, mert a magyar kertészeti fokhagymát nem tudják elegendő mennyiségben beszerezni. Nyugat-Európában azért jutányosabb az előállítás, mert a hatalmas, gyakran ezerhektáros, gépesített gazdaságokban nincs szükség annyi élő munkaerőre, mint nálunk. Igaz, hogy a két éve tartó súlyos aszály miatt Spanyolországban, Franciaországban és Olaszországban is drámaian visszaesett a terméshozam, ami a közeljövőben jelentősen átrendezheti az európai piacot…

Kiss Attila Levente arról is beszél, hogy a szupermarketek jelenleg akciósan, kilónként 1300-1500 forintért kínálják a külföldi fokhagymát. Üzletpolitikájuk szerint mivel ebből a termékből egyébként sem vásárol sokat a fogyasztó, az esetleges piaci veszteséget más termékek magasabban tartott árával kompenzálják.

A makói vállalkozó további komoly problémának tartja, hogy a magyar üzletekbe egyre több török, kínai és egyiptomi fokhagyma is érkezik, amely nem feltétlenül felel meg az uniós jogharmonizációs növényvédelmi előírásoknak.

– Szerencsére vannak olyan áruházláncok, ahol előnyben részesítik a valóban magyar termékeket, de sajnos arra is akad példa, hogy a kereskedők a fogyasztót megtévesztve elsősorban a magyarországi csomagolás helyszínét tüntetik fel a piros-fehér-zöld címkés portékán az ázsiai vagy afrikai származással szemben. Ez azért is aggasztó, mert Egyiptomban például olyan vegyszert is használnak a gazdálkodók, amit nálunk tíz éve nem forgalmaznak. A magyar termékek sokkal kisebb mennyiségű szermaradványt tartalmaznak. Jómagam több ezer olyan hazai partnerrel állok kapcsolatban, akik a fokhagyma házi, kerti termesztéséhez semmilyen vegyi anyagot nem alkalmaznak, lényegében biofokhagymát termesztenek. A piacon áruló kistermelők megbecsülik a törzsvásárlóikat, főként helyben adják el a környezettudatosan előállított növényeket.

A szakember szerint az idei magyar fokhagymatermés kiemelkedő minőségű, aminek azért is nagyon örül, mert mint mondja, Makón évszázados tradíciót követve, a pálinkán kívül szinte mindenbe tesznek fokhagymát.