Dérer István, a MOHOSZ Országos Horgászszervezeti Szolgáltató Központ (MOHOSZ OHSZK) főigazgatója arról számolt be, hogy sok horgásztóban korlátozni kellett az etetőanyag használatát és magát a horgászatot is vízmennyiségi vagy vízminőségi problémák miatt, ami milliárdos nagyságrendű bevételkiesést okoz. Eközben mind a horgász-, mind a halastavaknak jelentős költségnövekedést okoztak a halállomány megőrzése érdekében alkalmazott beavatkozások, amelyekre a vízminőség védelme érdekében volt szükség, így a vízpótlás megszervezése vagy a vízforgatók, szivattyúk üzemeltetése.

Hirdetés

A gondokat súlyosbítja, hogy a halas- és horgásztavak döntő többségét az elmúlt 50-100 évben nem kotorták, így a vízmélységük egyre kisebb. Amellett, hogy a sekélyebb vizek hamarabb felmelegszenek, egyáltalán nem mindegy, hogy a forró napokon napi 2-3 centimétert is elérő párolgási veszteség öt- vagy egyméteres átlagmélységű tavakban jelentkezik – vetette fel az Agroinform.hu

Az aszály, a magas takarmány- és munkaerőköltségek a fogyasztói árak gyors emelkedésében is megmutatkoznak: a termelők az élő pontyért már általában 2300 forintot kérnek kilogrammonként – ez az érték három évvel ezelőtt még 1000 forint körül alakult. A telepítésre kerülő ponty beszerzési ára a MOHOSZ – MA-HAL ármegállapodás alapján jelenleg 1500 forint körül alakul – derül ki az elemzésből.

A haltermelők idén is igényelhetnek kárenyhítési juttatást, ám a hektáronként tervezett 40 ezer forintnyi összeg csak töredékét tudja kompenzálni a költségek emelkedésének, illetve a bevételkiesésnek. Ez az összeg kevesebb mint fele az átlagos szántóföldi támogatásnak, ezért a MA-HAL és a MOHOSZ közösen kezdeményezte a támogatási összeg kiegyenlítését. További lehetőségeket az új Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP Plusz) forrásai is biztosíthatnak, ám ez a lehetőség egyelőre még nem vehető igénybe – jegyezte meg az Agroinform.hu

Korábban írtuk