A geotermikus energia szélesebb körű használata a magyar uniós elnökség egyik prioritása

A tárcavezető Dan Jörgensen energiaügyért és lakhatásért felelős uniós biztossal tartott közös sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy az időjárásfüggetlen geotermikus energiaforrások kiszámítható és stabil áron képesek villamosenergiát szolgáltatni, az ilyen energiaforrások használata teljes mértékben megújuló és fenntartható.

Mint mondta, a Nemzetközi Energiaügynökség nemrég – a magyar fél kérésére – készített, globális jelentése szerint az emberiség a geotermikus energiaforrásoknak nagyjából az egy százalékát használja, jóllehet a rendelkezésre álló potenciál erre jóval nagyobb.

Aláhúzta azonban, hogy bár további fejlesztésekre van szükség, Magyarország azon kevés országok között van, amely igyekszik kiaknázni a rendelkezésére álló geotermikus energiát, példaként említve, hogy Szegeden van a világ egyik legnagyobb geotermikus fűtési rendszere.

A miniszter elmondta, hogy a résztvevők érdeklődve fogadták a magyar fél javaslatait a témában, az ülésen pedig elfogadtak egy olyan tanácsi következtetést is, amelyben felhívják az Európai Bizottságot, készítsen elő uniós szintű, a geotermikus energia kiaknázásának felgyorsítására vonatkozó stratégiát, különös tekintettel az új lelőhelyek felkutatására és a fúrásokra.

Aláhúzta: fontos az olyan közös energiapolitika létrejötte, amely segítségével egyszerűsítik a fúrások elkezdését, feltárják az esetleges kockázatokat, valamit ösztönzik az ezen a téren tervezett beruházásokat.

A miniszter kérdésre válaszolva kitért a nukleáris energia használatára is, amellyel kapcsolatban elmondta, hogy bár a téma még mindig megosztja az Európai Uniót, „egyre több ország jön rá, hogy ez egy karbonmentes, fenntartható és viszonylag olcsó energiaforrás, amely hosszútávon velünk lesz”. Aláhúzta: mára csupán négy európai ország ellenzi a nukleáris energiát.

Szintén megosztónak nevezte az orosz energiaforrások kérdését is, kiemelve, hogy Európában a legtöbb országnak van tengeri csatlakozása, ám az Európa közepén lévő négy, tengerrel nem rendelkező ország helyzete „egészen más”, ezen államok energiájuk nagy részét ugyanis „csak csövekkel és kábelekkel tudja biztosítani”.

„Európa nagyjából majdnem kétharmad részben függ energia tekintetében más országoktól” – mutatott rá a miniszter, hozzátéve, hogy Magyarországon ez az arány több mint 60 százalék.

Rámutatott arra is, hogy Magyarországon – és a környező, hasonló helyzetben lévő országokban is – „nagy és jó minőségű gáztározók vannak, így Magyarország éves gázfogyasztásának 80 százalékát el tudja tárolni”.

„A belföldi kitermelés és a gáztárolóinkban tárolt gáz együtt képes arra, hogy ellássuk az országot, ellátásbiztonsági kockázat ezen a télen sincs” – szögezte le, hozzátéve: elképzelhetetlen, hogy Magyarország a gáz nagy részét ne csövön keresztül kapja.

„Eddig is, ezután is minden ilyen szankciós törekvést megvétózunk” – tette hozzá Lantos Csaba.