A háborúellenes akcióterv a demokratikus népakarat biztosítását szolgálja

Az utóbbi évek kiemelt nemzetközi konfliktusai – ideértve az orosz–ukrán háborút, de a migrációs válságot is – igazolták, hogy a politikai közösségeket egymástól elválasztó fő törésvonal egyik oldalán a szuverenisták, míg a túloldalán a globalisták állnak – fogalmazott a Magyar Nemzetnek Tóth Erik, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója azzal kapcsolatban, hogy a kormány háborúellenes akciótervet hirdetett. Jelezte, hogy a két oldal közötti véleménykülönbségek óriásiak: amíg a szuverenisták elutasítják a migrációt, és mindent megtesznek a mielőbbi békéért Ukrajnában, addig a globalisták minden lehetséges eszközt kihasználnak arra, hogy a saját érdekeiket érvényesítsék.

Jogszerű Misszió

Orbán Viktor békemisszióját – aki egy hét leforgása alatt többet tett a békés rendezés lehetőségének fenntartásáért, mint az EU együttvéve – Brüsszel, Berlin és Varsó is kritizálja, az Európai Unió Bírósága pedig úgy táncol, ahogy Soros György fütyül, különösen akkor, amikor Magyarország illegális bevándorlást elutasító álláspontját kell szankcionálni. De attól sem riadtak vissza a globalista erők, hogy beavatkozzanak egy szuverén ország legfontosabb belügyébe, az országgyűlési választásokba 2022 tavaszán – jegyezte meg Tóth Erik.

Szerinte a kormányzati bejelentés annak a jogszerű és demokratikus akaratnak a biztosítása, amely a népszuverenitás védelmét mindennél fontosabbnak tartja. Felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon – de igaz ez más nyugati országokra is – az egyes politikai pártok feladatát az ő céljaikkal közösködő médiumok vették át.

Idehaza Márki-Zay Péter, majd Magyar Péter felépítésében tevékenyen részt vállaltak, a guruló dollárok ügyének kirobbanása óta pedig az is köztudott, hogy egyes ellenzéki körökhöz közel álló cégek külföldi forrásokat felhasználva kampányoltak. Az ilyen direkt vagy indirekt eszközökkel történő befolyásszerzési kísérletekkel szemben minden lehetséges és jogszerű módon fel kell lépni, mert ellenkező esetben a demokratikus garanciák súlyos sérelme sem zárható ki

– húzta alá a szakértő.

Nemzetbiztonsági érdek

Azzal kapcsolatban, hogy miként lehet fellépni a háborús propaganda ellen, Tóth Erik jelezte, hogy az erre való törekvés nemzetállami és uniós szinten is látható. Ismertette, hogy Franciaországban a büntető törvénykönyv szabályozza az ország alapvető érdekeinek sérelmére elkövetett jogsértéseket, a választási törvény pedig tiltja a politikai pártok és választási kampányok külföldi finanszírozását, míg Brüsszel „defence of democracy” irányelv-tervezete szorgalmazza, hogy a döntéshozatali folyamatok kidolgozásának, megfogalmazásának vagy végrehajtásának befolyásolása céljából a harmadik országok nevében végzett tevékenységek átláthatók legyenek.

A kulcs a nemzetbiztonsági érdek beazonosítása: érdemes ugyanis megfontolni azt, hogy az egyes sajtótermékek vagy pártok által sugalmazott álláspont, valamint az ő finanszírozási modelljük között van-e összefüggés. A külső befolyásolási kísérletek pont azért lehetnek sikeresek, mert a magukat transzparensnek kikiáltók a legalapvetőbb átláthatósági szabályoknak – mint a finanszírozási háttér bemutatása – sem képesek megfelelni

– tette hozzá.

Megjegyzendő, hogy a baloldalon feltűnően csendben voltak és nem reagáltak a kormány lépésére, aminek az elemző szerint az a magyarázata, hogy az ellenzéki pártok azért nem reagáltak, mert 2022-ben már lebuktak.

Háborúpárti kampányt folytattak háborús uszítók pénzéből, illetve tanácsai mentén, és a konfliktust tüzelő kormányt alakítottak volna. A hozzájuk kapcsolódó médiának ezzel szemben, úgy tűnik, hogy még mindig van takargatnivalója – fogalmazott Tóth Erik.

A teljes cikk IDE kattintva érhető el.