A gazdaság jobban teljesít, de az ellenzék sipákol
A magyar gazdasági jobb teljesítményéről beszélt napirend előtt a pénzügyminiszter.A magyar gazdasági jobb teljesítményéről beszélt napirend előtt a pénzügyminiszter. Kormánypárti felszólalók támogatást ígértek a kormány gazdaságpolitikájához, míg ellenzékiek bírálták azt.
A napirend előtti felszólalásokat megelőzően a kommunista diktatúrák áldozataira emlékezett a Ház. Hiller István levezető elnök az emléknapon azt mondta: ezen a napon arról a sok ezer megnyomorított családról is megemlékeznek, akik egy ideológia elvakult követőinek ártatlan és gyakran értelmetlen áldozatai lettek.
Pénzügyminiszter: a magyar gazdaság teljesítményét már ott is elismerik, ahol korábban kritizáltak
A magyar gazdaság jobban teljesít, és ezt már ott is elismerik, ahonnan korábban a legkeményebb kritikát kapta az ország – mondta a pénzügyminiszter napirend előtt azzal kapcsolatban, hogy mindkét nagy hitelminősítő is jobb besorolást adott Magyarország hosszú távú adósság-besorolásának.
Fotó: MTI, archív
Varga Mihály hangsúlyozta, hogy a Standard and Poor’s, valamint a Fitch Ratings által előre jelzett tendenciák egybeesnek a kormány várakozásaival, megjegyezte ugyanakkor, hogy nem a külső szereplők véleménye a fontos, hanem az, hogy a gazdaságpolitikai átalakítások eredményre vezessenek.
Felhívta a figyelmet a statisztikai hivatal adataira is, miszerint tavaly az utolsó negyedévben is 5 százalékkal bővült a magyar gazdaság, miközben az eurózóna vagy éppen Németország bővülése lassult ezalatt. Magyarország ezzel az uniós országok között és a térségben is az élmezőnybe tartozik – mutatott rá.
Közölte, a tavalyi, 4,8 százalékos növekedést az ország a szocialista kormányok által tapasztalttal ellentétben nem privatizációval érte el, hanem olyan gazdasági pályával, amely minden szektorban növekedésre törekszik.
Szólt arról, hogy az államadósság 83 százalékról 71 alá csökkent, miközben a foglalkoztatottak száma 4,5 millióra emelkedett a 2010-es 3,8 millióról. A munkanélküliségi ráta 3,6 százalékos, ezzel Magyarország a legjobb négy ország között van az unióban.
Tavaly több mint 11 százalékkal emelkedtek a bruttó bérek, az infláció pedig 3 százalék alatt maradt – folytatta -, vagyis a gazdaság eredményei az átlagemberek számára is érzékelhetők.
A feladatok közé sorolta a versenyképesség növelését, a foglalkoztatás további bővítését, az adósságcsökkentést folytatását és a családok megerősítését.
Fidesz: Európa legdinamikusabban növekvő gazdasága jött létre
Bánki Erik (Fidesz) szerint a sokak által kritizált magyar modell mára bebizonyította, hogy nemcsak életképes, de Európa legdinamikusabban növekvő gazdaágát tudta létrehozni. Az utolsó negyedéves 5 százalékos növekedés a háromszorosa az uniós átlagnak – ismertette -, vagyis „a számok minket igazolnak”.
Szólt arról is, hogy bár fontos a két nagy hitelminősítő döntése, a piac ezt már jóval korábban eldöntötte, az ország évről évre növelni tudta a tőkevonzó képességét, amelynek beáramlása az elmúlt két évben is csúcsot döntött.
Jobbik: a miniszter félreérti az üzenetet
Gyöngyösi Márton (Jobbik) szerint akár örülni is lehetne a felminősítésnek, hiszen azt a befektetők figyelik, de szerinte a miniszter félreérti az üzenetet, amely kizárólag arról szól, hogy a makroadatokkal minden rendben van.
Azt mondta: a kormány ugyanazt a neoliberális gazdaságpolitikát folytatja, mint elődei, az itt meghonosodott multik a magyar munkavállalók rovására fejtik ki tevékenységüket.
Szerinte az ország már lassan azért küzd, hogy Romániát utolérje a reálbérekben.
KDNP: mindenben segítjük a gazdaságpolitika folytatását
Nacsa Lőrinc (KDNP) szerint önkritikát kellene gyakorolnia azoknak az ellenzéki képviselőknek és sajtótermékeknek, akik korábban azzal „kampányoltak” külföldön, hogy a magyar gazdaság adatait „kozmetikázzák”.
Gyöngyösi Márton felszólalására úgy felelt: a képviselő „egy másik filmet néz”.
Emlékeztetett arra, hogy az Orbán-kormány egy csőd szélén álló gazdaságot vett át az elődjétől, a Gyurcsány-kormány megszorításainak középpontjában pedig a családok álltak, a kiadásokat pedig hitelből finanszírozták.
Azt mondta: pártja minden további segítséget megad a kormánynak a gazdaságpolitikája folytatásához.
DK: az emberek béréből spórolták meg a növekedést
Varju László (DK) szerint a növekedés árát azok az emberek fizették meg, akiknek a bérén megspórolták azt.
Rámutatott: mintegy 700 ezer ember van külföldön. Szólt a rabszolgatörvényről, amellyel szerinte betiltották a sztrájkot.
A bővülést szerinte az uniós támogatás is segítette. Feltette a kérdést, hogy ha annyi pénz van, miért nem jut elegendő az egészségügyre és az oktatásra?
LMP: kiszolgáltatják a dolgozókat
Keresztes László Lóránt (LMP) rámutatott: a pénzügyminiszter azokra a hitelminősítőkre hivatkozik, akiket néhány éve még gyalázott.
A makroszámokkal lehet villogni, de az a „virtuális valóság”, a társadalomról nem mond többet – vélekedett.
„Az önök gazdaságpolitikája miatt százezrek mentek el az országból” – jelentette ki. Összeszerelő országot csinálnak Magyarországból, kiszolgáltatják a dolgozókat – tette hozzá.
Párbeszéd: nincsenek tényleges eredmények
Tordai Bence (Párbeszéd) szerint „nagy baj lehet a Fideszben, ha tényleges eredmények nincsenek, és a szokásos átsorolásokat ünnepeljük”.
Szerinte az eredmény nem a versenyképességről vagy a tőkevonzó képességről szól, hanem az eladósodás minőségéről, arról, hogy „hagynak-e a lopás után elég pénzt a kasszában ahhoz, hogy visszafizessék a felvett hiteleket”.
Sérelmezte, hogy hét év alatt csupán 14 százalékkal növekedtek a reálbérek.